Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

/ 2016.03.03., csütörtök 08:35 /
Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

Csak a Deák téri aluljáróban 16 hajléktalan aludt hétfő reggel, holott 2010-ben a kormány Tarlós István főpolgármesterrel együtt ígérte, rendet tesz a köztereken. Az Alkotmánybíróság újabb engedményt tett a fedél nélkülieknek, de így is van jogalap a fellépésre. Az újrademszkysedés fő okai a friss Heti Válaszban.

A világ nagyvárosai mind ádáz harcot vívnak a metróaluljárókért és a kiemelt turistalátványosságaikért saját szegényeikkel. A koldusok, hajléktalanok számára ugyanis ezek éppen olyan jó jövedelemtermelő képességgel rendelkeznek (persze kicsiben), mint a turizmus számára. Nyugat-Európa frekventált területeiről az ottani közterületesek, rendőrök azonnal elküldik a csöveseket, s az ellátásukra hivatott szociális intézményekbe tanácsolják őket. A londoni metróban még az utcazenészek is csak a kijelölt helyen állhatnak és engedéllyel kell rendelkezniük.

2010 után a kormány jogi és szociális offenzívát kezdett a közterek visszavételére, Tarlós István főpolgármester pedig egyik legfontosabb céljának nevezte ezt, ám ma a Ferenciek tere, a Deák tér vagy éppen a Blaha Lujza tér nem sokban különbözik a Demszky-érában tapasztalttól, amikor a hajléktalanok emberi jogának tekintették, hogy bárhol aludhatnak. Ön szerint hány hajléktalant állítottak elő a kormányhivatal speciális szabálysértési hivatalába tavaly egész évben? Egyetlen egyet sem. Pedig a kormány, a főváros jogi harcot folytatott a közterek visszavétele érdekében és még az alaptörvényt is módosították. De vajon az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései miatt rendeződtek vissza a köztereink? Bemutatjuk, hogyan váltak a szigorúnak szánt büntetések önmaguk paródiájává, s bizonyultak alaptalannak a jogvédők vészsikolyai.

 

 

 

Részletek a március 3-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.