Dr. Superman kerestetik

/ 2018.03.28., szerda 16:36 /

Az utóbbi hónapok botrányai miatt akkora a feszültség a sürgősségi osztályokon, hogy a Jobbikban még az is felvetődött, meg kellene szüntetni őket. De hogyan lett botránykővé az egészségügy legmodernebb része?

Amikor az első Orbán-kormány kitalálta, hogy a sürgősségi osztályok rendszerének meghonosításával újítja meg az egészségügyet, aligha gondolta, milyen botrányok kísérik majd ötlete megvalósítását. Az egész országot megrázta, amikor Vathy Zsuzsa írónő lánya, Lázár Fruzsina nyilvánosságra hozta édesanyja halálának körülményeit. Öt órán keresztül várakoztak a fővárosi Honvéd Kórház sürgősségi osztályán egy allergiás sokk miatt, végül hazamentek és mentőt hívtak, majd egy másik kórházban már azt közölték: későn jöttek, nem tudnak segíteni. Mindez rámutat arra, hogy bár a második Orbán-kabinet a fővárosban is igyekezett megszervezni a sürgősségi osztályokat, hiába képzelt el nagy központokat, ahol minden gördülékenyen működik. A Honvéd Kórházban, az észak-pesti centrumban 2013-hoz képest a betegszám mára több mint háromszoros lett.

Az esetlegességet jelzi a budai helyzet. A főváros ezen felén egy helyen van sürgősség, a Szent Imre Kórházban. Az ellátás egy része a mentőbejáró fotocellás ajtaja mögött folyik, lényegében a folyosón. Más szempontból viszont ez az egyik legfelkészültebb osztály, ahol mégis gyakori a feszültség, mert 2013-hoz képest 2016-ra az ott ellátott betegek aránya másfélszeresére nőtt. Pedig az osztályoknak igenis van létjogosultsága, hiszen hiába van Magyarországon több praktizáló orvos, mint Angliában (jelenleg 14 százalékkal), hatalmas a hiány,mert a vidéki kis kórházakban senki sem akar dolgozni vagy éjszakánként ügyelni, és csak a hivatásukra küldetésként tekintők szeretnének nem hálapénzes szakmákban elhelyezkedni.

Emiatt jött a gondolat, hogy a mentő ne a sebészetre vagy a belgyógyászatra vigye a hasfájós betegeket, hanem az amerikai kórházfilmekből jól ismert sürgősségi osztályra, ahol gyorsan eldöntik, tényleg nagy-e a baj. A sürgősség nemcsak gyorssegélyhely, hanem „betegszortírozó”: itt azt is megmondják, a páciensnek mely osztályra kell kerülnie, ezzel csökkentve a kórházak orvosigényét. Ha pedig az ijedelem alaptalan volt, akkor gyógyszert adnak, tanácsot, és mehet a beteg Isten hírével.

No de miért nem működik nálunk az, ami a világban olyan sikeres? Cikkünk elkészítését egy vezető magyar sürgősségi szakember; egy itthon és Angliában is dolgozó szakorvos, valamint egy angliai sürgősségi centrumot vezető magyar doktor segítette.

Miért vannak sokan a sürgősségi osztályon?

Az emberek megtanulták: ez az egyetlen hely, ahova éjjel-nappal mehetnek, ráadásul ehhez mentőt sem kell hívni. Ha úgy érzik, nagyon fáj valamijük, felkeresik, mert lehet, hogy tíz órát töltenek ott, de egy nap alatt hozzájutnak olyan leletekhez, amelyekre egyébként hónapokat kell várni, vagy tízezreket fizetni egy magánklinikán.

A sürgősségi osztály legnagyobb hátránya tehát a nagy előnye lett. Az angolszász országokban ezek a részlegek azért működhetnek gazdaságosan, mert tehermentesítik a kórház többi részét, hazaküldik a sürgős ellátást nem igénylő betegeket. Hiszen egyébként ki tudná nagy biztonsággal megmondani egy hasi fájdalomról, hogy az nem életveszélyes vérzés, hanem egy később is kiemelhető epekő következménye?

