valasz.hu/itthon/arpad-haz-es-genetikai-szenzacio-tevedes-tortent-mast-mond-a-kutatas-127548

http://valasz.hu/itthon/arpad-haz-es-genetikai-szenzacio-tevedes-tortent-mast-mond-a-kutatas-127548

Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

/ 2016.03.03., csütörtök 08:35 /
Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

Csak a Deák téri aluljáróban 16 hajléktalan aludt hétfő reggel, holott 2010-ben a kormány Tarlós István főpolgármesterrel együtt ígérte, rendet tesz a köztereken. Az Alkotmánybíróság újabb engedményt tett a fedél nélkülieknek, de így is van jogalap a fellépésre. Az újrademszkysedés fő okai a friss Heti Válaszban.

A világ nagyvárosai mind ádáz harcot vívnak a metróaluljárókért és a kiemelt turistalátványosságaikért saját szegényeikkel. A koldusok, hajléktalanok számára ugyanis ezek éppen olyan jó jövedelemtermelő képességgel rendelkeznek (persze kicsiben), mint a turizmus számára. Nyugat-Európa frekventált területeiről az ottani közterületesek, rendőrök azonnal elküldik a csöveseket, s az ellátásukra hivatott szociális intézményekbe tanácsolják őket. A londoni metróban még az utcazenészek is csak a kijelölt helyen állhatnak és engedéllyel kell rendelkezniük.

2010 után a kormány jogi és szociális offenzívát kezdett a közterek visszavételére, Tarlós István főpolgármester pedig egyik legfontosabb céljának nevezte ezt, ám ma a Ferenciek tere, a Deák tér vagy éppen a Blaha Lujza tér nem sokban különbözik a Demszky-érában tapasztalttól, amikor a hajléktalanok emberi jogának tekintették, hogy bárhol aludhatnak. Ön szerint hány hajléktalant állítottak elő a kormányhivatal speciális szabálysértési hivatalába tavaly egész évben? Egyetlen egyet sem. Pedig a kormány, a főváros jogi harcot folytatott a közterek visszavétele érdekében és még az alaptörvényt is módosították. De vajon az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései miatt rendeződtek vissza a köztereink? Bemutatjuk, hogyan váltak a szigorúnak szánt büntetések önmaguk paródiájává, s bizonyultak alaptalannak a jogvédők vészsikolyai.

 

 

 

Részletek a március 3-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.