Csak papíron halnak szívinfarktusban a magyarok?

/ 2016.01.21., csütörtök 12:28 /
Csak papíron halnak szívinfarktusban a magyarok?

Tavaly nyáron egy Válasz.hu-rosta megrázta a magyar egészségügyet, most a kardiológusok tudományos közleményben cáfolnak. De tényleg csak papíron hal infarktusban a magyar?

Júniusi cikkemben egy nemzetközi kutatásra hivatkozva arról írtam: le kell számolni azzal a legendával, hogy a magyar orvosok kis pénzből is tudnak európai színvonalon gyógyítani. Elsőként idéztük a magyar sajtóban a tanulmányt, amely azt elemezte, milyen eséllyel élnek túl bizonyos kórképeket a betegek egy-egy országban. A magyar adat tragikusan gyenge, pontosabban az derült ki, hogy a magyar egészségügynek ugyan vannak Európa élvonalához tartozó orvoscsoportjai, csak éppen elképesztőek a minőségi különbségek, s ez rontja le annyira az országos átlagot.

Éppen a kardiológusok reagáltak a legélénkebben a cikkünkre, akik egyébként a minőségi ellátásért tényleg sokat tesznek, létrehozták a Nemzeti Infarktusregisztert, amelyben – szemben például a rákregiszterrel – nem csak megbetegedési adatokat, hanem túlélési-halálozási mutatókat is nyilvántartanak és nyilvánosságra is hoznak. Tavaly nyáron rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak, közleményt adtak ki, cikkünknek akkora volt a visszhangja, hogy lapunk nyomtatott változatában részletesen is elemeztük a helyzetet.

Jánosi András professzor, a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter vezetője pedig volt olyan kedves, hogy most átküldte az Orvosi Hetilapban megjelent elemzésüket, amelyben utalnak a tavalyi vitára és összefoglalták: miért nem lehet szerintük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási és a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatai alapján ítéletet mondani a magyar kardiológiai ellátás minőségéről.

30 napon belüli infarktusos halálozás aránya az OECD jelentése szerint

A közlemény utal rá, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2013-ban 15,8 százalékos volt az infarktuson átesett betegek 30 napos halálozása, ami nagyon rossz adat. Ám a kardiológusok elemzésében kétféle beteget különítenek el: az egyik csoportot szívgyógyászok kezelték, speciális beavatkozáson estek át, körükben csak 10,7 százalékos volt a 30 napon belüli halálozás. A másik csoportban, „A betegek közel egyharmadánál (30,1%) semmilyen speciális beavatkozásra nem került sor az infarktus kezelése kapcsán.” Körükben a 30 napos halálozás 27,9 százalékos volt. Magyarán csaknem minden harmadik beteget egy hónapon belül elveszítettek.

De miért nem kezelték az ő szívrohamukat?

Vagyis mit olvasunk ki a tragikusan magas mutatóból? Az EuroHope felmérés mindezt a rossz hazai ellátási színvonalnak tudta be, a kardiológusok szerint a számok azt sugallják, hogy az érintett betegek feléhez semmi köze a kardiológusoknak, mivel az otthonukban, vagy nem belgyógyászati, kardiológiai, hanem egyéb osztályon haltak meg.

Így jellemzően sebészeten, neurológián, stroke-osztályon, hematológián, ápolási osztályon, krónikus osztályon, vagyis nem a fő diagnózis volt az infarktus, hanem a kardiológusok szerint ezeknél a betegeknél az infarktus az eredeti betegség szövődményeként jelentkezett.

Ez így persze túl bonyolultan hangzik, mert ha valaki egy sebészeten kap infarktust, akkor is el kellene látni. Csakhogy mindez azt sejteti, hogy csak finanszírozási okokból írták be az infarktust, hogy több pénzt kaphassanak. Minden tiszteletünk a kardiológusoké, de ha igazuk van, az cseppet sem megnyugtatóbb, mint ha nincs.

Továbbra is úgy véljük, nem helytálló azzal érvelniük, hogy a finanszírozási adatbázisok nem megfelelőek az ellátás minőségének mérésére, mert a legtöbb nagy nemzetközi szervezet elfogadja ezeket a méréseket. Az OECD például nemrégiben jelentette meg 2015-ös egészségügyi évkönyvét, amelyben megint a szégyenpadra kerülünk, igaz, a 2008-as adatok alapján Európában Lettország mögött a magyar infarktusos ellátásnál jelennek meg a legrosszabb halálozási adatok. A legjobb svéd eredményekhez mérten itt is az látható, hogy a magyar betegeknek közel háromszor akkora a kockázatuk, hogy az infarktust követő 30 napon belül meghaljanak, mint a svédeknek.

Vagyis, ha a magyar kórházak csalnak és ezért jelentenek nem infarktusos betegeket infarktusosként, akkor ezen a ponton kellene határozottan beavatkozni, például a kardiológusok és a finanszírozási szakemberek összefogásával.

Hangsúlyoznánk, hogy cikkünkkel – az eredetivel sem – akartuk ostorozni a kardiológusokat, mert az infarktusnál legalább van magyar adat, miközben számos más minőségi mutatónál Magyarország egyszerűen hiányzik a nagykönyvből, vagy nem tudunk, vagy nem merünk adatot szolgáltatni.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.