Cenzúra bemondásra

/ 2016.01.20., szerda 16:12 /

Saját kárán tapasztalta meg lapunk, hogy a Facebook nem az a nyílt és demokratikus platform, aminek sokan hiszik. A portál például bármilyen hirdetést indoklás nélkül letilthat, ahogy a címlapunkét is tette. Angela Merkel és Mark Zuckerberg közben megállapodott: a közösségi oldal cenzúrázni fogja a menekültellenes bejegyzéseket.

Emlékeznek előző számunk borítójára? Egy férfikéz által befogott szájú nőt tettünk címlapra, egyszerre utalva a németországi migránsok által elkövetett szilveszteri molesztálásokra és a napokig tartó hallgatásra, ami az eseteket övezte a fősodrú német médiában. Bevett gyakorlat, hogy a megjelenés előtt a címlapsztorinkat beharangozó internetes cikket nemcsak megosztjuk a Facebookon, de fizetett hirdetésként olyan emberek hírfolyamába is becsempésszük, akikhez másként nem jutna el. Ma már a legtöbb orgánum él ezzel az eszközzel, ezúttal azonban arra lettünk figyelmesek, hogy az első 91 felhasználó elérése után a Facebook felfüggesztette a poszt reklámozását.

Sophie, a mindenható

A Facebook megjelenés előtt ellenőrzi, hogy a megrendelt reklámok megfelelnek-e a hirdetési szabályzatának, ami legfeljebb 24 órát, de rendszerint néhány percet vesz igénybe. A legtöbb promóció azért akad fenn a rostán, mert a mellékelt képen a szöveg aránya meghaladja az előírt 20 százalékot, amit egy program ellenőriz. Most erről azért sem lehetett szó, mert a korlát nem érvényes olyan képeknél, ahol a szöveg a tényleges terméken található, tehát könyvborítók, filmplakátok vagy címlapok esetén. Értetlenségünket levélben fejeztük ki a Facebooknak, és meg is jött a válasz: „A csatolt képet nem fogadtuk el, mert sértheti a fiatalabbak érzékenységeit. A kép nem erőszakos, de sokkolhat, vagyis nem tartja tiszteletben a Facebook szabályait” – írta a cég magát csak „Sophie”-ként azonosító munkatársa.

Hogy erre Sophie miért csak azután jött rá, hogy a rendszer jóváhagyta a hirdetés megjelentetését, arra a Facebook „feljelentő” rendszerében rejlik a magyarázat. A szisztéma lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók jelentsék a „sértő vagy kifogásolható” fizetett posztokat. Könnyen elképzelhető, hogy egy befogadáspárti felhasználó címlapunkat is ilyennek ítélte, és bejelentése nyomán egy felületesen ítélkező, a magyar címlapszöveget talán nem is értő, a problémával néhány percet eltöltő munkatárs (nevezzük Sophie-nak) a hirdetés letiltása mellett döntött egy dublini irodaházban, a Facebook európai központjában. Elvileg persze van „jogorvoslati” lehetőség: egy űrlap kitöltésével a hirdető jelezheti, hogy nem ért egyet az elutasítással. Ám egy újságnál ez a veszett fejsze nyele, hiszen mire a kifogást elbírálják, már véget ér az az időszak, amelyben a címlapsztori „megtolása” felpörgetheti a lapeladást.

Gumiszabályok

Mindez alapvető rendszerhibára mutat rá. A Facebook hirdetési rendszere úgy épül fel, hogy Sophie érdemi indoklás nélkül elutasíthat hirdetéseket, miközben egyre inkább ezektől a Facebook-hirdetésektől függ, milyen hírek és vélemények jutnak el a világ nyilvánosságához. Hirdetési szabályzata az értelmes korlátozások mellett gumiszabályokat is jócskán tartalmaz: tiltott például az „ellentmondásos politikai vagy társadalmi kérdéseket kereskedelmi célra felhasználó” tartalom, ami nem más, mint a sajtó meghatározása. Sajnos nehezen képzelhető el a lapkészítés olyan fotók nélkül is, amelyek „sokkolóak lehetnek, vagy negatív reakciókat válthatnak ki a megtekintőkből”, márpedig ezek ugyancsak nem megengedettek. Akkor sem dőlhetünk hátra, ha minden tételes szabálynak megfelelünk. „Fenntartjuk a jogot, hogy bármely hirdetést bármilyen okból, saját belátásunk szerint elutasítsunk” – szögezi le a szabályzat.

