Bűn nem marad szárazon

, / 2012.07.18., szerda 15:40 /

A '90-es évek olajügyeinek felderítése, illetve a maffia és a nagypolitika szimbiózisának bizonyítása áll a Portik Tamást és Vizoviczki Lászlót érintő nyomozás középpontjában - értesült a Heti Válasz. Noha a "szőkítési" cselekmények jórészt már elévültek, az ezeket kísérő korrupciós, drogkereskedelmi és emberölési esetek még bőven büntethetők.

Sikeres hetet tudhat maga mögött a rendőrség: lekapcsolta a közfelháborodásba torkolló pécsi Bándy Kata-gyilkosság elkövetőjét, és bilincsbe verte a rendszerváltás utáni Magyarország egyik érinthetetlennek hitt maffiavezérét. Úgy tudjuk, Portik Tamás mostani meggyanúsítása, illetve az éjszaka császárának mondott Vizoviczki László másfél hónappal ezelőtti letartóztatása egy nagyobb belügyi akció "mellékterméke". A nyomozás célja valójában a '90-es évek olajügyeinek teljes feltárása, hiszen krimitörténelmi közhely, hogy a hazai alvilág eredeti tőkefelhalmozása (és a nagypolitikával való összeépülése) ezekre az időkre tehető.

Dióhéjban: a vám- és pénzügyőrség adatai alapján az állam több százmilliárd forintos adóbevételtől esett el az olajos csalások miatt. Az egyik nagy trükk az úgynevezett szőkítés volt. Mivel - szociális megfontolásból - kevésbé adóztatták a kályhákba való háztartási tüzelőolajat (hto), mint a kémiailag azonos, járművekbe töltendő gázolajat, ha az országba hto-ként csempésztek be dízelüzemanyagot, csak minimális közterhet kellett fizetni. A háztartásinak szánt importolajat az különböztette meg a másiktól, hogy piros színezőanyaggal volt átitatva - ám a bűnözők ismerték a festék kicsapatásának receptjét. A színezék erős savak hatására elbomlik, ergó a szőkítőknek csak annyi volt a feladatuk, hogy eldugott tanyák mélyén kénsavat kotyvasszanak a hordószám rendelkezésre álló hto-hoz.

Az Antall-kormány később próbált szigorítani a pirosítás rendjén, de hiába zárult be egy kiskapu, ha közben kinyitottak egy nagyobbat: a halasztott vámfizetés lehetőségét. Ez azt jelentette, hogy a jövedéki termékek importja utáni vám ügyében halasztást lehetett kérni. A csalók tehát megtehették, hogy mire az állam behajtotta volna a pénzét, felszámolták olajkereskedő cégeiket - majd újabbat alapítottak. A Horn-kormány idejére aztán elszabadult a pokol; papíron ugyan szigorodtak a szabályok - ilyen-olyan igazolásokat kellett felmutatniuk az importőröknek -, a törvényhozási forgatókönyvet azonban alighanem maguk az olajosok írták.

Az ezredforduló előtti évekre aztán már annyi pénzt halmoztak fel az érintett maffiózók, hogy volt miből szórakozóhelyeket vásárolni. Vagyis hónapról hónapra növelni tudták azt a fizikai teret, ahol meggyökeresedhetett - az olajbiznisznél tartósabbnak ígérkező - drogkereskedelem, illetve prostitúció. A konkurenciaharcnak voltak áldozatai is: először Prisztás Józsefet, majd Szlávy Bulcsút, Boros Tamást, Döcher Györgyöt, végül Seres Zoltánt vonták ki a forgalomból (lásd keretes írásunkat). Sokáig önmagán túlmutató jelentőségűnek gondolták Boros pokolgépes kilövését az Aranykéz utcában, ugyanis az akció egybeesett az első Orbán-kormány programjának parlamenti vitájával. Ám a célszemélyt korábban már féltucatszor próbálták eltenni láb alól, a gyilkossággal tehát vélhetően nem az új Fidesz-hatalomnak küldött figyelmeztető "jókívánságot" az alvilág.

Aztán a közelmúltig úgy tűnhetett, elfelejtődik minden, ami valaha szőkítésnek, adócsalásnak tűnt. Az évszázad olajpereként beharangozott Energol-eljárás például 2007-re közröhejbe fulladt (az ügyészség kihátrált saját vádirata mögül), az egykor nemzetközi elfogatóparanccsal üldözött Portik Tamás, az Energol Rt. marketingigazgatója terhére rótt cselekmények pedig elévültek. A politikai szféra ugyancsak konszolidálta magát. Senki nem beszélt már arról, hogy az Energol vezérigazgatója, Csikós József eredetileg az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályvezető-helyetteseként, majd az Antall-kormány idején a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalának első embereként funkcionált. Az sem volt téma, hogy az Energollal együttműködő miskolci ETL Rt. felügyelőbizottságában 1996 és 1998 között mind az MSZP örökös energetikai pápája, Karl Imre, mind a jelenleg a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióban politizáló Szűcs Erika megfordult.

