heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

http://heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

Casus belli

/ 2015.02.11., szerda 14:29 /

A reklámadó robbantotta ki a médiakonfliktust, ám a sajtótermékeket tulajdonló Simicska Lajos és Orbán Viktor között régóta ellentét feszül. Mi a politika és a gazdasági hátország viszonya? – erről is szól a háború, amelynek nyomán egy új jobboldali média építése kezdődött.

Néha felfeslik a fontos politikai folyamatokat elrejtő függöny. Ez történt múlt pénteken, amikor meghatározó jobboldali médiumok menedzserei – a Magyar Nemzettől a Hír Tv-t is elnöklő Liszkay Gábor főszerkesztő, Csermely Péter főszerkesztő-helyettes, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője és más vezetők – „lelkiismereti okokra” hivatkozva felmondtak. Mire a médiabirodalmat közvetve vagy közvetlenül tulajdonló Simicska Lajos üzletember a sajtó szinte élő közvetítésében Orbán Viktor miniszterelnököt sem kímélő trágárságok kíséretében „csinált rendet”, nevezett ki új vezetőket a médiumok élére és vádolta árulással egykori bizalmasait.

A tányértöréssel kísért válás oka az egyik tábor szerint az, hogy a kormányfővel összevesző üzletember a miniszterelnök családját sem kímélő támadásra utasította hadnagyait, akik erre nem voltak hajlandóak. Ezt azonban Simicska cáfolta, mondván: számára minden család szent, ilyesmi a nézeteltérések ellenére sem fordult meg a fejében. A Magyar Nemzet új főszerkesztője, D. Horváth Gábor pedig az újság hétfői számában jelentette ki: „Nem fordult hozzám senki olyan kéréssel, hogy a Magyar Nemzet 180 fokkal változtasson irányvonalán.”

Kétfejű borjúk helyett

Orbán Viktor hétfőn újságírói kérdésre nem kommentálta a fejleményeket, s a Fidesz is lefelé igyekezett nyomni a történetet, mondván, egy újság munkajogi konfliktusába a párt nem avatkozik bele. Ez azonban csak a ködfüggöny része: a médiavezetők távozása nem pusztán a jobboldali sajtó átrendeződésének nyitánya, hanem a valaha volt egyik legsúlyosabb fideszes belső konfliktus bizonyítéka is.

A puskaporos hordót a reklámadó szikrája robbantotta be, ám az okok messzebbre vezetnek. Múlt csütörtökön a Népszavának Simicska azt nyilatkozta: „Totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót.” Tény, az ügyben a Fidesz hátraarcot hajtott végre. A leginkább a kereskedelmi adót érintő sarc tavaly májusi kivetését, majd 40 százalékról 50-re való novemberi emelését azzal indokolták, hogy az RTL kikerüli a honi közteherviselést.

Válaszul az RTL rátenyerelt a piros gombra, és addig főleg kétfejű borjúkat és ún. celebeket szolgáltató híradói elszánt kormánybírálatba fogtak. A fideszes politikusokat célba vevő hajtóvadászatnak alighanem szerepe volt a párt népszerűség-csökkentésében. A színfalak mögötti egyeztetésekről csordogáló hírek után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fidesz múlt heti frakcióülésén jelentette be: az Európai Unió kifogásai miatt javasolni fogják az adó egykulcsossá tételét és leszállítását öt százalékra. A Népszabadság szerint ha az adót elfogadja a parlament, az RTL Klub 4,5-5 milliárdos különadója 1,2 milliárdra csökken, Simicska médiaérdekeltségeinek 600 millió forint helyett viszont 1,5 milliárd forintot kell fizetniük. (Az új sarc a Heti Válasz kiadóját is érinti, melynek a Simicska Lajos által vezérigazgatóként irányított Mahir a 12 százalékos, kisebbségi tulajdonosa.)

Az utolsó csepp

Simicska szempontjából a reklámadó az utolsó csepp volt a már amúgy is színültig telt pohárban. Az APEH 1998–1999 közötti elnökének értelmezésében a mezőgazdasági érdekeltségeit sértő intézkedésekkel, az általa tulajdonolt Közgép állami megrendeléseinek visszanyesésével, s most médiaérdekeltségeinek „támadásával” a politika egy több mint két évtizedes kompromisszumot rúgott fel. E megállapodás arról szólt, hogy ellenzéki időkben az üzletember vállalta a jobboldal alrendszereinek életben tartását, „cserébe” az Orbán-kormányok idején cégei prosperálhattak. „Senki se gondolja, hogy a politika ingyen van” – mondta múlt szombaton az ATV-ben Csintalan Sándor, a Lánchíd Rádió műsorvezetője – akinek az MSZP egykori ügyvezető alelnökeként és a Fideszhez megérkezett véleményvezérként volt alkalma tanulmányozni a közélet működését.

