Bűn és büntetlenség

/ 2017.01.11., szerda 15:35 /

Két olyan orvos ítéletén is enyhítettek a bíróságok, akik hálapénzt kényszerítettek ki betegeiktől. De miért praktizálhatnak tovább, és mi köze mindennek a szakemberhiányhoz?

A történet tíz éve kezdődött, amikor a fővárosi Nyírő Gyula Kórházban egy asszony méhében négy jóindulatú daganatot találtak, és közölték: meg kell operálni. A férj azonban észrevette, hogy az ultrahangfelvételeken nem a felesége neve áll. Kontrollvizsgálatot kértek egy másik kórházban, ahol kiderült, a nő egészséges. Ráadásul az előző helyen az orvos 150-200 ezer forintot is kért, arra hivatkozva, hogy az egészségbiztosító nem támogatja a beavatkozást. A férjet nem hagyta nyugodni, hogyan követelhetnek egy közkórházban pénzt a kezelésekért, ezért bejelentést tett az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál.

Százezrek hazugságra

A vizsgálat kiderítette, hogy nem D. Rita volt az egyetlen, a nyomozás végén az ügyészség 88 rendbeli csalás miatt emelt vádat Vereczkey Attila, a kórház akkori főorvosa és társai ellen. Az elsőfokú ítélet 2014-ben 1,5 év felfüggesztett börtönt, 1,8 millió forint büntetést és a betegenkénti 50–400 ezer forintos összeg kamatokkal együtt történő visszafizetését szabta ki az azóta a magánegészségügyben dolgozó Vereczkeyre. A Fővárosi Törvényszék másodfokon viszont pénzbüntetésre ítélte az orvost, és a büntetett előélet hátrányai alól is mentesítette.

Nyomozást folytatott a rendőrség a Veszprém megyei kórház főorvosa, Udvardy János ellen is. Az onkológus-nőgyógyász úgy bukott le, hogy egy betege 50 ezer forintot adott neki egy petefészekműtét után, a főorvos viszont a hálapénzetikettet megsértve nem eltette a borítékot, hanem belenézett, majd azt mondta: „Én nem az 50 ezres, hanem a 150 ezres orvos vagyok.” A maradék összeget a következő találkozásra kérte, a nő viszont titkos hangrögzítővel érkezett. A felvétel alapján Rácz Jenő, a kórház akkori főigazgatója, a Gyurcsány-kormány korábbi egészségügyi minisztere büntetőfeljelentést tett Udvardy ellen. Veszprémet megrázta, hogy az orvos pénzéhségének nem volt határa, még rokkantnyugdíjas, néhány tízezer forintból élő rákbeteg pácienseitől is elvárta, hogy a zsebükbe nyúljanak – részletfizetést ajánlva nekik. Első fokon kilenc rendbeli üzletszerű vesztegetésben találták bűnösnek, ezért 3,5 év letöltendő szabadságvesztésre és több mint egymillió forint vagyonelkobzásra ítélték, s négy évre foglalkozása gyakorlásától is eltiltották.

A másodfokú ítélet annak ellenére lett jóval enyhébb, hogy bűncselekményét még súlyosabbnak is találták, mint első fokon. A vesztegetésből ugyanis nem ötnél, hanem hatnál tekintették bizonyítottnak, hogy Udvardy egy-egy betegtől többször is pénzt követelt. Büntetése letöltendőből mégis felfüggesztett börtönbüntetés lett, a pénzbírság kevesebb mint felére, 450 ezer forintra zsugorodott, és mégsem tiltották el foglalkozásától.

Vagyis, noha mindkét esetben súlyos gazdasági bűncselekményekben találták bűnösnek az orvosokat, a jogerős ítélet enyhébb, mint az elsőfokú volt. Vereczkey Attila pedig, aki nem először kerül összeütközésbe a törvénnyel, továbbra is büntetlen előéletű marad.

