Csak ráfordultak az illiberális témára a Merkel–Orbán-sajtótájékoztatón

/ 2015.02.02., hétfő 14:05 /

Fotó: MTI

Egészen az utolsó újságírói kérdésig mérsékelt izgalmakat produkált a délután egykor kezdődött Merkel–Orbán-sajtótájékoztató. Összesen négy kérdésre adtak időt, ebből a negyedik arról szólt, hogy vajon az Európai Néppárt értékkánonjába beletartozik-e az illiberal state, amiről a magyar miniszterelnök elhíresült tusnádi beszédében szólt.

Merkel erre azt mondta, hogy számára a demokrácia gyökerei a liberalizmus eszméihez kapcsolódnak. Pártja, a CDU világnézete pedig három eszméből, a keresztényszocializmusból, a konzervativizmusból és a liberalizmusból táplálkozik. „Nem tudok mit kezdeni az illiberális szóval a demokrácia összefüggésében” – zárta gondolatát a kancellár.

Orbán Viktor azt mondta, nem elfogadható, ha a demokráciát kizárólag liberálisként határozhatjuk meg. „A liberalizmus privilégiumot követel magának, amit nem adhatunk meg neki” – monda.

Mit jelent az, hogy illiberális?

Nincs kifejezés, ami komolyabb vitát váltott volna ki az utóbbi években, mint az „illiberális”. Az értelmezés miatt hadd idézzem a Heti Válasz karácsonyi lapszámában olvasható hármas interjút, ahol Megadja Gábor és Pócza Kálmán így fejtették meg a dolog lényegét:

Az angol „illiberal” nem ideológiára vonatkozik tőlünk Nyugatra, hanem alkotmányos berendezkedésre. Emlékezzünk: 2012 körül jogállami kérdésekkel támadták a magyar kormányt, amelyeket lassan-lassan sikerült leszerelni, és elmagyarázni, hogy annyiféle jogállam van, amennyi jog és állam. Az illiberális beszéd ebben a közegben szólt nagyot: most újra rá lehet tolni Orbánra, hogy putyinista, hiszen maga mondta.

[...]

Erről a terminusról lehet normálisan beszélgetni, de az ismert geopolitikai helyzetben a magyar vezető nem jellemezheti így az országát. Vagy tudatlanság volt az oka, vagy nem készítették fel rendesen a miniszterelnököt, hogy amit mond, az mást jelent Nyugaton, mint idehaza.

A nemzetközi sajtótájékoztatóról szóló részletes összefoglalónkat itt találja.

Teljes hang- és képanyag pedig itt.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Ezért nem tud nyerni a baloldali ellenzék

„A valahová tartozás – önmagunk szeretetén kívül – a legnagyobb politikai erő forrása. Ameddig a balosok logikailag folttalan érvek mentén haladnak, érzelmileg – hitüket is rabul ejtve – nem tudják megragadni az emberek képzeletét.”

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.