Cenzúra Budapesten: nem örülnek a lengyelek

/ 2018.01.04., csütörtök 10:00 /
Cenzúra Budapesten: nem örülnek a lengyelek

Ahogy azt tegnap már megírtuk, közvetlenül az esemény után, a magyar és a lengyel miniszterelnök budapesti sajtótájékoztatóján csak a legfontosabbról nem volt szó. Arról ugyanis, hogy a Varsóval szemben a jogállamisági problémák miatt – az utolsó csepp a pohárban a bíróságokról szóló új törvények decemberi elfogadása volt – az Európai Bizottság megindította a lisszaboni szerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást.

Ez egy elég bonyolult és hosszadalmas folyamat, aminek valódi következménye – egy tagállam uniós szavazati jogának megszűnése – akkor lehet, ha erről az Európai Tanácsban egyhangú döntés születik. Lengyelországnak tehát muszáj valami biztosíték, hogy lesz legalább egy ország, amelyik megvétózza a lépést. És bár Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erre már a folyamat egy korábbi szakaszában ígéretet tett, a magyar kormányfő pedig a TVP Info lengyel köztévében tegnap este sugárzott interjújában mondta azt, hogy Magyarország ebben „kiáll a lengyelek mellett” – jelentsen ez akármit –, mégis a vétó kifejezés

  • Orbán Viktortól,
  • a lengyel miniszterelnök jelenlétében,
  • nagy nyilvánosság előtt

nem hangzott el.

Úgyhogy a lengyel reakciók nem annyira pozitívak.

Az inkább kormánybarát napilap, a Rzeczpospolita egyik legismertebb szerzője, Jerzy Haszczyński véleménycikkében például úgy fogalmaz: „A sajtótájékoztatón (Orbán Viktor) egyáltalán nem beszélt a 7-es cikkelyről, holott erre a jelszóra várt mindenki. Marad tehát a hit, hogy Orbán megvétózza a szankciókat, mert egy nap lehet, hogy Budapest kerül ilyen helyzetbe.” Haszczyński arról is ír, érdemes megvizsgálni a két ország hosszú távú érdekeit, és arra jut, hogy ezek például a biztonság kérdésében nemhogy különbözőek, hanem egyenesen ellentmondóak. Magyarország ugyanis nem járult hozzá katonákkal a NATO keleti szárnyának Lengyelország számára oly fontos megerősítéséhez (nota bene: a Baltikumban ezt megtettük), a Krím 2014-es megszállása után nem sokkal pedig a magyar kormányfő elkezdte emlegetni a kárpátaljai autonómiát.

A szerző ebből arra jut, hogy „a régióban egyedül Magyarország kelt olyan benyomást, hogy kész az EU-n kívüli létre, akár más határokkal is”, és mivel korábban, még baloldali vezetés alatt megszavaztuk Koszovó függetlenségét – ellentétben például Romániával és Szlovákiával –, ez a mentalitás szerinte pártokról független Magyarországon. „Moszkván kívül senki nem törekszik úgy az ukrán állam meggyengítésére, mint Budapest” – fogalmaz Haszczyński, idézve a 2016-ban neki nyilatkozó Balog Zoltánt, aki szerint ez nem szeparatizmus. Úgy véli ugyanakkor, hogy a fenti példák azt mutatják, milyen „nehéz szövetséges” Magyarország: „Nem kell, hogy a jövőben az legyen. Csak még nincs más.”

Még egyszer: ez a legkomolyabb kormánypárti napilap véleménye.

A liberális ellenzéki Nowoczesna párt szóvivője, Paulina Hennig-Kloska a TOK FM rádiónak nyilatkozva még tovább ment: „Néztem ezt a látogatást, és fogtam a fejem, hogy a diplomáciánk semmit nem változott: arra a Magyarországra bízzuk a biztonságunkat, amelyik Oroszországgal szimpatizál. Szomorú, hogy Magyarországra kell mennünk Orbán 7-es cikkelyt blokkoló védeleméért, amit aztán nem kaptunk meg.”

A Gazeta hírportál Cenzúra Budapesten című cikkében annak járt utána, hogy a sajtótájékoztatón szót kapott két lengyel állami médium, a TVP Info és a PAP hírügynökség egyik kérdése állítólag a 7-es cikkelyre vonatkozott volna, ám végül mindketten ehhez képest teljesen jelentéktelen ügyben érdeklődtek – hasonlóan magyar kollégáikhoz.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.