A politika szemszögéből az ügy másként fest. A kormány értelmezése szerint akárcsak Brüsszellel, a multikkal, Orbán Viktor a gazdasági holdudvarával is szuverenitásküzdelmet folytat. A miniszterelnök szempontjából már az előző ciklusban is túlságosan sokszor kellett politikai kockázatot vállalni a mind láthatóbb és ezért az ellenzék által hevesen bírált hátország miatt. Ráadásul a terjeszkedő Simicska-birodalom a függés veszélyével fenyegette a politika autonómiáját, márpedig ez a demokratikus felhatalmazást a választóktól megszerző döntéshozó számára elfogadhatatlan. Ezért már a kampányfinanszírozás reformja is a támogatóktól való függetlenedést szolgálta. Azzal, hogy a 106 egyéni jelöltet állító pártok 600 millió forinthoz jutottak az államkasszából, csökkent a kompenzációért jelentkező kampányfinanszírozók befolyása.

Mi a cél?

Az, hogy a jobboldali médiaátrendeződésből ekkora vihar lett, nem pusztán Simicska nyelvhasználatának köszönhető. Tavaly ősz óta a Professzorok Batthyány Körétől a Civil Összefogás Fórumán át jobboldali értelmiségiekig sokan bírálták a kormány intézkedéseit. Ezek ugyanis az októberi önkormányzati választások óta meglehetősen széttartóak. Míg 2010 és 2014 között a kormány azt a képzetet tudta kelteni, hogy a célokat soha nem téveszti szem elől, a tavalyi választási szuperév végére ez a kép széttöredezett az előkészítetlenül bedobott, módosított vagy a felháborodás hatására visszavont intézkedések miatt. (Lásd összeállításunkat.)

„Célviták helyett eszközvitákat folytatunk, ezért csökkent a népszerűségünk” – mondja lapunknak egy vezető fideszes politikus. Mások szerint célviták azért nincsenek, mert a posztkommunista baloldal ismételt legyőzésével megszűnt a több mint két évtizedes közös cél. Ezt a folyamatot jól szemlélteti, hogy a történelmi siker után fordult szembe egymással a „megalvadt struktúrák” eltakarítására még a Bibó kollégiumi időkben szövetkező Orbán Viktor és Simicska Lajos.

Fokozta az elbizonytalanodást, hogy a Fidesz legalább három törésvonalával is megismerkedhetett a nyilvánosság. Napvilágra kerültek „ifjak” és „veteránok” közti ellenérzések, s külpolitikai orientációs vita is megosztotta a politikusokat és a szavazótábort. A Medián felmérése szerint ugyanis a Fidesz-szavazók 39 százaléka Oroszországgal, 40 százaléka inkább az Egyesült Államokkal építene szorosabb kapcsolatokat. A Fidesz-világ harmadik vitája a saját nyilvánosságáról szól. A Simicska Lajos nevével fémjelzett hátország alternatívájaként ugyanis gőzerővel építik az új jobboldali médiát. Az már korábban megjelent, hogy a közmédia átszervezése része a stratégiának. Az M1 – a szándékok szerint legalábbis – CNN-be öltött BBC-vé alakul át a tervezett március 15-i indulástól, s hírcsatornaként egyszerre kellene a kormány számára kedvező narratívát terjesztenie és magas nézettséget produkálnia. De folyik az állami világon kívüli építkezés is. Ennek első lépése egy új – a világháló eddigi zászlóshajóinak, vagyis az Indexnek és a 444.hu-nak a legyőzését tervező – internetes honlap lesz.

A via.hu domainnév tulajdonosa Csúri Ákos újságíró, és az előkészítő munkában közreműködik Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.

