Csak papíron halnak szívinfarktusban a magyarok?

/ 2016.01.21., csütörtök 12:28 /
Csak papíron halnak szívinfarktusban a magyarok?

Tavaly nyáron egy Válasz.hu-rosta megrázta a magyar egészségügyet, most a kardiológusok tudományos közleményben cáfolnak. De tényleg csak papíron hal infarktusban a magyar?

Júniusi cikkemben egy nemzetközi kutatásra hivatkozva arról írtam: le kell számolni azzal a legendával, hogy a magyar orvosok kis pénzből is tudnak európai színvonalon gyógyítani. Elsőként idéztük a magyar sajtóban a tanulmányt, amely azt elemezte, milyen eséllyel élnek túl bizonyos kórképeket a betegek egy-egy országban. A magyar adat tragikusan gyenge, pontosabban az derült ki, hogy a magyar egészségügynek ugyan vannak Európa élvonalához tartozó orvoscsoportjai, csak éppen elképesztőek a minőségi különbségek, s ez rontja le annyira az országos átlagot.

Éppen a kardiológusok reagáltak a legélénkebben a cikkünkre, akik egyébként a minőségi ellátásért tényleg sokat tesznek, létrehozták a Nemzeti Infarktusregisztert, amelyben – szemben például a rákregiszterrel – nem csak megbetegedési adatokat, hanem túlélési-halálozási mutatókat is nyilvántartanak és nyilvánosságra is hoznak. Tavaly nyáron rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak, közleményt adtak ki, cikkünknek akkora volt a visszhangja, hogy lapunk nyomtatott változatában részletesen is elemeztük a helyzetet.

Jánosi András professzor, a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter vezetője pedig volt olyan kedves, hogy most átküldte az Orvosi Hetilapban megjelent elemzésüket, amelyben utalnak a tavalyi vitára és összefoglalták: miért nem lehet szerintük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási és a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatai alapján ítéletet mondani a magyar kardiológiai ellátás minőségéről.

30 napon belüli infarktusos halálozás aránya az OECD jelentése szerint

A közlemény utal rá, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2013-ban 15,8 százalékos volt az infarktuson átesett betegek 30 napos halálozása, ami nagyon rossz adat. Ám a kardiológusok elemzésében kétféle beteget különítenek el: az egyik csoportot szívgyógyászok kezelték, speciális beavatkozáson estek át, körükben csak 10,7 százalékos volt a 30 napon belüli halálozás. A másik csoportban, „A betegek közel egyharmadánál (30,1%) semmilyen speciális beavatkozásra nem került sor az infarktus kezelése kapcsán.” Körükben a 30 napos halálozás 27,9 százalékos volt. Magyarán csaknem minden harmadik beteget egy hónapon belül elveszítettek.

De miért nem kezelték az ő szívrohamukat?

Vagyis mit olvasunk ki a tragikusan magas mutatóból? Az EuroHope felmérés mindezt a rossz hazai ellátási színvonalnak tudta be, a kardiológusok szerint a számok azt sugallják, hogy az érintett betegek feléhez semmi köze a kardiológusoknak, mivel az otthonukban, vagy nem belgyógyászati, kardiológiai, hanem egyéb osztályon haltak meg.

Így jellemzően sebészeten, neurológián, stroke-osztályon, hematológián, ápolási osztályon, krónikus osztályon, vagyis nem a fő diagnózis volt az infarktus, hanem a kardiológusok szerint ezeknél a betegeknél az infarktus az eredeti betegség szövődményeként jelentkezett.

Ez így persze túl bonyolultan hangzik, mert ha valaki egy sebészeten kap infarktust, akkor is el kellene látni. Csakhogy mindez azt sejteti, hogy csak finanszírozási okokból írták be az infarktust, hogy több pénzt kaphassanak. Minden tiszteletünk a kardiológusoké, de ha igazuk van, az cseppet sem megnyugtatóbb, mint ha nincs.

Továbbra is úgy véljük, nem helytálló azzal érvelniük, hogy a finanszírozási adatbázisok nem megfelelőek az ellátás minőségének mérésére, mert a legtöbb nagy nemzetközi szervezet elfogadja ezeket a méréseket. Az OECD például nemrégiben jelentette meg 2015-ös egészségügyi évkönyvét, amelyben megint a szégyenpadra kerülünk, igaz, a 2008-as adatok alapján Európában Lettország mögött a magyar infarktusos ellátásnál jelennek meg a legrosszabb halálozási adatok. A legjobb svéd eredményekhez mérten itt is az látható, hogy a magyar betegeknek közel háromszor akkora a kockázatuk, hogy az infarktust követő 30 napon belül meghaljanak, mint a svédeknek.

Vagyis, ha a magyar kórházak csalnak és ezért jelentenek nem infarktusos betegeket infarktusosként, akkor ezen a ponton kellene határozottan beavatkozni, például a kardiológusok és a finanszírozási szakemberek összefogásával.

Hangsúlyoznánk, hogy cikkünkkel – az eredetivel sem – akartuk ostorozni a kardiológusokat, mert az infarktusnál legalább van magyar adat, miközben számos más minőségi mutatónál Magyarország egyszerűen hiányzik a nagykönyvből, vagy nem tudunk, vagy nem merünk adatot szolgáltatni.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Reneszánszkori várjátékok a nagyvázsonyi Kinizsi várban

Lovaggá ütés, apród választás, de talán még asszonyrablás is lesz a közkedvelt nagyvázsonyi várjátékokon. A kosztümös közel egy órás bemutató a család minden tagja számára élvezetesen és sajátos humorral mutatja be Kinizsi történetét, azon kor jellegzetességeit.

Angela Merkel távozik a kancellári székből?

Európa erős német kancellárokhoz van szokva. Helmut Kohl nyolc éven át vezette az újraegyesült Németországot, és ezzel – bár nem egyedül, de jelentős befolyással – az európai közösséget is. Gerhard Schröder hét éven keresztül kormányzott, Angela Merkel már tizenegyedik éve kormányfő.

Kegyelmi pillanat: így temeti be a válogatott a politikai árkokat

Orbán Viktor ádáz ellenfelei is elalélnak a gyönyörűségtől, cinizmusra mindig kész ballib fiatalemberek keble dagad a nemzeti büszkeségtől, és még Esterházy Péternek sincs egy rossz szava a válogatottra. A csütörtöki Heti Válaszban jelentés a tizenhatos és a néplélek mélyéről.