Szombaton csángó bál

/ 2010.02.04., csütörtök 12:33 /

A rendezvény alkalmat szeretne teremteni arra, hogy a népcsoport megmutassa a közép- és kora újkori műveltség számos elemét máig megőrző kultúráját.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek színpadra az egész estés, tizenkét óra hosszat tartó XIV. Csángó Bálon február 6-án, szombaton a budapesti Petőfi Csarnokban. Délután gyerektáncházzal kezdődik a program.

Az idei bálon a Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes révén bepillantást nyerhetünk a csángó zene- és tánckultúrába. A Csángó Bál párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. Az idei műsor a bál díszvendégeként megjelenő Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató munkásságára alapszik, bemutatva a csángó hagyományokat, valamint a csángómagyar kultúra és a vallásos irodalom évszázados kapcsolatait.

Este hét órától hagyományőrzők lépnek színpadra Klézséből, Lészpedről, Bogdánfalvából, Nádasfaluból, Somoskából, Pusztinából, Setétpatakáról, Gyimesbükkről és Gyimesfelsőlokról. Vendégek lesznek: Antal Tibor, Antim Ioan, Hodorog András, Kátai Zoltán, Kovács Miklós, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél, Nyisztor Ilona, Petrás Mária, Róka Szabolcs, Tímár Viktor, a Berka és a Credo Együttes, a Dresch Quartett, a Fanfara Complexa, a Kobzos Együttes, a Kőketánc Gyerektáncház, a Cantigas Együttes, a Juhász Családi Zenekar, a Somos és a Szigony, a Zurgó Együttes és Enyedi Ági, valamint a győri Lippentő és a Szentendre Táncegyüttes. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.

A rendezvényhez kapcsolódó kiállításon Csoma Gergely fotóit és Petrás Mária keramikus alkotásait, valamint hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből készített összeállítást láthat a közönség. Csoma Gergely: Az elhagyott idő - 33 év a Moldvai csángók között című könyvét Pataki János méltatja. Az idei bálon másodszor mutatják be a Csángó Kultúra Követeit. Ez alkalomból nyerhet bepillantást a közönség Petrás Mária művészetébe Kóka Rozália énekes, mesemondó közreműködésével.

A színpadi műsort megelőzően kerül sor a Kőketánc Gyermektáncházra 16 óra 30 és 18 óra 15 perc között, amelynek már az előző két évben is hatalmas sikere volt: gyermekeknek 12 éves korig ingyenes a belépés, felnőtt kísérőknek 200 Ft-ba kerül a belépő (ha csak a gyermek táncházban vesznek részt, egyébként a belépőjegy ide is érvényes). Jegyek elővételben kaphatók a helyszínen. Az ülőjegy 2500 Ft, az állójegy 1500 Ft, a támogatói jegy 7000 Ft-ba kerül.

A rendezvény célja, hogy bemutassa a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetét és hagyományait. A bál alkalmat szeretne teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok megmutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat.

Az idei műsor Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató munkásságára épül, aki az archaikus népi imádságok gyűjtésének úttörőjeként, rendszerezőjeként és feldolgozójaként vált európai, sőt világhírű tudóssá.

Több kiadásban megjelent a Magvető, majd a Kalligram kiadó gondozásában a Hegyet hágék, lőtöt lépék című műve, amellyel új, önálló műfajt teremtett. Munkásságát 2001-ben Kossuth-díjjal, valamint a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmével is elismerték.