Nálunk a sürgősség szakrendelőpótlék. Hiába küldik haza a beteget, hogy másnap a háziorvosától kérjen beutalót szakrendelésre, csak hónapokkal későbbre kap időpontot. Így – ha nem szűnnek a fájdalmai – két nap múlva megint ott ül a sürgősségi osztályon. Háziorvosa ugyanis kiokosítja: így gyorsan elérheti, hogy kivizsgálják, a hasi fájdalom ugyanis daganatot is jelezhet.

De mi történik ugyanezzel a beteggel Angliában? Ott is elküldik a sürgősségi osztályról a háziorvosához, de van egy fontos különbség: daganatgyanú esetén két héten belül szakorvoshoz kell jutnia. Vagyis ugyanaz a beteg az angol sürgősségi statisztikában egyszer szerepel, nálunk kétszer, és növeli a saját és a többiek várakozási idejét.

Miért kevés az orvos?

Mert ez nem hálapénzes szakma, nem lehet jól keresni vele. A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint hatszáz sürgősségi szakorvos (orvosi szlenggel sürgész) kellene Magyarországon, de csak 140 van. A megyék közül kilencben van mindig jelen megfelelő végzettségű szakorvos a sürgősségi osztályon – egy csomó helyen beosztják a szemészeket meg a belgyógyászokat is. Vagy rezidens ügyel, teljesen szabálytalanul.

Angliában viszont 8-10-12 órás műszakok vannak, s az orvosok 44-46 óránál többet nem dolgoznak egy héten. Akkor viszont dolgoznak. A sebészt azonnal lehívják, vagy felviszik hozzá a beteget, ha a sürgősségi osztályra gyanús eset érkezik. Nem morog, hogy felébresztik? Nem, mert nem alszik: este nyolckor kezd, reggel nyolckor hazamegy, másnap szabad, van ideje kialudnia magát. A magyar sürgősségi orvosoknak jellemzően három állásuk van, és 24 órás műszakokban dolgoznak, de egyikük sem dr. Superman. „Nincs olyan, hogy egy orvos reggel nyolckor kezdte a munkát, és éjjel fél háromkor ugyanolyan friss, mosolygós, és pontos döntéseket hoz” – mondja egyik forrásunk. Mindennek következménye, hogy az Angliában dolgozó magyarok olyan anekdotákat mesélnek: ha egy londoni sürgősségi osztályról kimegy az indiai orvos, akkor simán folytathatják magyarul a konzultációt – annyi sürgész van kint.

Miért állandó a konfliktus a sürgősségi és a kórház között?

Mert a sürgősségi a kórház hálapénzmentes övezete, ide a legszegényebbek is bemehetnek. Igaz, nem biztos, hogy át is veszi őket a betegségüknek megfelelő osztály. Erre utal, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap adataiból kitűnik: Budapesten négyszer akkora esély van arra, hogy egy beteget átvesz egy másik osztály, mint Hevesben, és tízszer akkora, mint Borsodban.

Mindennek magyarázata, hogy sürgősségi osztályról kórházi ágyba kerülni Nyugaton a kórház normál működése. Nálunk az egyik fő szervező a hálapénz, s a nem küldetéstudatú doktorok számára kétféle beteg van: (hála)pénztermelő és a nem fizető. Előbbi gyakran a magánrendeléseken, utóbbi a sürgősségi osztályon keresztül érkezik.

Mindennek súlyos következménye van. Az angliai kórházakban napközben is fenn kell tartani legalább egy akutműtőt a sürgős eseteknek, nálunk viszont nappal zömmel előjegyzéses, pénzes betegeket operálnak. Az akut esetek számára marad az ügyelet, holott ezek nehéz műtétek, és éjjel fáradtak az orvosok, nagyobb a hibalehetőség. A briteknél éjfél után tilos nem életveszélyes állapotú akut betegeket operálni, át kell tenni reggelre. De nálunk mi lenne vele? Reggel indulnak a programozott műtétek, ilyenkor a közkórházak egy része magánkórházi logikával működik, és az igazán betegek miatt borulna a program.