Pótolhatatlan szaktudás

Hogyan lehettek enyhébbek a másodfokú ítéletek? Úgy, hogy a bíróságok enyhítő körülményként hivatkoztak az orvos gyógyító munkájára. A veszprémi verdiktben ez a mondat is szerepel: „A vádlott a szükséges műtéti beavatkozásokat, vizsgálatokat minden betegnél elvégezte attól függetlenül, hogy az általa tarifajelleggel meghatározott tiszteletdíjat megfizették-e a részére.” Ez olyan, mintha egy túszejtőnél enyhítő körülménynek számítana, hogy meg is ölhette volna az áldozatát, mégsem tette. Ha ugyanis egy súlyos, kezeletlenül akár halálos kimenetelű onkológiai betegséget az orvos nem lát el, mert nem fizettek neki, akkor azzal még súlyosabb bűncselekményt követne el, egy bűncselekmény el nem követése pedig hogyan lehet enyhítő körülmény?

Az indokolás szerint az orvost azért nem tiltották el a foglalkozásától, mert 2012 és 2016 között közel ezer műtétet végzett Veszprémben, és ehhez képesítése és gyakorlata az osztály orvosai közül csak neki volt. Intézetének főigazgatója pedig olyan véleményt adott a bíróságnak, amely szerint „a magyar egészségügyben meglevő rendkívüli orvoshiány és a betegérdekek egyértelműen azt kívánják, hogy tovább praktizálhasson, munkából való kiesése esetén a betegek kifejezetten hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel a 25 éves szakmai tapasztalattal, több szakvizsgával rendelkező orvos pótlása ma Magyarországon majdnem lehetetlen feladat”. (A tíz érintett beteg közül az ítélethirdetéskor egyébként egy élt.)

Az ítéletben szerepel az is, hogy kollégái kérték a bíróságot, ne tiltsa el Udvardyt. Ez már önmagában is meghökkentő, hát még az, hogy a bíróság ezt figyelembe is vette. Pedig gondoljuk át, hogyan venné ki magát, ha egy vesztegetésen kapott vállalatvezetőt a többi vezérigazgató mentegetne? Ezután a pénzügyi bűncselekmény miatt elmarasztalt informatikusok is enyhébb büntetésre számíthatnának, mert hiány van belőlük? Vagy ha egy magyartanár követ el bűncselekményt, akkor súlyosabb ítéletet kaphatna, mint fizika szakos kollégája, mert utóbbit nehezebb találni? Nyilván nem, az ítélet indoklásából azonban akár ez is következhetne.

Veszprém 11 milliárd forintos támogatásból újíthatta meg a kórházát az Orbán-kabinet alatt, nem kis részben Rácz Jenő lobbizásának köszönhetően. A baloldali politikus a Magyar Kórházszövetség elnökeként támogatta a kormány 2012-es kórházi átalakítási programját, cserébe a fejlesztési összegek zöme nem Székesfehérváron, a térség egészségügyi központjában, hanem Veszprémben landolt. Veszprém négymilliárd forintból épült ultramodern onkológiai központja azonban szakemberhiánnyal küzd. (Utóbb Székesfehérvárnak is megszavazták a forrásokat, de az építkezés még nem kezdődött el.) A botrány kipattanása után Udvardy fél évig nem praktizálhatott, majd vállalkozó orvosként szerződtek vele.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondja lapunknak, nem befolyásolja a kamarát, hogy a bíróság arra hivatkozott, a korrupción ért orvost nem tiltja el. A köztestület ennek ellenére kizárhatja Udvardyt, és kamarai tagság nélkül nem praktizálhatna tovább. Éger szerint „szomorú, ha a bíróság enyhítő körülményként tekint arra, hogy valaki orvosként követ el bűncselekményt. A szakma becsületes közössége ettől még kivetheti maga közül az oda nem valókat.” Udvardy ügyében a Veszprém megyei kamara etikai bizottsága dönt majd első fokon. A kérdés most az: a veszprémi orvosok nagyobb hatással voltak-e a bíróságra, mint saját köztestületük etikai bizottságára lesznek?

