Bulvárszivattyú

/ 2016.02.17., szerda 14:16 /

Valóságos bulvárbirodalmat épít maga köré Andy Vajna és Habony Árpád. Leigazolták a legjobb hazai „parti- és pletykaszakembereket” – az állam pedig szakadatlanul költi a pénzt a médiumaiknál. A Videoton-tulaj Garancsi István viszont a komolyabb műfaj felé fordult: megvenné a Figyelő című gazdasági hetilapot.

Nem szűnő tektonikus mozgások jellemzik a hazai médiapiacot – 2015– 2016-ban szinte minden hétre jut egy sajtóval kapcsolatos fejlemény. Haladjunk balról jobbra, azaz a szocialista-liberális műhelyektől a Fidesz közelében aktivizálódó befektetők új szerzeményeiig. Szó lesz a Népszava eladásáról, a 168 Óra megújulásáról, az Origo.hu – állami hitellel megtámasztott – felvásárlásáról, a Figyelő áruba bocsátásáról, új jobboldali rádiókról, a közmédia sokadik átrendezéséről, és végül a legfontosabbról: a kormány által felértékelt bulvárportékákról.

I. „ Pártatlan” baloldal

A Geoholding-cégcsoport az elmúlt két hétben kétszer is bekerült a hírfolyamba – az MSZP terézvárosi országos központjának vevőjeként, illetve a Népszava lehetséges megmentőjeként. Mivel a napilap az egykor nagyhatalmú pártpénztárnok, Puch László ellenőrzése alatt áll (a Svájcban bejegyzett TGD Intermedia SA-n keresztül), könnyen lehet, hogy az újságot és az ingatlant egy csomagban ígérték oda a szocialisták a baloldalhoz eddig is lojális Geoholdingnak. A vállalat nagy öregje, Szilas Ádám egyebek mellett arról híres, hogy 1992-ben ő nyújtott anyagi támogatást a fiatal üzletember Gyurcsány Ferencnek az Altus Rt. elindításához. A Geoholding vezérigazgatója pedig az a Jagiellowicz Judit, akinek édesanyja évekig irányította az Altus-birodalmat. Forrásaink szerint mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Gyurcsány emberei fondorlatos módon kiszervezték a székházat és a lapot az MSZP alól. A Geoholdingban meghatározó tulajdonrésszel rendelkező Horváth László ugyanis 2010–2012-ben éppen Puch lekötelezettjeivel működtette közösen a Class FM baloldali megfelelőjeként felfuttatott (majd bedőlt) Neo FM kereskedelmi rádiót.

Mindeközben immár a cégbíróság is bejegyezte azt a tényt, hogy az áprilisban kívül-belül megújuló 168 Óra kiadójának bő háromnegyedes üzletrésze a Klubrádióba már korábban befektető Brit Media Kft.-re szállt. A cég anyaszervezetét, a Brit Europe Alapítványt magyar származású amerikai üzletemberek, illetve az ortodox zsidóság legismertebb mozgalmához, a Chábádhoz köthető európai vezetők fémjelzik, akik tudomásunk szerint további médiavásárlásokat terveznek Magyarországon.

Ezzel eldőlni látszik, hogy a baloldali pártoknak már alig van közvetlen bejárásuk „saját” médiumaikba. Pláne, hogy tavaly a Népszabadság kiadójából is kiszállt a Szabad Sajtó nevű MSZP-alapítvány, az ATV-t pedig 100 százalékban ellenőrzése alá vonta a Hit Gyülekezete.

II. Közép, jobb?

A balliberális termékekhez képest jobbra álló – de nem bulvár- – felületek piacán szintén nagy a mozgás. Tavaly decemberi hír, hogy a Vs.hu portált megjelentető New Wave-csoport 4,2 milliárd forintot fizetett az Origo.hu-ért. Ez szintlépés: míg a Vs „csak” a középkategóriában tudott megkapaszkodni (a 150–350 ezres napi látogatottságú 444.hu és hvg.hu versenytársaként), az Origo már egyértelműen első ligás médium (az Index.hu és a 24.hu riválisa). Mivel a New Wave-cégek tulajdonosa papíron egy cseh bejegyzésű társaság, eddig csak pletykaként terjedt a hír, hogy a valós befolyásgyakorló egy magyar milliárdos, Szemerey Tamás lehet – aki „civilben” Matolcsy György nemzeti banki elnök unokatestvére. A Heti Válasz most megtalálta a cégbíróságon az eddigi legközvetlenebb bizonyítékot: a Vs.hu-t kiadó New Wave Production Kft. bejegyzési illetékét három éve Szemerey BanKonzult nevű érdekeltségétől utalták el. A Fővárosi Törvényszék aktáiból az is kiderül, hogy az Origo felvásárlásához az állami tulajdonú – a jegybank által szanált – MKB adta a kölcsönt a New Wave Media Kft.-nek (a pénzintézet zálogjogosultsága idén január 28-ától hatályos).