Portik Tamás hétvégi elfogása azonban megindíthatja a múltfeltárást. Bár az olajozás mint gazdasági bűncselekmény mára valószínűleg a szereplők mindegyikénél elévült, a maffiahálózat kiépítését kísérő korrupciós, drogkereskedelmi és emberölési esetek még büntethetők. A nyomozás során a hatóságok és az alvilág összeépülésének mélységére is fény derülhet - pláne, hogy tudomásunk szerint az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás József elleni merénylet felbujtójaként azonosított Portik egy ideig maga is beszervezett informátora volt a rendőrségnek. Utóbbin kívül még három olyan nagy hal van ma gyanúsítotti sorban, akinek - valamiféle vádalku reményében - érdekében állhat megosztani élményanyagát a nyomozókkal. Egyikük a Fenyő János médiacézár gyilkosaként számon tartott Jozef Roháč, aki egyben az Aranykéz-balhé végrehajtója is lehetett. Másikuk a Portik-féle olajos körökben szocializálódott Vizoviczki László. És bár szabadlábon védekezik, nagy idők nagy tanúja a Zóna Taxi nevű reptéri fuvarvállalatot - a gyanú szerint bűnös módon - felfuttató Veres István is, aki mind Portik, mind az 1999-ben kivégzett Seres Zoltán szűk környezetét megjárta.



A rendszerváltás utáni Magyarország legismertebb alvilági "áldozatai", elítéltjei és gyanúsítottjai

Energol-Conti Car-kör

PORTIK TAMÁS (előzetes letartóztatásban)

Az Energol Rt. volt igazgatója ellen 1997-ben adott ki elfogatóparancsot a rendőrség, majd miután 2003-ban elévültek a terhére rótt cselekmények, visszatért az üzleti életbe - a "citadellás" Veres István családjához tartozó Bástya Terasz Kft. társtulajdonosa lett. Múlt szombaton fogták el; a gyanú szerint ő volt az Aranykéz utcai Boros Tamás-gyilkosság felbujtója, továbbá az ő nevéhez kötik Prisztás József likvidáltatását is.

LENDVAI JÁNOS (előzetes letartóztatásban)

A "Kacsa" művésznevű vállalkozó Portik jobbkeze volt. Több merényletet is elkövettek ellene; 1999-ben egy konditeremből kilépve fúródtak lövedékek a testébe. 2011-től az Underboss biztonsági cég tulajdonosaként, korábban a Living Room szórakozóhely kreatív igazgatójaként vétette észre magát. E lokál irányításában az a Mikus Márton is részt vett, aki a Budaházy György körüli szimpátiamozgalmak egyik főalakja. Múlt szombaton Portik és három további személy mellett Lendvait is elfogták.

BOROS TAMÁS (meggyilkolták)

Érdekeltségei közé tartozott a Citadella Night Club Kft., és ő szervezte meg az Energol Rt. szőregi telephelyének védelmét. 1996-ban videovallomásban tálalt ki a rendőrségnek az Energol-Conti Car-körről. Ezután a csodával határos módon úszott meg több kivégzési kísérletet. Ugyancsak ő volt, aki átvette a Balaton körüli maffiahálózatot kiépítő - majd 1997-ben megölt - Szlávy Bulcsú cégeit. Végül 1998. július 2-án pokolgép robbant egy, a budapesti Aranykéz utcában parkoló Polski Fiat alatt - ezt a most Portikkal összefüggésbe hozott akciót Boros nem élte túl.

RADNAI LÁSZLÓ, CSÜLLÖG ZSIGMOND, FERENCSIK ATTILA (elítélve)

Mindhárman az Energol-ügy vádlottjai, de "érdemben" a kecskeméti maffiaperben ítélték el őket fegyvercsempészet és emberölés előkészülete miatt. Radnai és Csüllög volt a Conti Car-csoport két alapítója.

