Csontbrigád

Munkalehetőség nyelvtudás és repülőgépjegy nélkül Hollandiába.

/ 2012.12.28., péntek 14:30 /
Csontbrigád

Nem kell '56-oshoz hasonló exodustól tartanunk, mert ugyan a magyar válságrégiókból tömegek indulnak útnak, de Nyugat-Európa fogadókészsége jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben.

 

A Heti Válasz Hollandiába követte a magyar munkavállalókat, mert az elmúlt tíz évben a Hollandiába kivándorlók aránya nőtt meg leginkább. A válságrégiók poklából menekülőket azonban a szélmalmok országában sem a földi Kánaán várja.

A magyarázathoz a 70-es, 80-as évhez kell visszakanyarodni, amikor Nyugat-Európát ellepték a török és marokkói bevándorlók, akik gyorsan állampolgárságot kaptak, majd a hollandok, németek számára kiépített jóléti rendszer miatt szépen ugyanúgy elkényelmesedtek, mint az „őslakók". Az elöregedő Hollandiának nagy szüksége van a kétkezi munkásokra, ám igazából csak a két kezükre. A megoldást a kölcsönmunkások elterjedése jelenti, egyre több cég foglalkoztat kelet-európaiakat, de csak kölcsönmunkásként. Ez annyit jelent, hogy utcáról nagyon nehéz lett elhelyezkedni, mert az illető nem annak a cégnek a munkavállalója, ahol dolgozik, hanem kikölcsönzik. Lényegében tehát két cég profitját kell megszereznie - azért, amelyik hentesként, betonozóként, vasszerelőként, raktárosként igénybe veszi, és azét, amelyik foglalkoztatja és kikölcsönzi. Az így megkereshető pénz pedig a legritkábban haladja meg a minimálbért, vagyis tökéletesen alkalmas arra, hogy az eurókat élére állítva egy munkásszálláson élve támogassák belőle az otthonmaradt családot (mégpedig igen jelentős, akár havi ezer euróval is), ám arra már nem, hogy kivigyék őket és lakást béreljenek, iskoláztassák őket. Egészségügyi biztosításuk is csak a sürgős ellátásra terjed ki, ha a nehéz fizikai munkában tartósan megbetegszenek arra már nem alkalmas. Nem jár végkielégítés és általában munkanélküli segély sem, ha az illető feleslegessé válik mehet haza.

A Heti Válasz karácsonyi számában egy megbízható holland-magyar munkaerő-kölcsönző cég példáján mutatjuk meg, hogyan lehet holland tudás és tőke nélkül elhelyezkedni Hollandiában, miként kapják meg még a repülőjegyet is a kétkezi munkások, hogy kimenjenek.

Elkísértük a magyarokat a gyárba, daraboltunk sertésfejet, óránként 450 félsertés bordáit téptük ki a szalagon, együtt öntöttük a betont, töltöttünk kekszet és szállítottuk targoncával a műkarácsonyfákat. Megmutatjuk, miért csak férfiakat és 23 év alatti lányokat keresnek a hollandok, milyen szálláson helyezik el őket, és végül ott vagy itthon töltik a karácsonyt. Minderről bővebben a Heti Válasz karácsonyi számában, amely digitális formában megvásárolható a www.digitalstand.hu oldalon.

Rosta

V. Nagy Viktória

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Több mint feleség

Hatalmas szemei megbabonázták Ady Endrét, megpróbálta becserkészni Babits Mihályt, rabul ejtette Márffy Ödönt. És még sokakat.

Vizuális orgazmus a Müpában

Lélegzetelállító előadással tér vissza a Művészetek Palotájába az újcirkusz nagymestere, Daniele Finzi Pasca. A Donka című produkció tisztelgés Csehov előtt.

Netadó helyett lehetne például ez

Netadó híján a külföldi média is kénytelen lesz más téma után nézni. Szerencsére történt más is hazánkban, ami éppúgy címlapokra kerülhet, mint az Erzsébet hídon hömpölygő tömeg. Sőt.

Végveszélyben a világhírű magyar csodamódszer?

Gráf Zsuzsanna szerint a mélyponton már túl vagyunk, és a mostani kezdeményezésnek az a lényege, hogy az óvodás kortól az általános iskolán át a gimnáziumig töretlen ívet írjon le a zenei képzés. A kérdés az, hogyan?

Snowden után a világ

A megfigyelési botrány megváltoztatta a közvélemény hozzáállását a digitális biztonsághoz. Az FBI szerint az új telefonok túl jól védik az emberek adatait, a feltörhetetlen tárhelyet és lehallgathatatlan telefonálást ígérő magyar cégek pedig a közeljövő legígéretesebb területén tehetik nagyhatalommá hazánkat.

Felelős válaszok a jövőnek

A Magyar Tudomány Ünnepéről, a matematikáról, az oktatási módszerek kutatásának fontosságáról és az új akadémiai épületekről is beszélgettünk Lovász Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével. Az MTA 11 éve elindított rendezvénysorozata idén a jövőnket alakító technológiák és kutatások számára kínál bemutatkozási lehetőséget november 3-ától négy hétig.

Így reagáltak a pártok az internetadó visszavonására

A Jobbik saját sikerének tartja hogy a kormány „kihátrált az internetadó mögül”, az LMP nem akar ködösítést, az MSZP szerint a miniszterelnök azt jelentette be pénteken, hogy lesz internetadó. Így reagáltak a pártok az internetadó visszavonására.