DISZKONT KINCSTÁRNOK

/ 2006.08.17., csütörtök 13:49 /

Már az önkormányzati választások után, vagyis a tervezett futamidő lejárta előtt megszűnhet az "új" MSZP ellensúlyaként is funkcionáló Puch László pártpénztárnoki megbízatása - értesült a Heti Válasz. A nyilvánosságot eddig jobbára kerülő politikus ugyan elbukott a frakcióvezető-helyettesi posztért folytatott csatában, rá várhat a Baranya megyei pártelnöki szék.



Az 1990-től 1998-ig elnökösködő Horn Gyuláén kívül mindeddig egyetlen olyan MSZP-főfunkcionárius nevét jegyezték fel a pártnaplóba, aki nyolc éven keresztül ugyanabban a székben tudta átvészelni a politika fordulatait: Puch Lászlóét. A Mohács és Vidéke, illetve a Bóly és Vidéke ÁFÉSZ-nál szocializálódott MSZP-pénztárnoknak négy egymást követő tisztújító kongresszuson szavaztak bizalmat a küldöttek - legutóbb 2004 októberében, amikor négy ellenfelének összesen négy, neki viszont 537 szavazat jutott. Idén júniusban azonban őt is áldozatul ejtette a pártdemokrácia. A Heti Válasz értesülései szerint Katona Béla, Göndör István és Kovács Tibor mellett a parlament gazdasági bizottságának elnöki posztját már betöltő Puch is szeretett volna frakcióvezető-helyettesi stallumot szerezni, ám az utolsó fordulóban - épp a fiatal Mesterházy Attilával szemben - alulmaradt. Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc környezete is inkább az előző ciklus ifjúsági államtitkárát favorizálta, annak ellenére, hogy - miként Debreczeni József Az új miniszterelnök című életrajzi kötetéből kiderül - a kormányfő korábban rossz szemmel nézte Mesterházy hatalmi építkezését.

Mindemellett a pártpénztárnok más "megaláztatásokat" is kénytelen volt elviselni az utóbbi időben. Szili Katalin tavalyi államfőjelölti bukása Puch kudarca is volt, hiszen a "régi" MSZP-t megtestesítő Szekeres Imre és Toller László mellett éppen ő volt - a szintén baranyai illetőségű - házelnök legfőbb patrónusa. Pártbéli forrásaink egybehangzó állítása szerint a kincstárnok körül ezután kezdett "vészesen fogyni a levegő"; a tavaszi választási kampányban már nem is hozhatott érdemi döntést Szilvásy György kormányfői kabinetfőnök (mai kancelláriaminiszter) nélkül. A voksolás utáni posztozkodás során az "új" MSZP további skalpokat is begyűjtött: a felröppent hírekkel ellentétben nem nevezték ki például az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. elnökévé a jelenlegi elnökhelyettes Vásárhelyi Istvánt - aki "civilben" Puch sógora és üzlettársa az M-Luxor Kft.-ben. (Bár Vásárhelyi korábban az SZDSZ pártigazgatója volt, kormánykörökben inkább az MSZP pénztárnokával ápolt kapcsolatát tartják meghatározónak.) A "régi" szocialisták közül ráadásul senkinek nem jutott valódi pénzosztó-stratégiaalkotó kormányzati tisztség - nem így Gyurcsány Ferenc egykori cégtársainak. Közülük az Altus és a Perfekt Rt.-t is megjárt Szilvásyból kancelláriaminiszter, a Time Manager International szervezetfejlesztési tanácsadó vállalat magyarországi franchise-társaságában felfedezett Szetey Gáborból személyügyi államtitkár, a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél kollégává avanzsált Bajnai Gordonból fejlesztéspolitikai kormánybiztos lett. (Anno Kóka Jánosra is Bajnai hívta fel Gyurcsány figyelmét, de az államreform-bizottság új vezetőjének szintén megfelelő ajánlólevele volt: 1995 és 1998 között a mai miniszterelnökné, Dobrev Klára vezette Draskovics Tibor közigazgatási államtitkári kabinetjét a Pénzügyminisztériumban.)

Mára tehát lényegében egyetlen - fokozatosan gyengülő - Gyurcsány-ellensúly maradt a kormány-MSZP viszonyrendszerben, ez pedig nem más, mint a kongresszusok "állandó győztese", Puch László. Aligha csoda, hogy a pártban - információink szerint - sorra születnek a kincstárnok kiiktatását célzó forgatókönyvek. A rapid megoldásokat kedvelők körében például felvetődött, hogy már az október 21-i alapszabály- módosító kongresszuson meg lehetne szüntetni a pénztárnoki posztot, mások viszont megvárnák, hogy Puch "önkéntes" visszavonulót fújjon a jövő év eleji tisztújító kongresszus előtt. Az érintett nem kívánta kommentálni lapunknak a lemondásáról/ leváltásáról keringő híreket, csak annyit üzent: "a tisztújító kongresszust megelőző időszakban az MSZP minden vezetője, így én is az előttünk álló feladatokra koncentrálunk". Mindazonáltal a pénztárnok ismerői mára evidenciaként kezelik, hogy az önkormányzati választások után - a tisztes visszavonulás reményében - Puch László megpályázza a Baranya megyei pártelnöki széket, amely Toller László balesete miatt jelenleg kvázi betöltetlen.