Ez ránézésre a Vajna-modell kopírozása: a filmipari kormánybiztost szintén egy állami bank, a magyar exportőröket segíteni hivatott Exim juttatta a TV2-höz. Ám az is igaz, hogy az MKB épp privatizáció előtt áll, azaz a hitel törlesztőrészleteit alighanem kereskedelmi banki logika szerint fogják behajtani a New Wave-től. Ugyancsak tény, hogy a Vs nem vált kritikátlan kormányszócsővé (sőt!), az Origo gyors áthangolása pedig piacvesztéssel járna, tehát Szemereyék esete más, mint a TV2-t eleve kormányhirdetésekre építő Andy Vajnáé.

Az Origóhoz hasonlóan a Figyelő politikai újrapozicionálása sem menne drasztikus olvasóvesztés nélkül. Ezért is érdekes, hogy információink szerint a legkomolyabb érdeklődő a lapra a kormányfőhöz ezer szálon kötődő Videoton-tulajdonos, a Kopaszi-gát fejlesztési területét a minap megszerző Garancsi István. A Figyelő kiadója felszámolás alatt áll, de forrásaink szerint tavasz végére eladható állapotba kerül a patinás gazdasági hetilap. Egy komolynak látszó kihívója azért akad Garancsinak: idén januárban két, a médiaiparban ismeretlen magánszemély 300 millió forintos jegyzett tőkével megalapította a Figyelő Centrál Kft.-t, mely tárgyalásokba is bocsátkozott az újság jövőjéről. A cég tulajdonosai (Szincsák Anita és Csorbai Hajnalka) eddig csak 500 ezer forintot fizettek be kft.-jük házipénztárába, és azt vállalták, hogy a 300 millió maradékát 2016. december 31-ig utalják át – mindez arra utal, hogy mögöttük is lehet valaki, aki egyelőre nem fedi fel kilétét.

III. Simicska helyett

Az egy évvel ezelőtti Orbán–Simicska-összekülönbözés már tavaly életre hívta az ellen-Magyar Nemzetként működő – a Napi Gazdaság átkeresztelésével létrejött – Magyar Idők napilapot, most hétfőn pedig a Lánchíd Rádió „alternatívája”, a Karc FM is elindulhatott. Amikor ugyanis a volt Magyar Nemzet-főszerkesztő, Liszkay Gábor 2015 áprilisában megvásárolta a Napi Gazdaságot, opciós vételi jogot szerzett a Médiatanács által korábban odaítélt 105,9-es budapesti frekvenciára. Bár a Karcon jobbára egykori lánchidas hangok hallhatók (kiegészülve a Magyar Hírlap Bayer Zsoltjával és a PestiSracok.hu Huth Gergelyével), egyelőre nem egy bajnokságban játszik a két médium, hiszen a Liszkay-adó a fővároson kívül nem fogható. Utóbbi esetében a jövő tehát a vidéki sugárzási lehetőségek kilobbizásáról szól, ehhez pedig nyilván nem hiányzik majd a kormányzati hátszél. Meg a pénz sem: a Magyar Idők Kiadóban Liszkay mellett tavaly társtulajdonos lett a dohányellátás kvázi monopoljogával felruházott Continental-csoport elnöke, Sánta János. És mint két hete a Figyelő megírta: a napilap a szeptemberi névváltás után közel annyi állami forráshoz jutott hirdetések címén, mint a jogelőd Napi Gazdaság 2014-ben (pedig a korábbi lapbirtokos Századvégnél nemigen lehet közelebb állni a kormányhoz). Ám a Magyar Idők-projekt sikere így is kérdéses: a 2014. utolsó negyedévében még 35 ezer példányban fogyó Magyar Nemzet egy év alatt „csak” 35 százaléknyi olvasót veszített, s bár Liszkay újságját nem auditáltatják, úgy tudjuk, az eladott példányszám messze van a tízezertől. Vagyis az új sajtó leginkább arra jó, hogy gyengítse a Simicska-érdekeltségeket, arra kevésbé, hogy friss „eléréseket” generáljon.

A közmédia átalakításának eredményessége sem egyértelmű. Míg a Hír Tv „helyettesítésére” és a politizáló kereskedelmi csatornák legalább részbeni ellensúlyozására kitalált M1 a 19.30-as fősávban 200 ezer fő alatti nézettségen áll (a Duna Televízió 18.00-ás aktuális műsora sem hasít sokkal jobban), az RTL-híradó esetében ez a szám egymillió fölötti. Az első harminc legnépszerűbb hazai tévés produkció közé is kizárólag politikamentes Duna-sorozatok (A Dal; Magyarország, szeretlek!; Maradj talpon!; Kisvárosi doktor; Szerencseszombat; Kékfény; Gasztroangyal) kerülnek be – ezek két-háromszor jobban teljesítenek, mint a köztévés híradók. Mindezek fényében különös, hogy állítólag azt tervezték, március 15-étől a Kossuth adót ugyancsak hírrádiósítják – ám a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) cáfolt. A közmédia sikercsatornája, az M4 viszont állandó változásban van. A nyáron indult adót Szujó Zoltán sportfőszerkesztő vezetésével készítették elő, majd feladatait Vobeczky Zoltán vette át, aki mellé idén év elején sportigazgatóként Enyedi Csabát ültették – hogy aztán február 1-jével az Eurosportot és az RTL Klubot is megjárt Héder Barna irányítása alatt újra összevonják a főszerkesztői és igazgatói feladatokat.

