Cigányzónák alakulnak? – etnikai csere Észak-Magyarországon

Sodródunk a prognózis megvalósulása felé: 2050-re nyolcmilliós lélekszámú országgá zsugorodunk, és ebből kétmillió a roma etnikumhoz tartozik majd – két nagy gettórégióban élve (legalábbis, ha nem sikerül az integráció). Magyarországon a nyolcvanas években mindössze 13 olyan település volt, amelyben többségben éltek a romák, ma 134.

A cikkünk alapjául szolgáló Területi Statisztika című kiadványban megjelent roma felmérés azt is jelzi, hogy csak a folyamat elején tartunk. Felkészül több száz újabb falu, amelyek már elérték a 20 százalékos kritikusnak nevezett küszöböt, és immár jelentős méretű városok is efelé tartanak. Magyarország legnagyobb gondja jelenleg a migráció – de nem a külső (azt sikerült a kerítéssel, külpolitikai és határrendészeti eszközökkel kezelni), hanem a belső. Mert ezeken a településeken felgyorsul a belső vándorlás, rengetegen elköltöznek, mások pedig beköltöznek.

A március 14-i Heti Válasz összeállításában azt vizsgáljuk, milyen okok vezettek ehhez, milyen nyomás helyeződik az ott élőkre, hogy odébb álljanak, és mit lehetne tenni a folyamat megfordítására. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.