Persze tisztában vagyunk vele, hogy a Facebook nem választóknak felelős kormány, hanem magáncég. Arra még csak-csak rászorítható, hogy egy tartalmat eltávolítson, de arra semmi sem kötelezi, hogy valamit akarata ellenére közzétegyen vagy reklámozzon. Egyetlen eszköz van, ami esetleg jobb belátásra térítheti: ha nyilvánosan tesszük szóvá az indokolatlannak vélt cenzúrát. A Facebook például néhány hónapja a dohányipari termékek reklámozásának tilalmára hivatkozva nem volt hajlandó hirdetni egy dokumentumfilmet, mely arról szólt, hogyan lobbizik a dohányipar az e-cigaretták ellen. A készítők óriási médiafelhajtást csaptak, mire a közösségi oldal megváltoztatta a döntését.

Egy hírportál ráadásul nem engedheti meg magának, hogy nem hirdet Mark Zuckerberg közösségi hálóján. Tavalyi felmérések szerint ma már több látogató érkezik a hírportálokra innen, mint a Google-ról; a millenniumi nemzedék számára a Facebook az első számú hírforrás, és az oldal tesz is azért, hogy a világ vezető hírkapujává váljon. Ennek érdekében 2013-ban úgy módosították algoritmusaikat, hogy a komoly cikkek, hírek nagyobb eséllyel kerüljenek az erre fogékony felhasználók hírfolyamába, mint mondjuk a cuki kisállatos videók. A felhasználó ugyanis nem lát minden tartalmat, amit az ismerősei és az általa követett oldalak megosztanak. Az oldal a felhasználók korábbi lájkolásai, megosztásai, kommentjei alapján szűri meg pár tucat megosztásra a posztokat – az utóbbi időben azonban a Facebook afelé tereli a portálokat, hogy fizetett hirdetésekkel növeljék cikkeik elérését. Mivel példánk tanúsága szerint e hirdetési rendszer kiszámíthatatlan, ez nem sok jóval kecsegtet a sajtónyilvánosság jövője szempontjából. (A Facebook eközben egyre komolyabban veszi a hírbizniszt. A The New York Times, a Spiegel, a BBC és más médiumok már tesztelik az Instant Articles nevű funkciót, melynek keretében már nem is a saját oldalukra irányítják az olvasót, hanem eleve a Facebook rendszerébe töltik fel cikkeiket.)

Gyűlöletbeszéd

Egy bekapcsolva felejtett mikrofon jóvoltából aztán tavaly ősszel kiderült: miközben a Charlie Hebdo-merénylet után még kart karba öltve vonult fel Párizsban a világ vezetőivel a terrorizmust elítélő és a – vallásgyalázást, az egyes kultúrákon történő gúnyolódást is magában foglaló – szólásszabadságot védelmező meneten, Angela Merkel német kancellár arra szólította fel Zuckerberget, hogy ne engedje megjelenni a durván migránsellenes bejegyzéseket a közösségi hálón. Decemberre meg is született a megállapodás a német kormány és a Google, a Twitter és a Facebook között arról, hogy saját szabályzataik helyett a szigorúbb német gyűlöletbeszéd-törvény alapján szűrik a tartalmakat. (Eszerint tilos erőszakra buzdítani vagy gyűlöletet kelteni a társadalom valamely rétege ellen, például büntetik, ha lárvának, potyázónak, tarhálónak neveznek csoportokat.) Ez nem a fizetett hirdetésekre, hanem a felhasználói megnyilvánulásokra vonatkozott, melyek között valóban szép számmal akadnak gyűlöletkeltő kommentek.

Mindez nem hoz érdemi elmozdulást a Facebook politikájában: eddig is tiltották a gyűlöletbeszédet, csak nem volt kapacitásuk teljes egészében kiszűrni azt. Az oldal a felhasználói bejelentések alapján próbált moderálni, ám ez nem volt elég hatékony a politikai korrektségre kényes németeknek. A Facebook most úgy próbál megfelelni a megállapodásnak, hogy felbérelte a Bertelsmann-csoport médiafigyelő ágazatát, s egy 100 fős csapattal monitorozza a német posztokat és kommenteket. Sophie aligha e kísérlet folyományaként bánt szigorúan címlapunkkal, ám enélkül is aggasztó, hogy a Facebook úgy válik reklámorientált hírgyűjtő oldallá, hogy hirdetésszűrő rendszere szubjektív, kijátszható és cenzúrára is lehetőséget ad.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.