Kormányzati cikcakkok hat lépésben

1. MINISZTÉRIUMOK KÖLTÖZÉSE

A 2014-es választási győzelem után az egyik első bejelentett intézkedés minisztériumok vidékre költöztetése volt, a tervek szerint 2016. március 15-éig a honvédelmi tárca Székesfehérvárra, a Földművelésügyi Minisztérium Debrecenbe, a Miniszterelnökség alá rendelt vidékfejlesztési államtitkárság Kecskemétre települ. Bejelentették azt is, hogy távozik a Parlamentből a kormányfő hivatala, s a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Nemzeti Táncszínház helyére költözne. Noha még egy év van a kitűzött határidőig, egyedül a legkisebb szervezeti egység, a vidékfejlesztési államtitkárság költözése zajlott le. A Várban is folyik az előkészítés, de L. Simon László államtitkár szerint a régészeti feltárás miatt elhúzódhat a felújítás. A két nagy tárca áthelyezéséről viszont teljes a csend.

2. INTERNETADÓ

A kormányzati elbizonytalanodás első jele az önkormányzati választások után következett. Tavaly október végén jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy a kabinet minden megkezdett gigabyte-nyi elektronikus adatforgalom után 150 forintos adó kivetését indítványozza. Az új adó ellen az ellenzéki pártok mellett egyéni felhasználók és szolgáltatók is tiltakoztak, október 26-án meg is szerveződött az első tüntetés, melyet többek között a korábban az MSZP-ben politizáló Gulyás Balázs hirdetett meg. Október 28-án már tízezrek demonstráltak az adó ellen, jóllehet a kormánypárt kármentésként módosításokat javasolt. Végül október 31-én Orbán Viktor közölte, hogy az adót nem vezetik be. A kormány ennek ellenére konzultációt hirdetett meg a „jövő magyar internetéről” Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő vezetésével.

3. DROGTESZT

„A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja fenntartásokkal, de támogatja a Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester által felvetett drogtesztjavaslatot” – közölte december 8-án Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. A fenntartások emlegetése kedves eufemizmus a kormánypárt frakciójáig érő felzúdulásra. A felvetés ugyanis arról szólt, politikusok és újságírók mellett a 12 és 18 év közötti iskolások számára is kötelezővé tennék a drogtesztet. A tiltakozások hatására úgy módosult az elképzelés, hogy a diákok számára a vizsgálat önkéntes lesz. Az új javaslat a tervekkel ellentétben még nem született meg.

4. REKLÁMADÓ

Tavaly májusban fogadta el az Országgyűlés a reklámadót, mely öt kulccsal adóztatta meg a médiaszolgáltatókat. Az indoklás szerint a nagy cégek nem vettek részt érdemben a közteherviselésben. Az RTL Klubot sújtotta leginkább az új adó, a 40 százalékos kulccsal adózó csatornának 4,5 milliárd forintot kellett fizetnie. Az ellencsapás nem maradt el, a televízió egymás után támadta meg a kormánypárti politikusokat. Lázár János végül múlt héten bejelentette: az Európai Bizottság jelzései nyomán átalakítják a rendszert, s várhatóan mindenkire az ötszázalékos kulcs vonatkozik majd.

5. GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

„A kormány nem gondolkodik a gyülekezési törvény módosításában, különösen nem a gyülekezési jog szűkítésében” – jelentette be L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár január elején, s ezzel felállította a legrövidebb ideig élt kormánypárti kezdeményezés rekordját. Gulyás Gergely ugyanis a Népszabadságnak arról beszélt: változtatni kellene a gyülekezési törvény szabályain. A politikus felvetésekor az ellenzéki pártok a demokratikus alapjogok szűkítésére panaszkodtak; rájuk is utalva mondta L. Simon: a rendszerváltás egyik eredménye, hogy a gyülekezési joggal korlátozás nélkül élhetnek az állampolgárok.

6. ÚTDÍJ

Fideszes polgármesterekig érő tiltakozást szült az e-matricás útdíjszedési rendszer kiterjesztése az eddig ingyenes szakaszokra. Noha az arányosabb teherviselést megcélzó rendszer kiindulópontja védhető volt, a bevezetés kaotikusra sikeredett. Még miniszter is beállt a kritikusok közé: Hende Csaba honvédelmi tárcavezető például elfogadhatatlannak nevezte a 86-os út fizetőssé tételét. Végül egy hónapos próbaidő után, februártól lépett hatályba a rendszer, melyben a ferihegyi gyorsforgalmi úton és számos egyéb szakaszon mégsem kell fizetni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.