valasz.hu/itthon/a-gyilkossag-csak-egy-show-volt-22274

http://valasz.hu/itthon/a-gyilkossag-csak-egy-show-volt-22274

Cenzúra Budapesten: nem örülnek a lengyelek

/ 2018.01.04., csütörtök 10:00 /
Cenzúra Budapesten: nem örülnek a lengyelek

Ahogy azt tegnap már megírtuk, közvetlenül az esemény után, a magyar és a lengyel miniszterelnök budapesti sajtótájékoztatóján csak a legfontosabbról nem volt szó. Arról ugyanis, hogy a Varsóval szemben a jogállamisági problémák miatt – az utolsó csepp a pohárban a bíróságokról szóló új törvények decemberi elfogadása volt – az Európai Bizottság megindította a lisszaboni szerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást.

Ez egy elég bonyolult és hosszadalmas folyamat, aminek valódi következménye – egy tagállam uniós szavazati jogának megszűnése – akkor lehet, ha erről az Európai Tanácsban egyhangú döntés születik. Lengyelországnak tehát muszáj valami biztosíték, hogy lesz legalább egy ország, amelyik megvétózza a lépést. És bár Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erre már a folyamat egy korábbi szakaszában ígéretet tett, a magyar kormányfő pedig a TVP Info lengyel köztévében tegnap este sugárzott interjújában mondta azt, hogy Magyarország ebben „kiáll a lengyelek mellett” – jelentsen ez akármit –, mégis a vétó kifejezés

  • Orbán Viktortól,
  • a lengyel miniszterelnök jelenlétében,
  • nagy nyilvánosság előtt

nem hangzott el.

Úgyhogy a lengyel reakciók nem annyira pozitívak.

Az inkább kormánybarát napilap, a Rzeczpospolita egyik legismertebb szerzője, Jerzy Haszczyński véleménycikkében például úgy fogalmaz: „A sajtótájékoztatón (Orbán Viktor) egyáltalán nem beszélt a 7-es cikkelyről, holott erre a jelszóra várt mindenki. Marad tehát a hit, hogy Orbán megvétózza a szankciókat, mert egy nap lehet, hogy Budapest kerül ilyen helyzetbe.” Haszczyński arról is ír, érdemes megvizsgálni a két ország hosszú távú érdekeit, és arra jut, hogy ezek például a biztonság kérdésében nemhogy különbözőek, hanem egyenesen ellentmondóak. Magyarország ugyanis nem járult hozzá katonákkal a NATO keleti szárnyának Lengyelország számára oly fontos megerősítéséhez (nota bene: a Baltikumban ezt megtettük), a Krím 2014-es megszállása után nem sokkal pedig a magyar kormányfő elkezdte emlegetni a kárpátaljai autonómiát.

A szerző ebből arra jut, hogy „a régióban egyedül Magyarország kelt olyan benyomást, hogy kész az EU-n kívüli létre, akár más határokkal is”, és mivel korábban, még baloldali vezetés alatt megszavaztuk Koszovó függetlenségét – ellentétben például Romániával és Szlovákiával –, ez a mentalitás szerinte pártokról független Magyarországon. „Moszkván kívül senki nem törekszik úgy az ukrán állam meggyengítésére, mint Budapest” – fogalmaz Haszczyński, idézve a 2016-ban neki nyilatkozó Balog Zoltánt, aki szerint ez nem szeparatizmus. Úgy véli ugyanakkor, hogy a fenti példák azt mutatják, milyen „nehéz szövetséges” Magyarország: „Nem kell, hogy a jövőben az legyen. Csak még nincs más.”

Még egyszer: ez a legkomolyabb kormánypárti napilap véleménye.

A liberális ellenzéki Nowoczesna párt szóvivője, Paulina Hennig-Kloska a TOK FM rádiónak nyilatkozva még tovább ment: „Néztem ezt a látogatást, és fogtam a fejem, hogy a diplomáciánk semmit nem változott: arra a Magyarországra bízzuk a biztonságunkat, amelyik Oroszországgal szimpatizál. Szomorú, hogy Magyarországra kell mennünk Orbán 7-es cikkelyt blokkoló védeleméért, amit aztán nem kaptunk meg.”

A Gazeta hírportál Cenzúra Budapesten című cikkében annak járt utána, hogy a sajtótájékoztatón szót kapott két lengyel állami médium, a TVP Info és a PAP hírügynökség egyik kérdése állítólag a 7-es cikkelyre vonatkozott volna, ám végül mindketten ehhez képest teljesen jelentéktelen ügyben érdeklődtek – hasonlóan magyar kollégáikhoz.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!