Miért nem kap több pénzt a sürgősség?

Kap. Annyi a botrány körülötte, hogy márciustól duplájára emelték a sürgősségi osztályok fix alapdíját. De ez sokat nem segít, a sürgősségek továbbra is „bedugulnak”, mert ide áramlanak a máshol el nem látott betegek, és nehéz továbbküldeni őket az osztályra.

Működik ez Angliában?

Igen, mert a fejlett egészségügyi országokban észszerű célokat tűznek ki, Angliában azon múlik, mennyi pénze lesz a kórháznak, hogy sikerül-e megoldani: a betegek 95 százaléka négy órán belül hagyja el a sürgősségi osztályt. Mindenkit 15 percen belül „osztályozni” kell sürgősségi szempontból, és egy órán belül el kell dönteni, milyen vizsgálatokra van szüksége. Fontos cél az is, hogy a betegek öt százalékánál több ne térjen vissza újabb panasszal két napon belül.

A magyar rendszerben egyetlen cél van, az viszont elég irracionális: hogy ne legyen botrány. Az angol célokat pénzzel, szakemberrel (például a mieink elcsábításával) el lehet érni. De a botránymentességet? Racionális megoldás lenne felmérni, ma átlagosan mennyi időt töltenek a betegek a sürgősségi osztályon, és ki lehetne tűzni, hogy például egy év alatt egy órával csökkentik a várakozási időt, mellé téve, mennyi orvos, nővér, pénz kellene ehhez. De máris jönne a botrány, első lépésként ugyanis kiderülne, milyen hosszú a várakozás.

A legrosszabb megoldás azonban a sürgősségi osztályok megszüntetése lenne. „A sürgősség a frontvonal, ott zajlik a háború, a többi osztályon ezért van viszonylagos béke. Ha megszünteted, mindenhol háború lesz” – mondja szakértőnk.

Miért nehéz a súlyos eseteket ágyhoz juttatni?

Hiszen nálunk sokkal több kórházi ágy van, mint Angliában. (Ezer lakosra vetítve hét, miközben a szigetországban három.) „Fapados” doktorunk azt meséli, amikor először járt kint, egy nagy hasi műtéten átesett páciensnél a nővér jelezte: „Doktor úr, a betegnek fájdalma van.” Ő pedig azt gondolta: naná, hiszen hasi műtéten esett át. Csakhogy Angliában (és Franciaországban, Németországban) nem ez a hozzáállás. Már műtét közben megteszik az előkészületeket, hogy ne fájjon, amikor a beteg magához tér, mert akkor gyorsabban kel fel, jobb lesz az étvágya, hamarabb gyógyul, és előbb hazamehet. Egy epeköves reggel jön, s ha a műtéti sorban elöl van, akkor délután már eszik-iszik, este otthon alszik. Nálunk a rossz minőségű (olcsó) altatás és fájdalomcsillapítás miatt gyakran hányingere van a műtét után, ezért nem adnak neki enni, másnap is csak pépeset és harmadnap rendeset, nemritkán csak a negyedik nap reggelén mehet haza.

Akkor nincs megoldás?

De igen, viszont egy rendszert könnyebb engedni szétrohadni, mint rendbe tenni. A sürgősség szemlélet, erre kell felfűzni az egészségügyet, professzionálisan megszervezve. Ami nem egyszerű, mert érdekeltségi, jutalmazási, büntetési szisztémát kell kidolgozni annak megengedése helyett, hogy az egészet a hálapénz mozgassa. Most legalább a bérek szintjén elkezdődött valami: az itt dolgozók immár 8-9-10 ezer forintos órabért is ki tudnak harcolni (számlára). Ami még mindig messze áll a 46 órás munkahéten elérhető nettó nyolcszázezer, egymillió forintos angliai bérezéstől, de azért már nem annyira.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.