Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

/ 2016.03.03., csütörtök 08:35 /
Demszkysedés Budapesten – miért lett újra a hajléktalanoké az alujáró?

Csak a Deák téri aluljáróban 16 hajléktalan aludt hétfő reggel, holott 2010-ben a kormány Tarlós István főpolgármesterrel együtt ígérte, rendet tesz a köztereken. Az Alkotmánybíróság újabb engedményt tett a fedél nélkülieknek, de így is van jogalap a fellépésre. Az újrademszkysedés fő okai a friss Heti Válaszban.

A világ nagyvárosai mind ádáz harcot vívnak a metróaluljárókért és a kiemelt turistalátványosságaikért saját szegényeikkel. A koldusok, hajléktalanok számára ugyanis ezek éppen olyan jó jövedelemtermelő képességgel rendelkeznek (persze kicsiben), mint a turizmus számára. Nyugat-Európa frekventált területeiről az ottani közterületesek, rendőrök azonnal elküldik a csöveseket, s az ellátásukra hivatott szociális intézményekbe tanácsolják őket. A londoni metróban még az utcazenészek is csak a kijelölt helyen állhatnak és engedéllyel kell rendelkezniük.

2010 után a kormány jogi és szociális offenzívát kezdett a közterek visszavételére, Tarlós István főpolgármester pedig egyik legfontosabb céljának nevezte ezt, ám ma a Ferenciek tere, a Deák tér vagy éppen a Blaha Lujza tér nem sokban különbözik a Demszky-érában tapasztalttól, amikor a hajléktalanok emberi jogának tekintették, hogy bárhol aludhatnak. Ön szerint hány hajléktalant állítottak elő a kormányhivatal speciális szabálysértési hivatalába tavaly egész évben? Egyetlen egyet sem. Pedig a kormány, a főváros jogi harcot folytatott a közterek visszavétele érdekében és még az alaptörvényt is módosították. De vajon az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései miatt rendeződtek vissza a köztereink? Bemutatjuk, hogyan váltak a szigorúnak szánt büntetések önmaguk paródiájává, s bizonyultak alaptalannak a jogvédők vészsikolyai.

 

 

 

Részletek a március 3-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!