Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

/ 2016.03.03., csütörtök 08:35 /
Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

Csak a Deák téri aluljáróban 16 hajléktalan aludt hétfő reggel, holott 2010-ben a kormány Tarlós István főpolgármesterrel együtt ígérte, rendet tesz a köztereken. Az Alkotmánybíróság újabb engedményt tett a fedél nélkülieknek, de így is van jogalap a fellépésre. Az újrademszkysedés fő okai a friss Heti Válaszban.

A világ nagyvárosai mind ádáz harcot vívnak a metróaluljárókért és a kiemelt turistalátványosságaikért saját szegényeikkel. A koldusok, hajléktalanok számára ugyanis ezek éppen olyan jó jövedelemtermelő képességgel rendelkeznek (persze kicsiben), mint a turizmus számára. Nyugat-Európa frekventált területeiről az ottani közterületesek, rendőrök azonnal elküldik a csöveseket, s az ellátásukra hivatott szociális intézményekbe tanácsolják őket. A londoni metróban még az utcazenészek is csak a kijelölt helyen állhatnak és engedéllyel kell rendelkezniük.

2010 után a kormány jogi és szociális offenzívát kezdett a közterek visszavételére, Tarlós István főpolgármester pedig egyik legfontosabb céljának nevezte ezt, ám ma a Ferenciek tere, a Deák tér vagy éppen a Blaha Lujza tér nem sokban különbözik a Demszky-érában tapasztalttól, amikor a hajléktalanok emberi jogának tekintették, hogy bárhol aludhatnak. Ön szerint hány hajléktalant állítottak elő a kormányhivatal speciális szabálysértési hivatalába tavaly egész évben? Egyetlen egyet sem. Pedig a kormány, a főváros jogi harcot folytatott a közterek visszavétele érdekében és még az alaptörvényt is módosították. De vajon az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései miatt rendeződtek vissza a köztereink? Bemutatjuk, hogyan váltak a szigorúnak szánt büntetések önmaguk paródiájává, s bizonyultak alaptalannak a jogvédők vészsikolyai.

 

 

 

Részletek a március 3-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Balog Zoltán: „A migránsok áldozatok, nem szabad gyűlöletből dönteni”

„Szívesen odaírtam volna, hogy nem minden migráns terrorista vagy erőszaktevő. Ennek ellenére, ami a plakátokon áll, az tény” – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak. Balog szerint különbséget kell tenni migráns és migráció között, Magyarország pedig nem az emberek ellen van.

Körúti robbantás: egy nyugtalanító tény, amiről nem beszélnek

Nem véletlen, ha rossz előérzetünk van a hétvégi körúti detonáció okainak felderíthetőségével kapcsolatban: Matuska Szilveszter óta alig kaptak el robbantásos merénylőt Magyarországon. A statisztika alapján ezekben az ügyekben a nyomozók borzasztó teljesítményt nyújtanak.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.