A közmédiánál egy dolog biztos: Várhegyi Attila befolyásának erősödése. Úgy értesültünk: hamarosan az egykori fideszes pártigazgató családi cégének (Prestige Media) korábbi menedzserét, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal éléről lemondott – jelenleg az Új Média és Teletext nevű állami kft.-t irányító – Nobilis Mártont nevezhetik ki a megrendelői szerepben lévő Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérének. A műsorgyártó MTVA irányítója pedig augusztustól az a Vaszily Miklós, aki már az Origo első embereként is együttműködött a Várhegyi-vállalkozással.

IV. Középpontban a szenzáció

Már most borítékolható, hogy áttörést csak a „szenzációhajhász” piacon fog – és akar – elérni a Fidesz. Noha Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és Andy Vajna filmügyi kormánybiztos bulvárfenntartó érdekeltségei (az ingyenes Lokált és a 888.hu-t kiadó Modern Media Group, valamint a TV2-t megszerző Magyar Broadcasting Co. Kft.) papíron különálló cégek, valójában felülről szervezetten, szimbiózisban működnek. Vajna minden létező egyéb vállalkozását Pintér Aurél ügyvédi irodájával képviselteti a cégbíróság előtt, egyedül a második számú kereskedelmi televízió felvásárlásához használt új jogászcsapatot – természetesen a Habony-groupot képviselő (és az államnak is nagyüzemben dolgozó) Sárhegyi és Társai irodát. És nem mellékesen: a TV2 új gazdasági igazgatója, A Dal és a Ridikül című műsorok producereként eddig a közmédiának beszállító Halkó Gabriella sem függetleníthető Habonytól. Tudomásunk szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. felügyelőbizottsági elnöki tisztségét is viselő Halkó egyik cégében hivatalosan is alkalmazta Habonyt, hogy egy esetleges vagyonosodási vizsgálatkor ne tűnjön munkanélkülinek az egyébként látványosan költekező tanácsadó.

A Habony–Vajna duó csakis nagyban játszik: a legnevesebb bulvárszakembereket igazolta le az elmúlt hónapokban. A volt RTL-vezér Dirk Gerkens ma már a TV2-t irányítja, a Story eddigi főszerkesztője, Kökény-Szalai Vivien pedig hírfőnök lett ugyanitt. Úgy tudjuk, a sztármagazint korábban jegyző bulvárpápa, Ómolnár Miklós ugyancsak Habonynak prezentált a Ripost.hu elindítása előtt – az új online pletykalap kiadójának, a Ripost Média Kft.-nek ráadásul az a Kosik Kristóf az ügyvédje, aki annak idején a 888.hu domainnevet is lefoglalta a kormányfői tanácsadónak. Hogy Ómolnár a Habony–Halkó-stáb lekötelezettje, a Ripost minapi cikke is igazolja. „Így pukkadt ki a Nagy Kölcsönfestmény Lufi. Bécsben ez mindennapos” – a portál ezzel a felütéssel próbálta semlegesíteni a hírt, hogy a Szépművészeti Múzeum képeket kölcsönzött Halkó egyik cégének, és a festményeket abban a belvárosi lakásban tárolták, melyet Habony volt anyósa bérel az V. kerületi önkormányzattól.

Gerkens, Kökény-Szalai és Ómolnár mellett a nyáron induló DJ FM rádióhoz is nagy nevet szerződtettek Vajnáék – Bakai Mátyás személyében. A Médiatanács által február elején a 96,4-es budapesti frekvencia győzteseként kihirdetett adó szakmai irányítójáról annyit illik tudni, hogy 2004-ben ő adta el a jelenleg bíróság előtt álló Vizoviczki Lászlónak a Dokk nevű szórakozóhelyet a Hajógyári-szigeten, s a lemezlovas Bakai volt már a Roxy bulirádió tulajdonos-ügyvezetője is.

Immár arra is van közvetett bizonyíték, hogy bár Habony és Vajna piacinak látszó médiumokat gründolt, a tulajdonosok valójában az állam pénzköltésében reménykednek. Nem csak arról van szó, hogy a hozzájuk tartozó, egyébként nem auditált látogatottságú oldalakon (a Lokal.hu-n, valamint G. Fodor Gábor által főszerkesztett, nemrég az MSZP-elnök Tóbiás József családjára is ráuszuló 888.hu-n) kizárólag több tízmillió forintos kormányzati kampányok futnak. Hanem arról is, hogy a TV2 márciustól megduplázza hirdetési díjait – így az új tarifa legalább a háromszorosa lesz a jóval nézettebb RTL Klub árainak. Ez a gesztus nyilván nem a piaci reklámozóknak szól, hanem azoknak, akik az állami Eximbankon keresztül már kisegítették Andy Vajnát a TV2 beszerzésekor. Vagyis a bőkezű, a megemelt hirdetési díjakat is eltűrő kormánynak.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.