Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

/ 2016.03.03., csütörtök 08:35 /
Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

Csak a Deák téri aluljáróban 16 hajléktalan aludt hétfő reggel, holott 2010-ben a kormány Tarlós István főpolgármesterrel együtt ígérte, rendet tesz a köztereken. Az Alkotmánybíróság újabb engedményt tett a fedél nélkülieknek, de így is van jogalap a fellépésre. Az újrademszkysedés fő okai a friss Heti Válaszban.

A világ nagyvárosai mind ádáz harcot vívnak a metróaluljárókért és a kiemelt turistalátványosságaikért saját szegényeikkel. A koldusok, hajléktalanok számára ugyanis ezek éppen olyan jó jövedelemtermelő képességgel rendelkeznek (persze kicsiben), mint a turizmus számára. Nyugat-Európa frekventált területeiről az ottani közterületesek, rendőrök azonnal elküldik a csöveseket, s az ellátásukra hivatott szociális intézményekbe tanácsolják őket. A londoni metróban még az utcazenészek is csak a kijelölt helyen állhatnak és engedéllyel kell rendelkezniük.

2010 után a kormány jogi és szociális offenzívát kezdett a közterek visszavételére, Tarlós István főpolgármester pedig egyik legfontosabb céljának nevezte ezt, ám ma a Ferenciek tere, a Deák tér vagy éppen a Blaha Lujza tér nem sokban különbözik a Demszky-érában tapasztalttól, amikor a hajléktalanok emberi jogának tekintették, hogy bárhol aludhatnak. Ön szerint hány hajléktalant állítottak elő a kormányhivatal speciális szabálysértési hivatalába tavaly egész évben? Egyetlen egyet sem. Pedig a kormány, a főváros jogi harcot folytatott a közterek visszavétele érdekében és még az alaptörvényt is módosították. De vajon az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései miatt rendeződtek vissza a köztereink? Bemutatjuk, hogyan váltak a szigorúnak szánt büntetések önmaguk paródiájává, s bizonyultak alaptalannak a jogvédők vészsikolyai.

 

 

 

Részletek a március 3-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Túl az utolsó figyelmeztetésen: Európa nem ura a helyzetnek

Együtt kell-e élni a terrorral? – kérdeztük az aktuális (csütörtökön megjelent) számunk címlapján. A történelem közbeszól: a kérdést Franciaországnak „címeztük”, a nizzai borzalmat követően. A válasz Ansbach után Németországból érkezik: Európa elvesztette a kontrollt a helyzet felett, a terror mindennapi valósággá vált. Rég túl vagyunk az utolsó figyelmeztetéseken.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.