valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

http://valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

Cirkusz az Aréna körül

/ 2005.07.14., csütörtök 11:52 /

Bár a Budapest Sportaréna - immár Papp László Sportaréna - a magyar állam számára kedvező szerződéssel épült fel, a sikertörténetnek most vége szakadhat. Az üzemeltető francia Bouygues cég a minap úgy döntött, hogy kivonul az országból.



1999. december 15-én hajnalban lángra kapott a Budapest Sportcsarnok. Az 1982-ben felavatott, szovjet mintára épített, tízezer főt befogadni képes BS-ben pillanatok alatt terjedt a tűz. Emberéletben ugyan nem esett kár, de a csarnok használhatatlanná vált. Miután Demszky Gábor a helyszínen kijelentette, hogy a főváros egy fillérrel sem járul hozzá a rekonstrukcióhoz, az államnak önállóan kellett döntenie róla, milyen formában építse újjá a többfunkciós épületet.

A helyzet nem tűnt egyszerűnek, hiszen a már elfogadott költségvetésben természetszerűen nem szerepelt erre fedezet. Végül az Orbán-kormány úgy döntött, hogy a túlzott állami költségvállalás elkerülésére vegyes finanszírozásban, tehát az állami és a magánszféra együttműködésében születik újjá a BS. Fontos szempont volt, hogy 2003 előtt ne keletkezzen jelentős költségvetési kiadás, máshonnan elvonva a forrásokat. Szempontként fogalmazták meg a döntéshozók, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások ne az államháztartást terheljék, ugyanakkor részesülhessünk az esetleges nyereségből.

A magánszféra bevonása azért is logikusnak tűnt, mert az utóbbi évtizedekben Amerikában és Nyugat-Európában jelentősen átalakultak a sportcélú beruházások. Nyilvánvalóvá vált, hogy a csak sportrendezvényeknek otthont adó létesítményeket nem lehet gazdaságosan működtetni, így előtérbe kerültek a többfunkciós csarnokok. Az amerikai mintát azonban nem lehetett lemásolni, hiszen nálunk nincs hétről hétre tízezreket vonzó kosárlabda- vagy jégkorongesemény, s a vállalatok szponzorációs szokásai is eltérnek.

A versenykiírás nyomán 2000 nyarán hat társaság nyújtott be írásbeli pályázatot, s végül a legjobb ajánlattal előálló nemzetközi építőcég, a Bouygues nyert. A konzorcium bő kétmilliárd forint saját tőkét fordított a beruházásra, a további költségeket hitelből pénzelték a felek, s az állam garanciát vállalt visszafizetésükre. A szerződés szerint a nyertes pályázó húsz évig üzemelteti a sportcsarnokot, viseli a működtetés költségeit, és minden évben húsz alkalommal ingyenesen bocsátja azt a magyar állam rendelkezésére.

A bevétel mindvégig a konzorciumot illette, a nyereségen - a Bouygues által az építkezésre fordított kétmilliárd forintra vetített ötszázalékos megtérülési küszöbérték felett - a felek egyenlő arányban osztoztak. Hogy a nyereséget ne lehessen elrejteni, a szerződésben a magyar állam kikötötte: a csarnokot működtető, francia magántulajdonban lévő Aréna Üzemeltető Rt. felügyelőbizottságába és igazgatóságába is delegál tagot. Az új csarnokot 2001. június 30-án kezdték építeni, és 2003. március 13-án adták át.

Most mégis kivonul Magyarországról a Bouygues, nem kívánja tovább ellátni a Papp László Sportaréna működtetésével kapcsolatos feladatokat. A cég szerint nem volt nyereséges az aréna üzemeltetése, ezt azonban nem állt módunkban ellenőrizni. Bár a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium apparátusa többször jelezte előbb Jánosi György, majd Gyurcsány Ferenc miniszternek, illetve Szilvásy György államtitkárnak, hogy nem töltöttük be a magyar állam számára fenntartott felügyelőbizottsági és igazgatósági helyeket, az továbbra sem történt meg. Így a minisztériumnak nem lehetett rálátása az üzleti folyamatokra. Megkeresésünkre a szabadságát töltő Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal (NSH) elnöke helyett Görözdi György miniszteri biztos közölte: az állam képviselői valóban nem vettek részt az üzemeltető társaság vezető testületeiben. Ez része volt annak a következetesen képviselt magatartásnak, hogy a projektben korábban összekeveredő - tulajdonosi, építői, üzemeltetői - szerepeket válasszák szét az állami érdekek markáns megjelenítése érdekében. Mások úgy vélik: az lett volna a magyar érdek, hogy ellenőrizzük a francia céget. A kormányzati hozzáállás más területen forintosítható is: úgy tudjuk, hogy a 2004-es, 2005-ös év alapján körülbelül 60-70 millió forint bérleti díj járna a magyar államnak, a Bouygues-gal azonban úgy bontottak szerződést az illetékesek, hogy nem kérték a jogosan járó összeget.

A Bouygues fő profilja az építkezés, így hát a számukra hátrányos s a magyar államnak előnyös feltételek miatt igyekeztek megszabadulni az arénától. A Nemzeti Sporthivatal és a francia vállalat nemrégen felbontotta a szerződést.

Az új üzemeltető kilétét még homály fedi. Az NSH cáfolta azokat a híreket, hogy már megtörtént volna a kiválasztás, terveik szerint az augusztus elején megjelenő felhívás nyomán szeptember végéig döntenek. Az átmeneti időszakban az NSH irányítása alatt álló Rendezvénycsarnok Rt. - mint az ingatlan tulajdonosa - maga látja el a működtetési feladatokat.



SZÁMOKBAN

Az aréna befogadóképessége 2500-12 500 fő között változik. Állandó és betolható székekből tízezer áll rendelkezésre, míg a küzdőtérre további 2500-at tudnak elhelyezni. Jégkorongmérkőzéseken 9400, atlétikai viadalokon 6800, tornaversenyeken 9500 ülőhely áll rendelkezésre. A Budapest Sportaréna felépítése 2001. június 30-án kezdődött el. Mintegy 50 ezer tonnányi betont, 2300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 millió csavart és több kilométernyi kábelt használtak fel. A komplexum gyalogosterét, amely 25 ezer négyzetméter, Magyarország legnagyobb összefüggő gránitfelülete borítja.




ÉPÍTŐÓRIÁS

Az 1952-ben családi vállalkozásként induló francia Bouygues ma már a világ egyik legnagyobb építőipari cége. A Bouygues Telecom és a legnézettebb francia tévécsatorna, a TF1 tulajdonosaként a vállalat jelentős pozíciókat birtokol a média és a telekommunikáció világában is. A világ nyolcvan országában jelen lévő cégóriásnak több mint 100 ezer alkalmazottja van, 2004-ben éves forgalma 24 milliárd euró volt. Referencialistáján a La Manche csatorna alatti alagutat, az 1998-as labdarúgó-világbajnoki döntőnek otthont adó Stade de France stadiont éppúgy számon tartja a Bouygues, mint a sydneyi metrót vagy az amerikai Norfolk kikötőjének újjáépítését.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.