Csak papíron halnak szívinfarktusban a magyarok?

/ 2016.01.21., csütörtök 12:28 /
Csak papíron halnak szívinfarktusban a magyarok?

Tavaly nyáron egy Válasz.hu-rosta megrázta a magyar egészségügyet, most a kardiológusok tudományos közleményben cáfolnak. De tényleg csak papíron hal infarktusban a magyar?

Júniusi cikkemben egy nemzetközi kutatásra hivatkozva arról írtam: le kell számolni azzal a legendával, hogy a magyar orvosok kis pénzből is tudnak európai színvonalon gyógyítani. Elsőként idéztük a magyar sajtóban a tanulmányt, amely azt elemezte, milyen eséllyel élnek túl bizonyos kórképeket a betegek egy-egy országban. A magyar adat tragikusan gyenge, pontosabban az derült ki, hogy a magyar egészségügynek ugyan vannak Európa élvonalához tartozó orvoscsoportjai, csak éppen elképesztőek a minőségi különbségek, s ez rontja le annyira az országos átlagot.

Éppen a kardiológusok reagáltak a legélénkebben a cikkünkre, akik egyébként a minőségi ellátásért tényleg sokat tesznek, létrehozták a Nemzeti Infarktusregisztert, amelyben – szemben például a rákregiszterrel – nem csak megbetegedési adatokat, hanem túlélési-halálozási mutatókat is nyilvántartanak és nyilvánosságra is hoznak. Tavaly nyáron rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak, közleményt adtak ki, cikkünknek akkora volt a visszhangja, hogy lapunk nyomtatott változatában részletesen is elemeztük a helyzetet.

Jánosi András professzor, a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter vezetője pedig volt olyan kedves, hogy most átküldte az Orvosi Hetilapban megjelent elemzésüket, amelyben utalnak a tavalyi vitára és összefoglalták: miért nem lehet szerintük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási és a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatai alapján ítéletet mondani a magyar kardiológiai ellátás minőségéről.

30 napon belüli infarktusos halálozás aránya az OECD jelentése szerint

A közlemény utal rá, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2013-ban 15,8 százalékos volt az infarktuson átesett betegek 30 napos halálozása, ami nagyon rossz adat. Ám a kardiológusok elemzésében kétféle beteget különítenek el: az egyik csoportot szívgyógyászok kezelték, speciális beavatkozáson estek át, körükben csak 10,7 százalékos volt a 30 napon belüli halálozás. A másik csoportban, „A betegek közel egyharmadánál (30,1%) semmilyen speciális beavatkozásra nem került sor az infarktus kezelése kapcsán.” Körükben a 30 napos halálozás 27,9 százalékos volt. Magyarán csaknem minden harmadik beteget egy hónapon belül elveszítettek.

De miért nem kezelték az ő szívrohamukat?

Vagyis mit olvasunk ki a tragikusan magas mutatóból? Az EuroHope felmérés mindezt a rossz hazai ellátási színvonalnak tudta be, a kardiológusok szerint a számok azt sugallják, hogy az érintett betegek feléhez semmi köze a kardiológusoknak, mivel az otthonukban, vagy nem belgyógyászati, kardiológiai, hanem egyéb osztályon haltak meg.

Így jellemzően sebészeten, neurológián, stroke-osztályon, hematológián, ápolási osztályon, krónikus osztályon, vagyis nem a fő diagnózis volt az infarktus, hanem a kardiológusok szerint ezeknél a betegeknél az infarktus az eredeti betegség szövődményeként jelentkezett.

Ez így persze túl bonyolultan hangzik, mert ha valaki egy sebészeten kap infarktust, akkor is el kellene látni. Csakhogy mindez azt sejteti, hogy csak finanszírozási okokból írták be az infarktust, hogy több pénzt kaphassanak. Minden tiszteletünk a kardiológusoké, de ha igazuk van, az cseppet sem megnyugtatóbb, mint ha nincs.

Továbbra is úgy véljük, nem helytálló azzal érvelniük, hogy a finanszírozási adatbázisok nem megfelelőek az ellátás minőségének mérésére, mert a legtöbb nagy nemzetközi szervezet elfogadja ezeket a méréseket. Az OECD például nemrégiben jelentette meg 2015-ös egészségügyi évkönyvét, amelyben megint a szégyenpadra kerülünk, igaz, a 2008-as adatok alapján Európában Lettország mögött a magyar infarktusos ellátásnál jelennek meg a legrosszabb halálozási adatok. A legjobb svéd eredményekhez mérten itt is az látható, hogy a magyar betegeknek közel háromszor akkora a kockázatuk, hogy az infarktust követő 30 napon belül meghaljanak, mint a svédeknek.

Vagyis, ha a magyar kórházak csalnak és ezért jelentenek nem infarktusos betegeket infarktusosként, akkor ezen a ponton kellene határozottan beavatkozni, például a kardiológusok és a finanszírozási szakemberek összefogásával.

Hangsúlyoznánk, hogy cikkünkkel – az eredetivel sem – akartuk ostorozni a kardiológusokat, mert az infarktusnál legalább van magyar adat, miközben számos más minőségi mutatónál Magyarország egyszerűen hiányzik a nagykönyvből, vagy nem tudunk, vagy nem merünk adatot szolgáltatni.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ilyen még nem volt!

Megjelent egy különleges DVD, amelynek a bemutatóját együtt tartják a népszerű óbudai Kobuci kert szezonzáró táncházával szeptember 1-jén. Figyelem, népzenei karaoke!

Különleges Cseh Tamás-felvétel

A Cseh Tamás Archívum számtalan módon őrzi a hét éve elhunyt énekes emlékét: a fényképek, hangfelvételek és tárgyak mellé most egy egészen különleges ötlet társult.

Orlando, Amadeus, Ványa bá

Bár majd csak szeptember 5-én kezdődik, érdemes időben jegyet venni a Thália Színház hagyományos évadnyitó eseményére, a Vidéki Színházak Fesztiváljára.

Kukkantsunk be a művészek otthonaiba

A nyár utolsó hétvégéjén ismét szélesre tárja kapuit Szentendre. Augusztus 26. és 28. között kulturális és gasztronómiai programok várják késő éjszakáig az érdeklődőket.

Vitorlázók, figyelem! Ilyen az élet a Balatonon

Jövőre lesz 150 éve, hogy elindult a mai értelemben vett vitorlás sportélet a Balatonon. Jó idők és rossz idők váltakoztak, nemcsak az időjárásban, de a történelemben is azóta, de a kétezres évekre újra feléledt a balatoni vitorlásélet. Összeállításunk a friss Heti Válaszban.

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.