Dobjunk el mindent: nincs elveszve a magyar vidék! | Válasz.hu
valasz.hu/itthon/idoskori-testfelujitas-fizetik-a-halapenzt-mint-a-katonatiszt-129161

http://valasz.hu/itthon/idoskori-testfelujitas-fizetik-a-halapenzt-mint-a-katonatiszt-129161

Dobjunk el mindent: nincs elveszve a magyar vidék!

/ 2018.04.24., kedd 14:40 /
Dobjunk el mindent: nincs elveszve a magyar vidék!

Léteznek pozitív forgatókönyvek is az elkövetkező tizenöt évre.

A választások óta téma, hogy a sötétségben vergődő magyar vidék (sőt: Magyar Vidék) miért szavazott a Fideszre, s mit lehetne tenni felvilágosításáért. A gyászmunka részeként – józanabb elemzések mellett – egészen apokaliptikus magyarázatok is elhangzottak arról, hogy a tudatosan szegénységben-butaságban tartott, elnéptelenedő Budapesten kívüli világ miért voksolt a kormánypártokra.

Szerencsére akadnak még, akik nem elégednek azzal, hogy a körúton kívül mindenkinek lefőtt a kávé, az utolsó pedig kapcsolja le a villanyt. Közéjük tartozik a Hétfa Intézet, amelynek Összkép című magazinja a hanyatláselméletekkel szembeszegülve sorolja a kedvező folyamatokat – nem elhallgatva persze a gondokat sem.

A szöveg felütésével csak egyetérteni lehet: „Az adatok szerint a magyar vidék egyáltalán nem sorvad úgy, mint általában gondoljuk – itt az ideje, hogy megpróbáljunk optimistábban gondolkozni a jövőjéről. Lehet, hogy vidéken nem fognak kevesebben élni és nem lesznek szegényebbek, mint ma. Cikkünk gondolatkísérlet arról, melyek lehetnek a vidék fő vonásai 15 év múlva egy pozitív forgatókönyv szerint.”

 Melyek ezek a reményre okot adó adatok?

  • 2010 és 2016 között a falvakban a nettó jövedelmek gyorsabban nőttek, mint a nagyvárosokban és Budapesten. A vidék és a nagyváros közötti bérkülönbség nagymértékben csökkent.
  • A jövedelemváltozások regionális eloszlását nézve ugyancsak meglepő adatokat találunk. A budapestiek jövedelmei kicsivel az átlag alatt nőttek – lassabban, mint az Alföldön és jóval lassabban, mint a Dunántúlon.  

„Az ország jövőjéről való gondolkozás általános képlete szerint, ami rossz, az folytatódik, ami jó az bizonytalan. Persze ha az alapvető problémák elmúlnak, akkor minden sokkal jobb lesz. Cikkünk más képletet használ: minden nem lesz sokkal jobb, sok minden pedig ugyanúgy megy tovább, mint eddig. Vannak fontos tényezők, amelyek változását nem tudjuk befolyásolni” – írják a szerzők, Csite András, Szepesi Balázs és Balás Gábor.

Ugyanők a munkaerőpiaci mozgásokat figyelve megkülönböztethetnek egy lüktető, egy ingázó és egy kimaradó Magyarországot. Hasonlóan markáns térkép rajzolható népszaporulat és a népvándorlás trendjei, illetve a területi tőke gazdasági és humán tényezői alapján.

De akármilyen stratégiát is választ egy település, egy kistérség vezetése, két szempontot mérlegelnie kell: 

  1. Minél jobb pozíciót kell szerezni a nagy országos és európai hálózatok erőforrásaiért folyó versenyben. Lehet szó a kormány által osztott pénzekről, telephelyet kereső multikról, pihenőhelyet választó turistákról, kényelmes lakóhelyet kereső családokról, a lényeg ugyanaz: a térségnek meg kell értenie a máshol élő, más logika szerint gondolkozó döntéshozók észjárását és ahhoz kell alkalmazkodni – összehangoltan, a térség egészének.
  2. Meg kell erősíteni a helyi közösséget és az azt egyben tartó identitást. Az odatartozás érzése tartja helyben az embereket. A vidéki ember attól erős, hogy tudja: hiába máshol az erő, a világ közepe ott van, ahol ő él. Az alku és az együttműködés képessége teszi lehetővé, hogy egy környék vállalkozói, polgármesterei ne magányos hősként küzdjenek. A piacért, a fejlesztési pénzért, a munkaerőért folytatott versenyben csak együtt lehetnek sikeresek.

A szerzők azt is hangsúlyozzák: ha nem törnek meg a 2000 óta megfigyelhető trendek, a születéskor várható élettartam várhatóan 3-4 évvel lesz hosszabb. A bűncselekmények száma negyedével-ötödével csökkenhet. Hacsak nem üt be valami nagy válság, a munkahelyek száma és a fizetések tovább fognak nőni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.