valasz.hu/itthon/vegso-erv-az-evszazados-vitaban-a-magyar-nyelv-finnugor-eredetu-nem-a-nep-128939

http://valasz.hu/itthon/vegso-erv-az-evszazados-vitaban-a-magyar-nyelv-finnugor-eredetu-nem-a-nep-128939

Budaházy-per: ítélet ejtve

/ 2018.04.19., csütörtök 10:15 /
Budaházy-per: ítélet ejtve

Hatályon kívül helyezték a Budaházy-ítéletet a Fővárosi Ítélőtáblán. A végzés indoklásakor a teremben kitört a „Budaházy, Budaházy” skandálás, majd a Himnusszal ért véget az ítélethirdetés.

Budaházy Györgyöt 2016-ban 13 év fegyházbüntetésre ítélték első fokon terrorcselekmény miatt, vádlott-társai különböző időtartamú, összesen több mint száz évnyi, többségé­ben fegyházbüntetést kaptak. A vád szerint a Budaházy által létrehozott, Magyarok Nyilai nevű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az MSZP–SZDSZ-kormány politikáját és próbált félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.

Az ítélőtábla mostani határozatával új eljárásra utasított, tehát a történtek után 12 évvel elsőfokról folytatódik a magyar terrorper.

Ezt részletesen meg is indokolták.

1. A nyilvánosság kizárása

A fordulat az első fokú vádlott, Budaházy György fellebbezésénél történt, Szikinger István védő szerint ugyanis az elsőfokú bíróság súlyos eljárási szabálysértést követett el, mert a nyilvánosságot törvényellenesen kizárta a tárgyalásból. Ez olyan súlyú szabálysértés, amit nem lehet a másodfokú eljárásban orvosolni, emiatt ez úgynevezett abszolút hatályon kívül helyezési ok. 

Budaházy György megérkezik a Fővárosi Ítélőtáblára

Budaházy György megérkezik a Fővárosi Ítélőtáblára

Fotó: MTI/Kovács Tamás

De mi is történt? Az első fokú ítéletet három tanúra alapozták, ezek közül az első S. Tibor, aki a bírósági tárgyaláson tett vallomása előtt időt és vizet kért, ebből a bíróság észlelte, hogy a tanút valami visszatartja. Eddig helyes volt, és nem bírálható felül az első fok döntése. A probléma akkor kezdődött, amikor később is zárttá minősítették a tárgyalást.

Ezt az első fokú bíró, a per után a bírói állásáról is leköszönő Kenéz Andrea bíró is észlelhette, mert utóbb kinyilatkoztatta, hogy korrigálni kívánja a korábbiakat, és nyilttá teszi a korábbi zárt tárgyalásokat, de „sajátos módon” – fogalmazott Lassó Gábor – ehelyett ismért zárttá tette. Ezzel pedig törvényt sértett, az ítélet pedig nem lehet törvénysértő.

2. Indoklási kötelezettség elmulasztása – megalapozottság kérdése

Az első fok rendkívül részletes bizonyítási eljárást folytatott le, de ez nem köszönt vissza az ítéletben. Vagyis, mintha a hosszú évekig tartó tárgyalás nem is lett volna. A másodfokú bíróság számára úgy tűnt, mintha csak a nyomozási adatok álltak volna az első fok rendelkezésre. (Magyarán csak a rendőrségi, ügyészségi álláspont tükröződött az ítéletben.) Ez pedig a megalapozatlanság kérdését veti fel.

Előfordult, hogy az egyik vádlott bizonyítani tudta: dolgozott abban az időpontban, amikor elkövetett volna valamit, de ezt a bíróság nem vette figyelembe. Ez utóbbira lehetősége van a bírónak, de akkor meg kell indokolnia, miért nem tartja a védői bizonyítékot megalapozottnak. Volt olyan autó, amit valamelyik támadáshoz használtak a vád szerint, ám a kérdéses jármű akkor éppen szervízben volt, de az erről szóló iratot sem értékelte a bíróság, és nem is cáfolta meg, kritika nélkül fogadta el a vádiratban szereplőket. 

