Drámai szavak: „Az örökbefogadásnak túl jó a pr-ja”

/ 2017.11.17., péntek 16:00 /

Az adoptáció témakörében szervezett minikonferenciát november 16-án a Heti Válasz, melynek apropóját a Mindenkinek jár a család című kötet adta. A kiadó gondozásában megjelent műben örökbefogadó szülők vallanak családjukról, életükről, melyek az átlagnál gyakran sokkalta nehezebbek.

Fotó: Jelli Márk

Az est moderátora Mártonffy Zsuzsa volt, aki amellett, hogy maga is örökbefogadó, az Örökbe.hu blog szerzője is. Vendégei Bakó Judit, a cigánygyermekeket magukhoz fogadó szülőket tömörítő Romadopt Klub vezetője, Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány elnöke és Komporday Réka voltak.

Az előadók személyesen is érintettek a témában, ugyanis mindannyian örökbefogadók: valamennyien két gyermeket vettek magukhoz. A szülőségen túl hárman egy-egy civil kezdeményezés vezetői is. Éppen ezért a beszélgetés – bár mindvégig tekintettel volt a laikus közönségre – kifejezetten szakmai volt. Az esten számos kérdés felmerült, az egészen általánostól kezdve – „ki számít jó szülőnek” – olyan speciális esetekig, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeni annak a családnak, aki nem roma származásúként cigány gyereket fogad örökbe.

Összességében átfogó képet kaphatott a hallgatóság, és megbizonyosodhatott róla, hogy az örökbefogadásnak bizony árnyoldalai is vannak. A társadalomban legtöbbször idealizált kép él az erre vállalkozókról (erre utalt Mártonffy Zsuzsa a címben idézett mondatával), de a háttérben rengeteg személyes dráma húzódik.

Fotó: Jelli Márk

Az örökbefogadás ugyanis rendkívül sokszereplős történet, melynek résztvevői hús-vér egyéniségek. Az ügy közreműködői a biológiai szülők (nem lehet eléggé hangsúlyozni: az apa szintúgy, mint az anya), az örökbefogadók, a gyermekek, valamint a számtalan segítő: ápolók, védőnők, pszichológusok. Mindannyian hatnak egymás életére, és mindannyian másként élik meg az adott helyzeteket. Sokszor éppen ellenkezőleg, mint ahogy gondolnánk.

Egy anya például a legritkább esetben mond le könnyen a magzatáról, és nem biztos, hogy „szörnyeteg”, aki csak úgy eldobja a gyerekét – egyeztek meg a beszélgetés résztvevői. Az előítéletek és a közvélekedés dacára egy pár olykor igenis vállal idősebb, visszamaradottabb, cigány gyermeket. Nem ritka az sem, hogy az örökbefogadottnál nem alakul ki kötődés, azaz nem tekinti szülőjének az őt felnevelőt. A lényeg, ahogy Budavári Zita fogalmazott: „A mi örömünk mögött hatalmas tragédiák vannak.”

A helyzetet a mostani rendszer működése sem segíti. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a bürokrácia megnehezíti az örökbefogadást. A túl hosszú várakozási idő például nagy lelki teherrel jár a gyerekek és az örökbefogadók számára egyaránt. (Ezzel és a fentiekkel kapcsolatban is érdemes megnézni a Bölcső Alapítvány honlapján található videót, mely nyolc percben tárja elénk a lényeget.)

Fotó: Jelli Márk

Feleslegesnek, bizonyos esetekben kifejezetten károsnak tartott szabályok is léteznek, melyek csak arra hivatottak, hogy a jelenlegi formát fenntartsák. A beszélgetők egyenesen azt fogalmazták meg: szinte senki nem érdekelt abban, hogy a gyerek kikerüljön az ellátórendszerből. A legtöbben azonban már azzal is megelégednének, ha a meglévő előírásokat mindenki maradéktalanul betartaná.

Mindezek ellenére az este hangulata nem volt borongós. A személyes történetek, gyakran megrázó vallomások néha síri csöndet varázsoltak ugyan a teremben, ám az érzelemmel telített percek sem voltak szomorúak. A beszélgetést derűs légkör jellemezte; végig ott volt a levegőben, hogy mindez, amiről szó van, jó dolog. Ezt erősített meg a moderátor is, aki zárásként azt kérte a többiektől, hogy az egyik legkedvesebb emléküket osszák meg. Ezek hatására aztán a beszélgetésnek valóban pozitív végkicsengése lett. Amint Bakó Judit mondta: „Muszáj humorral, máshogyan nem megy.”

 

Fotó: Jelli Márk

Fotó: Jelli Márk

Fotó: Jelli Márk

 

Fotó: Jelli Márk

Fotó: Jelli Márk

Fotó: Jelli Márk

Fotó: Jelli Márk

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.