Meghökkentő számok láttak napvilágot a magyar ügyvédekről

/ 2015.05.07., csütörtök 10:53 /

Szeretne olyan ügyvédet, aki nem él iratbetekintési jogával? A Kúria friss vizsgálata szerint ötből négy vádlottnak ilyen van. Pedig a bírósági tárgyaláson a védői jogok az ügyészével vetekednek. Vagy vetekednének, ha kihasználnák őket. 

A Kúria arra volt kíváncsi, hogy amíg a vádemelésig tartó időszakban a védő szükségszerűen alárendelt szerepben van – hiszen a főszereplő az ügyész – mi történik a bírósági tárgyalás során? Kiegyenlítődnek-e a szerepek, az ügyvéd egyenrangú félként vesz-e részt a tárgyaláson?

A jogállami követelmény ugyanis az volna, hogy az ügyvéd ugyanolyan aktív legyen  a bizonyítási eljárás során, mint az ügyész. Az ügyvédi kamara több alkalommal is jelezte, hogy sérülnek a téren az ügyvédi jogkörök, és erről a jogászok régóta éles vitákat folytatnak – mindenki a saját nézőpontjából. Kúria most pontot tett a vita végére, véletlenszerűen kiválasztottak 1927 aktát és megszámolták, hány esetben sérült a védelem joga, és mennyire volt aktív az ügyvéd a büntetőperek folyamán. Számoltak, de nem kommentálnak – ezt többször is hangsúlyozta Feleky István bíró, a joggyakorlat elemző csoport vezetője.

A Kúria bírói klubjában tartott sajtóbeszélgetésen csoportra osztotta a vizsgálat eredményét:

1. Hány esetben sérült a védelem joga.

2. Mennyire éltek az ügyvédek a törvény adta lehetőségekkel.

3. Viselkedésüket mennyire szabta meg, hogy fizetett (meghatalmazott) vagy kirendelt (az állam által ingyenesen biztosított) pozícióból védték ügyfelüket.

A kép nem túl rózsás, főként az utóbbi tekintetben, a nagy számokat tekintve még akkor sem biztos, hogy kellően aktív lesz a védőnk, ha jól megfizetjük, de ha kirendelt, akkor erre még sokkal kisebb az esélyünk.

Nézzük a legfontosabb megállapításokat.

  • A védői jogok megsértése országosan ritka, legalábbis ritkán helyeznek ítéletet hatályon kívül emiatt. Egy törvényszéken azonban hét százalékos volt ez az arány. (Hogy melyiken, azt nem hozzák nyilvánosságra.)
  • Az ügyvédek passzívak, gyakran nem élnek a jogaikkal.

 

A vádlottak időhúzásra játszanak, és erre az ügyvédeket, pontosabban a lecserélésüket használják. A büntetőper elhúzódása ugyanis enyhítő körülménynek számít, az új ügyvéd pedig szinte mindig halasztást kér arra hivatkozva, hogy még nem volt ideje felkészülni. A Kúria ezen a téren szigorúbb fellépést vár a bíráktól. A vádlott annyiszor cserél ügyvédet, ahányszor akar, de emiatt csak kivételes esetben kellene elhalasztani a tárgyalást.

Az ügyvédeknek csak

  • 19 százaléka élt irat-betekintési jogával.
  • 30 százalékuk terjesztett elő indítványt,beleértve a bizonyításit is
  • 19 százalékuk tett észrevételt
  • 62 százalék intézett kérdést a meghallgatott tanúkhoz. Még azokat a tanúkat sem akarták saját maguk meghallgatni, akiket ők idéztettek be.

 

Tehát a bíróságokon az ügyvédek aktivitása jóval az ügyészé alatt marad, s ez nem segíti a vádlottak védekezéshez való emberi és alkotmányos jogait. Egyáltalán nem találták például nyomát, hogy az ügyvéd előkészítő tárgyalást kezdeményezett volna, holott így tudta volna befolyásolni a per menetrendjét.

Feleky bíró azt mondta, nem illetik kritikával a védők munkáját, mert azt - meghatalmazás esetén - a vádlott és az ügyvéd belügyének tekintik, de bátorítják az ügyvédeket, hogy aktívabb éljenek védői jogaikkal. A kirendelt védők még passzívabbak, és (mivel itt nem a vádlott választ) ez esetleg az eljárásból való kizárásuknak is alapja lehet.

A vizsgálatra azért is került sor, mert a Kúria szeretné pontosan látni a büntetőeljárásban résztvevő három fő szereplő, a bíró, az ügyész és a védő gyakorlati szerepét. Feleky bíró szerint „maximálisan helyes”, ha a védők aktív magatartást tanúsítanak, hiszen passzivitásuk lényeges információkat vonhat el az eljárástól.

S tegyük hozzá, egy kicsit sem közelít a most felrajzolt kép ahhoz, amit egyébként a tárgyalótermek berendezése is sugall, hogy ott a vádlott két egyenrangú fél, a vád és a védelem képviselője között ül, s mindannyiuk fölé magasodik a végső szót kimondó bíró pulpitusa.

A Kúria teljes dokumentuma elolvasható itt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.