3. Nem derül ki, mi is történt valójában  

Vagyis, mi volt a tényállás. Márpedig az egész ítélet ezen alapul, a büntetőper célja ennek feltárása. Az első fok szerint Budaházy György számos terrorcselekményre adott utasítást, az azonban egyetlen esetben sem derült ki, hogyan is történt ez pontosan.

Az ítéletet arra alapozták, hogy Budaházy még a Gyurcsány-kabinet idején nyilvánosan meghirdette a Hunnia Mozgalmat, az első fok szerint ez volt az ideológiai alapja a későbbi Molotov-koktélos támadásoknak vagy Hiller István szocialista országgyűlési képviselő házára való rálövésnek.

Csakhogy ez nem elegendő a bizonyításhoz, a másodfok szerint konkrétan kellett volna megmondani, hogyan adott utasítást Budaházy György a többi vádlottnak minden egyes bűncselekmény esetén. Ehelyett általánosságban szerepelt, „menj ide, vagy oda és okozz 20 ezer forint feletti kárt”. (Ez volt a szabálysértési összeghatár.) Ráadásul az első fokú ítéletben az szerepel, hogy Budaházy 50 ezer forint feletti kár okozására szólította fel vádlott-társait,  holott a szabálysértési összeghatár csak a per közben emelkedett 50 ezer forintra (efelett már törvénysértés a minősítés). A bíró ironikusan jegyezte meg, hogy a vádlott még arra is gondolt: megy előrébb a világ, s ez a tétel majd 50 ezer forintra emelkedik.

A Hiller István MSZP-képviselő házára adott lövés esetében nem bizonyították, hogy Budaházy tudott-e későbbi vádlott-társa lőfegyveréről. Igen, a másodrendűnek volt lőfegyvere, de a vádlottak közötti kapcsolatot is fel kell tárni az eljárás során, és ez nem történt meg – mondta az ítélőtábla bírája.

4. Sérült a védekezéshez való jog

A vádlottak ugyan az első perctől kezdve követelték a jegyzőkönyvek kiadását, de volt olyan irat – és nem egy – amit az elkészülte után, két évvel később adtak csak ki számukra. Lassó Gábor emlékeztetett rá, hogy a bíróságnak kötelessége a védekezéshez való teljes jogot biztosítani.

Miként tegyenek észrevételt arra a tárgyalásra, amelyről például éppen el voltak távolítva és a jegyzőkönyveit sem ismerhették meg? – kérdezte a bíró. Ezek a jogsértések a másodfokú eljárásban nem korrigálhatóak, ezért ez önmagában is elegendő lett volna az ítélet hatályon kívül helyezésére.

Ítélethirdetés után

Ítélethirdetés után

Fotó: MTI/Kovács Tamás

De tényleg győztek?

Nem. Haladékot és új lehetőséget kaptak. A végzés szóbeli indokolásának ugyanis volt még egy kulcspontja. A vádlottak számára döntő kérdés: megvalósítható-e terrorcselekmény rongálással. Vagyis egy nagyon súlyos, tíz évnél hosszabb fegyházbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény – önmagában csak – szabálysértésnek minősülő cselekedetekkel. A bíró szerint igen, a magyar parlament nem hibázott akkor, amikor a nemzetközi terrorellenes egyezményeknél szigorúbb hazai szabályozást hozott. Tehát, ha az új eljárásban bűnösnek találják őket, akkor ismét súlyos büntetésre számíthatnak, pedig egyetlen személyi sérültje sem volt a cselekménysorozatnak. (Csintalan Sándor műsorvezető megverése nem minősült a vád szerint sem terrorcselekménynek.)

Noha az elsőfokú ítélet vélhetően a magyar igazságszolgáltatás egyik legalacsonyabb színvonalú verdiktje (és jelenleg is eljárás folyik annak feltárására, egyáltalán az ítéletet kihirdető bíró írta-e) annyi még abból is kiderül, hogy egyes vádlottak esetén közvetlen (DNS, fegyverszakértői) bizonyíték van a tettek elkövetésére. Mégis több vádlott érezheti úgy, hogy részgyőzelmet aratott (akik alibijét így figyelembe vehetik). Köztük Budaházy is, mert a másodfok világossá tette, elítéléséhez teljes konkrétságában kell bemutatni hogyan utasította társait. Ez 10-12 évvel a cselekmények után nem lesz éppen egyszerű.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.