Bár az MSZP eddigi pénztárnokaihoz hasonlóan Puchot sem kerülte el az igazságszolgáltatás fenyegető figyelme, végül is kimaradt a Kulcsár-per vádlottjainak, illetve tanúinak sorából (Heti Válasz, 2006. május 11.). Elfogadottságának csökkenését azonban jól mutatja, hogy míg tavaly - a még állami tulajdonú - Budapest Airport egyik ügylete kapcsán a Népszabadság csak "egy, az MSZP-ben jelentős befolyással bíró, ám a nyilvánosság számára kevéssé ismert" politikusként merte körülírni a pénztárnokot, három hete egy kisebb volumenű harcjárműtender kapcsán a lap egyértelművé tette: a vesztes fél által megtámadott pályázat útját több politikus - köztük Puch is - egyengette.

A kincstárnok gazdasági-médiabeli beágyazottsága ennek ellenére bőven elegendőnek bizonyulhat a Baranya megyei pártelnöki tisztség megszerzéséhez. A Népszavát kiadó Editorial Kft.-ben és a Vasárnapi Híreket megjelentető VH Kft.-ben például meghatározó tulajdonrésze van annak a Békés Projekt néven futó kft.-nek, melynek tagjai közt Puch egykori titkárnője, Bodrogi Margaréta is feltűnik. Az MSZP-székház tőszomszédságában lévő irodaépület - itt működik az ugyancsak balos orientációjú Stop.hu portál szerkesztősége - bérbe adásával foglalkozó Horizont Rt. egyik részvényese pedig nem más, mint Szenetes Pálné, aki szintén a pártközpont alkalmazottja, és nem mellékesen: akit a pénztárnok jobbkezeként tart nyilván a szocialista belvilág.



VOLT MSZP-PÉNZTÁRNOKOK EGYKOR ÉS MA

Máté László (1990-1994)

A rendszerváltozás előtt a Kommunista Ifjúsági Szövetség apparátusában, majd a Budapesti Vegyipari Gépgyár gazdaságpolitikai szakértőjeként dolgozott. Az 1990-es voksolás után az MSZP pénztárnoka lett, négy évre rá a párt gazdasági alelnökévé választották. Krausz Tamás, a Baloldali Tömörülés platform egyik vezetője - üzletember volta miatt - "erkölcsi tehertételnek" nevezte őt. Később maga Máté László is úgy nyilatkozott, nem tartja helyesnek, ha "egy nagyvállalkozó közvetlen szerepet vállal egy párt irányításában", és 1996 márciusában távozott az MSZP vezetéséből. Az orosz államadósság lebontása során - szocialista kötődésű vállalkozók közreműködésével - eltüntetett 62 millió dollár miatt indított nyomozás a Máté érdekeltségébe tartozó Lorry Kft.-t is érintette, ám a vizsgálatot tavaly megszüntette a Nemzeti Nyomozó Iroda. Princz Gábor perében szintén előkerült egy Máté-cég, a Budai Hengermalom Kft. neve (az ügyészségi vádirat szerint a Postabank volt elnök-vezérigazgatója 121 milliós vagyoni hátrányt okozott az egyik hengermalom-üzletrész 1997-es adásvétele kapcsán), ám a büntetőjogi következmények ez esetben is elmaradtak. Négy éve a Máté-féle Kossuth Befektetési Rt. budapesti székhelyén, a Hercegprímás utca 11. szám alatt működött a szocialista szavazókat nyilvántartó számítógépes központ - adta hírül 2002 júliusában a Heti Válasz. Az értesülést azóta többször megismételtük, ám az érintettek egyszer sem éltek a cáfolat lehetőségével.

Boldvai László (1994-1998)

Ezerkilencszázhetvenkilencben, 19 évesen lett a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja, majd tíz évvel később az MSZP Nógrád megyei szervezetének elnökévé választották. 1994 októberében a párt kongresszusa a pénztárnoki feladatokkal is őt bízta meg. A legfőbb ügyész 1996 végén kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűlés elnökénél - a Boldvai László elleni gyanú kiindulópontja Tocsik Márta vallomása volt. (Ügyvédje tanácsára Tocsik később visszavonta vallomásának azt a részét, amely érintette az MSZP pénztárnokát és Budai György SZDSZ-es gazdasági szakértőt.) A Fővárosi Főügyészség végül hat éve zsarolás bűntettével vádolta meg Boldvait, ám 2003 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a Tocsik-perben első fokon hozott felmentő ítéletet. Három esztendeje - még a jogerős felmentő ítélet kihirdetése előtt - ismét elnyerte a Nógrád megyei pártelnöki posztot. Boldvai viszonya jó ideje megromlott Puszta Bélával, Salgótarján szocialista polgármesterével, aki a minap bejelentette: miután "személyi, hatalmi törekvések és taktikák érvényesültek a város érdekei helyett", kilép az MSZP-ből, és függetlenként méretteti meg magát az önkormányzati választásokon. A szocialista párt színeiben végül az a Dóra Ottó indul a nógrádi megyeszékhely polgármesteri székéért, aki korábban Boldvai parlamenti szakértőjeként dolgozott - jelenleg pedig a megyei közgyűlés elnöke.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.