Csontbrigád

Munkalehetőség nyelvtudás és repülőgépjegy nélkül Hollandiába.

/ 2012.12.28., péntek 14:30 /
Csontbrigád

Nem kell '56-oshoz hasonló exodustól tartanunk, mert ugyan a magyar válságrégiókból tömegek indulnak útnak, de Nyugat-Európa fogadókészsége jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben.

 

A Heti Válasz Hollandiába követte a magyar munkavállalókat, mert az elmúlt tíz évben a Hollandiába kivándorlók aránya nőtt meg leginkább. A válságrégiók poklából menekülőket azonban a szélmalmok országában sem a földi Kánaán várja.

A magyarázathoz a 70-es, 80-as évhez kell visszakanyarodni, amikor Nyugat-Európát ellepték a török és marokkói bevándorlók, akik gyorsan állampolgárságot kaptak, majd a hollandok, németek számára kiépített jóléti rendszer miatt szépen ugyanúgy elkényelmesedtek, mint az „őslakók". Az elöregedő Hollandiának nagy szüksége van a kétkezi munkásokra, ám igazából csak a két kezükre. A megoldást a kölcsönmunkások elterjedése jelenti, egyre több cég foglalkoztat kelet-európaiakat, de csak kölcsönmunkásként. Ez annyit jelent, hogy utcáról nagyon nehéz lett elhelyezkedni, mert az illető nem annak a cégnek a munkavállalója, ahol dolgozik, hanem kikölcsönzik. Lényegében tehát két cég profitját kell megszereznie - azért, amelyik hentesként, betonozóként, vasszerelőként, raktárosként igénybe veszi, és azét, amelyik foglalkoztatja és kikölcsönzi. Az így megkereshető pénz pedig a legritkábban haladja meg a minimálbért, vagyis tökéletesen alkalmas arra, hogy az eurókat élére állítva egy munkásszálláson élve támogassák belőle az otthonmaradt családot (mégpedig igen jelentős, akár havi ezer euróval is), ám arra már nem, hogy kivigyék őket és lakást béreljenek, iskoláztassák őket. Egészségügyi biztosításuk is csak a sürgős ellátásra terjed ki, ha a nehéz fizikai munkában tartósan megbetegszenek arra már nem alkalmas. Nem jár végkielégítés és általában munkanélküli segély sem, ha az illető feleslegessé válik mehet haza.

A Heti Válasz karácsonyi számában egy megbízható holland-magyar munkaerő-kölcsönző cég példáján mutatjuk meg, hogyan lehet holland tudás és tőke nélkül elhelyezkedni Hollandiában, miként kapják meg még a repülőjegyet is a kétkezi munkások, hogy kimenjenek.

Elkísértük a magyarokat a gyárba, daraboltunk sertésfejet, óránként 450 félsertés bordáit téptük ki a szalagon, együtt öntöttük a betont, töltöttünk kekszet és szállítottuk targoncával a műkarácsonyfákat. Megmutatjuk, miért csak férfiakat és 23 év alatti lányokat keresnek a hollandok, milyen szálláson helyezik el őket, és végül ott vagy itthon töltik a karácsonyt. Minderről bővebben a Heti Válasz karácsonyi számában, amely digitális formában megvásárolható a www.digitalstand.hu oldalon.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.