A műsort követő, hajnalig tartó táncházban pedig a nézőközönség is részesévé válhat e kultúrának: a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat. A szervezők fontosnak tartják, hogy a hagyományos bemutatók mellett a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtsanak a csángó kultúrába. A Csángó Bálon ezért fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatják be a csángó kultúrkörből merített munkáikat

A moldvai csángó magyarokat történeti forrásaink a XIII. századtól említik. A ma elfogadott nézet szerint a Kárpát-medencéből érkeztek mai szálláshelyükre a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzésére és védelmére. A XV. században a moldvai csángó magyarok számát a Dél-Magyarországról idemenekült, az inkvizíció által üldözött huszita eretnekek is gyarapították. A XVI-XVII. századi háborúk és járványok következtében a moldvai csángó magyarok lélekszáma erősen csökkent, s csak a XVIII. század második felétől (az 1764-es madéfalvi veszedelmet követő) egyre erősödő székely kivándorlás nyomán kezdett ismét gyarapodni.

Ez idő tájt népesül be a Keleti-Kárpátok addig lakatlan szorosa, Gyimes. A gyimesi és különösképp a moldvai csángó magyarok olyan közösségeket alkotnak, melyek az anyaországtól elszakadva, évszázadok óta kisebbségi sorban élnek. Kultúrájuk a nyelvileg és vallásilag idegen környezetben elszigetelődött, s ezért - valamint a Moldvai Fejedelemséget 1861-ig sújtó török hódoltság miatt is - konzerválódott. Így a csángók sok szempontból a hagyományos, úgynevezett preindusztriális társadalmak vonásait hordozzák.

A mára mintegy 250 ezerre duzzadt moldvai csángó magyarságnak csak a töredéke, mintegy 60 ezer ember beszéli a magyar nyelvet, melyet azonban az ezredfordulóig sem a közigazgatásában, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhattak, s részben a mai napig nem gyakorolhatnak. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió nehézségeivel szemben.

Az ezredfordulótól - Magyarország külpolitikai erőfeszítéseinek köszönhetően - már a nemzetközi közvélemény is megkülönböztetett figyelmet szentel a moldvai csángó magyarok kulturális értékeinek és jelenlegi nehézségeinek. 2001. május 23-án az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy a moldvai csángók „a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án pedig a testület ismét aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt.

Mádl Ferenc köztársasági elnök 2001. október 9-i vatikáni tárgyalásai során megköszönte az Apostoli Szentszéknek a segítséget abban, hogy az Európa Tanács magyar nyelvként ismerte el a csángók nyelvét. 2002 szeptemberében pedig - közel fél évszázados várakozás után - két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől 16 faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermek magyar nyelv tanulását. (Gajdáron a szülők megfélemlítése miatt csak iskolán kívül kezdhette meg a szövetség 2007-ben az anyanyelvi oktatást.) A szövetség és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én került sor az első moldvai magyar iskolaközpont alapkőletételére Rekecsin községben.

2009 októberében pedig történelmi eseményre került sor Csángóföldön: együtt misézett Petru Gherghel moldvai római katolikus püspök és Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök a Bákó melletti Lábnyikon. A példa nélküli szertartás a csángó konferencia záróakkordja volt. A moldvai csángómagyarok 1990 óta kérik a Jászvásári Püspökséget, hogy engedélyezze a magyar misét. A magyar, román és latin nyelvű szertartáson Petru Gherghel jászvásári püspök arra bíztatta a híveket, hogy anyanyelvükön dicsérjék az Urat. Folyatásként pedig az idei Csángó Bál másnapján, február 7-én a budapesti Szent Anna templomban Erdő Péter bíboros és Petru Gherghel együtt celebrálnak misét az itt élő csángók és a Csángó Bál fellépői számára.

A Csángó Bálon az elmúlt években alkalmanként mintegy háromezer vendég vett részt, a rendezvényt a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számos jeles képviselője, s több magas rangú állami vezető is megtisztelte. 2002-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat csángó magyaroknak, s ezt követően 2005-ig minden évben vállalta a bál fővédnökségét. 2006-tól Sólyom László köztársasági elnök a rendezvény fővédnöke, aki 2008-ban nyitóbeszédet is mondott. Idei bált Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke nyitja meg.

A Csángó Bál szervezői (a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület) a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a figyelmet, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.