VIZOVICZKI LÁSZLÓ (előzetes letartóztatásban)

A hajógyári-szigeti szórakozóhelyek és a Budapest-belvárosi mulatók tulajdonosaként ismert, másfél hónapja rendőrvesztegetés miatt meggyanúsított vállalkozó a '90-es évek végén állítólag a szökésben lévő Portik Tamás pénzéből építette ki birodalmát. Neve már 12 éve felmerült Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes vallomásában. "Papa" az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt azt állította: Vizoviczki a Conti Car-csoport egyik "katonája" volt.

Prisztás és a fiúk

PRISZTÁS JÓZSEF (meggyilkolták)

A '90-es évek elején őt és Csobolya Attilát tartották a budapesti alvilág két vezéregyéniségének. A rendőrség gyanúja szerint Prisztás volt az egyik fő megbízója a pénzbehajtással foglalkozó Döcher György-Haris Sándor-párosnak. Prisztás József ugyanakkor a nyilvánosság előtt rendőrségi mecénásként próbált megjelenni - még Kuncze Gábor korabeli belügyminiszterrel is le tudott fotózkodni. Prisztást 1996-ban az óbudai Ladik utcába csalták egy étterembe, s mikor kiszállt autójából, a mellé hajtó kerékpáros bérgyilkos egyetlen célzott fejlövéssel terítette le (ha igaz a friss hír, akkor Portik Tamás megbízásából).

DÖCHER GYÖRGY (meggyilkolták)

A "Csontkezű" becenévre hallgató pénzbehajtót és bolgár testőrét a XV. kerületi Palota presszóban lőtték le 1999 februárjában. Döcher elvileg börtönbüntetését töltötte, de a bv-intézetből naponta kijárhatott "dolgozni" a saját tulajdonában lévő presszóba.

HARIS SÁNDOR (Szlovákiában büntetőeljárás alatt)

Miután lelőtték gyermekkori barátját, Döcher Györgyöt, Haris Sándor a Felvidékre helyezte át működési területét, és Dunaszerdahelyen ő lett az éjszakai élet legjelentősebb alakja. A magyar rendőrség tavaly a Turek néven is futó Harist kiadta Szlovákiának - cserébe a Fenyő János médiavállalkozó 14 évvel ezelőtti megölésével gyanúsított Jozef Rohácért.

A Fantom-csapat

SERES ZOLTÁN (meggyilkolták)

Seres 1991-ben közösen alapította a Fantom vagyonvédelmi céget a Prisztásnál már emlegetett Csobolya Attilával, Növényi Norbert birkózóval és Barabás Gáborral. (Utóbbi bejáratos volt Apró Piroska, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal rendszerváltáskori főigazgatójaként jegyzett Nagy Lajos üzleti köreibe). Sereshez tartozott a Citadellán lévő diszkó és étterem, valamint a reptéri taxiszolgáltatás is; az ezekhez kapcsolódó "pénztermelésben" együttműködött a Szemjon Mogiljevics (Szeva) orosz maffiózó végrehajtó embereként ismertté vált Leonyid Sztecurával. Serest 1997-ben már megkísérelték felrobbantani, de végül az az 1999. áprilisi lövéssorozat bizonyult halálosnak, amit Tahitótfaluban egy motorkerékpárról adtak le rá. A Seres Zoltán által kitaposott piacokra a Portiknál már említett Veres István lépett be; részben ő viszi tovább a Citadella-komplexumot, és 2010-ig a reptéri fuvarozás is hozzá tartozott a Zóna Taxi révén.

A balatoni republikánus

SZLÁVY BULCSÚ (meggyilkolták)

A Balaton-parti védelmipénz-szedésből meggazdagodott "vállalkozó" a '90-es évek elején alelnöke volt a Magyar Republikánus Pártnak. 1997-ben eltűnt, holtteste csak hét év múlva került elő. Tavaly októberben harmadszor kezdődött meg első fokon a Szlávy meggyilkolásával vádolt Wappler László büntetőpere.

A politika egykori kegyeltje

TASNÁDI PÉTER (elítélve)

Biztonsági vállalkozói karrierje a rendszerváltáskor együtt kezdődött Seres Zoltánéval és Növényi Norbertével, ám utóbbiak összevesztek vele, így később már sógorára, Láposi Lőrinc nyugalmazott rendőrtábornokra támaszkodott (üzlettársi minőségben). Tasnádi rendszeres közéleti találkozókat tartott - mások mellett az akkor MSZP-s Csintalan Sándor, Karl Imre és Juszt László részvételével. A bíróság legutóbb idén márciusban ítélte első fokon hat év három hónap fegyházra rablás és önbíráskodás kísérlete miatt. Az elmúlt időszakban tíz évet ült börtönben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.