Csak ráfordultak az illiberális témára a Merkel–Orbán-sajtótájékoztatón

/ 2015.02.02., hétfő 14:05 /

Fotó: MTI

Egészen az utolsó újságírói kérdésig mérsékelt izgalmakat produkált a délután egykor kezdődött Merkel–Orbán-sajtótájékoztató. Összesen négy kérdésre adtak időt, ebből a negyedik arról szólt, hogy vajon az Európai Néppárt értékkánonjába beletartozik-e az illiberal state, amiről a magyar miniszterelnök elhíresült tusnádi beszédében szólt.

Merkel erre azt mondta, hogy számára a demokrácia gyökerei a liberalizmus eszméihez kapcsolódnak. Pártja, a CDU világnézete pedig három eszméből, a keresztényszocializmusból, a konzervativizmusból és a liberalizmusból táplálkozik. „Nem tudok mit kezdeni az illiberális szóval a demokrácia összefüggésében” – zárta gondolatát a kancellár.

Orbán Viktor azt mondta, nem elfogadható, ha a demokráciát kizárólag liberálisként határozhatjuk meg. „A liberalizmus privilégiumot követel magának, amit nem adhatunk meg neki” – monda.

Mit jelent az, hogy illiberális?

Nincs kifejezés, ami komolyabb vitát váltott volna ki az utóbbi években, mint az „illiberális”. Az értelmezés miatt hadd idézzem a Heti Válasz karácsonyi lapszámában olvasható hármas interjút, ahol Megadja Gábor és Pócza Kálmán így fejtették meg a dolog lényegét:

Az angol „illiberal” nem ideológiára vonatkozik tőlünk Nyugatra, hanem alkotmányos berendezkedésre. Emlékezzünk: 2012 körül jogállami kérdésekkel támadták a magyar kormányt, amelyeket lassan-lassan sikerült leszerelni, és elmagyarázni, hogy annyiféle jogállam van, amennyi jog és állam. Az illiberális beszéd ebben a közegben szólt nagyot: most újra rá lehet tolni Orbánra, hogy putyinista, hiszen maga mondta.

[...]

Erről a terminusról lehet normálisan beszélgetni, de az ismert geopolitikai helyzetben a magyar vezető nem jellemezheti így az országát. Vagy tudatlanság volt az oka, vagy nem készítették fel rendesen a miniszterelnököt, hogy amit mond, az mást jelent Nyugaton, mint idehaza.

A nemzetközi sajtótájékoztatóról szóló részletes összefoglalónkat itt találja.

Teljes hang- és képanyag pedig itt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.