Szakrendelés gebinbe

Vereczkey Attila ügye a magyar egészségügy másik jelenségére világít rá. A Nyírő Gyula Kórházban a kétezres évek közepén ugyanis nem „hálapénzt” kértek a nőktől, hanem úgy állították be a közkórház egy részlegét, mintha az a magánklinikájuk lett volna. Magyarázatként az szolgál, hogy a kórházak számos „beszállítóval” állnak kapcsolatban, köztük dolgozóik cégeivel, melyekkel ügyeleti ellátásra, vagy – mint ez esetben – egy modern műtéti technika meghonosítására szerződnek. A Vereczkey-per kulcsmondata az volt, hogy mindegy, a Nyírő Gyula Kórház (vagy más intézmény) kit bíz meg egy feladat ellátásával, a biztosítottak számára ingyenes az ellátás. A szerződés szerint az egészségbiztosítótól kapott összeg 40 százalékát kapta Vereczkey cége, a Medifert Kft. azért, mert vásárolt egy nőgyógyászati laparoszkópot, és ellátta vele a betegeket. Más kórházaknál is így van ez, a biztosító fizet a kórháznak, a kórház a cégeknek, a beteg nem is tudja, hogy egy közalkalmazott orvos nézi-e meg a torkát vagy a Gégész Kft., pénzt nem kérhetnek tőle. Vereczkey a csalást azzal követte el, hogy hamisan azt állította vádlott-társaival, az egészségbiztosító nem fizetett a beavatkozásért.

Első fokon még ebben az ügyben is súlyosbító körülményként szerepelt, hogy a bűncselekményt az „egyenlő hozzáférés alapelveivel ellentétesen, kiszolgáltatott helyzetben lévő betegekkel szemben követték el”. Azután másodfokon valahogy elveszett ezeknek a szavaknak a súlya.

Nehezen érthető a Vereczkey-ügy ítéletének szóbeli indoklása, mert a bíró azt mondta ugyan, hogy „a bűnösség megállapítása szempontjából relevanciával nem bír az az erkölcsi háttér, ami motiválta a vádlottakat, de az azért tisztázandó, hogy […] társadalmilag nyilván hasznos volt”. Az enyhítő körülmények között viszont már hangsúlyosan említette: „Az elmondott erkölcsi ok is szerepet játszott.”

Ebből következően azonban a segítő szakmákban dolgozó csalók eleve előnyben lennének a bíróságokon, mások pedig hátrányban, csak mert csatornaépítéssel, tanítással vagy táviratkihordással foglalkoznak. Madarasi Annát, a Fővárosi Törvényszék szóvivőjét kérjük ennek értelmezésére. Szerinte a bíróság az idő múlása mellett azt vette figyelembe enyhítő körülményként, hogy a vádlottak üzleti társasága a betegek számára egy kíméletesebb műtéti eljárást biztosított, és ennek alkalmazását a szaktudásuk és gyakorlatuk tette lehetővé. Vereczkey ügyvédje mindenesetre az enyhébb ítéletet is „vérlázítónak” nevezte, holott az orvos számára kulcsfontosságú, hogy ne kapjon felfüggesztett börtönt. A Budapesti Rendőrfőkapitányság megerősíti lapunk értesülését, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács (az egészségügyi államtitkárság tanácsadó szervének) feljelentése miatt a Vereczkey által működtetett magánklinikán embrióval végezhető kutatás szabályainak megszegése miatt nyomoznak. Az az ügy pedig a legrosszabb forgatókönyv esetén „beélesíthetne” egy mostani felfüggesztett börtönbüntetést. (Vereczkey több mint tíz éve botlott először, akkor a Nyírő Gyula Kórházba benyújtott pályázatánál okirat-hamisítást követett el, de a bíróság akkor a büntetést is mellőzte.)

A közvélemény számára az a kérdés, miért nem érezte a másodfokú bíróság, mekkora a különbség az önkéntes hálapénz és a csalással vagy vesztegetéssel kikényszerített összegek között. Hiszen a bűncselekményt megállapították, de az orvosok további működése elé nem állítottak akadályt. Sokan vélhetik úgy, hogy a jog azért nem sújt le szigorúbban, mert a bírák tapasztalatai szerint széles körben elterjedt ez a probléma. Ám a jog logikája szerint ha egy bűncselekmény gyakran fordul elő, akkor éppen nem enyhébb, hanem súlyosabb büntetést kellene alkalmazniuk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.