Ég és föld

/ 2011.10.26., szerda 08:43 /
Ég és föld

Lehet-e az egyház ellenében templomot építeni? Nyilvánvalóan nem. De miért ne színesedhetne Budapest egy világra szóló organikus épülettel? Érvek és ellenérvek a Makovecz Imre fő művének álmodott "magyar Sagrada Família" ügyében.

Az esztergom-budapesti érsek, Erdő Péter által celebrált katolikus gyászszertartással búcsúztatták Makovecz Imrét a farkasréti temetőben - írta számos orgánum három hete. Ez tévedés: az építészt nem a bíboros, hanem Bolberitz Pál teológusprofesszor temette el. E pontatlanság persze szóra sem lenne érdemes. Azért érdemel mégis említést, mert ha a szertartást tényleg az elhunyttal közismerten feszült viszonyban álló Erdő Péter vezeti, az olyan sokatmondó gesztusról tanúskodott volna, aminek már önmagában hírértéket tulajdoníthatnánk. (Információink szerint egyébként a bíborosban megvolt a készség a temetésre, de addigra már a család felkérte Bolberitz Pált.)

Mindennek azért van most jelentősége, mert Makovecz halála után valóságos mozgalom indult az építész befejezetlen - sőt el sem kezdett - fő műve, a budai Felső-Krisztinavárosba tervezett templom megépítésére. A magyar Sagrada Famíliaként is emlegetett katedrális létrejöttének fő szószólója Makovecz egykori munkatársa, Nagy Ervin országos főépítész. A jobboldali sajtóban egyre többen buzdítanak a mű megalkotására, a Civil Összefogás Fórum pedig 500 ezer forint kezdőtőkével gyűjtést indított "a nemzeti feltámadásért és összefogásért imádkozó és küzdő összmagyarság szent helyének" létrejöttéért.

E lelkesedést azonban lehűtötte a püspöki kar közleménye, mely szerint templom építéséről az egyház dönthet, az ő szándékuktól eltérően ezt nem lehet indítványozni, sőt az engedélyük nélkül gyűjtést sem szabad kezdeményezni. Ilyen körülmények között mindjárt érthető, hogy Nagy Ervin a Demokratában Erdő Pétertől tette függővé a kezdeményezés sikerét, mondván: "A kormányzati támogatás megvan, a megvalósítás jelenleg a bíboros úr álláspontjától függ." Mindez azzal a megkötéssel igaz, hogy értesüléseink szerint a főépítész a kormánytámogatás ügyében legfeljebb a vágyait fogalmazhatta meg. De előbb nézzük az előzményeket.

Szentek és kárhozottak

Az Apor Vilmos téren szerénykedő mai katolikus templom 1934-ben jött létre, ám a hívek számának gyarapodása következtében már 1941-ben egy nagyobb épület emelésébe fogtak. A második világháború miatt csak az altemplomig jutottak, a szocializmus pedig végleg befagyasztotta az ügyet. A helyszínen ez idő alatt különféle intézmények nyertek elhelyezést; utoljára, 1998-ig Hully Gully néven rossz hírű diszkó működött itt. Ekkor a plébánia - a főegyházmegyétől kapott 100 millió forint kamatmentes kölcsönből - megvásárolta a területet, hogy majd egyszer egy nagyobb templomot húzzon fel az eredeti alapokon.

Ekkor még nem merült föl Makovecz Imre neve, aki a helyszínhez annyiban kötődik, hogy 1942-ben itt volt elsőáldozó. Az egyházközség hívei által összeadott több tízmillió forint sem az ő terveinek megvalósítását, hanem a kölcsön törlesztését szolgálta. A művész akkor került a képbe, amikor Nagy Ervin XII. kerületi főépítész lett, és 2004-ben pályázatot írt ki egy új felső-krisztinavárosi templom építésére. A többek közt Melocco Miklós, Vizi E. Szilveszter, Bolberitz Henrik (Bolberitz Pál építész testvére) és Nagy Ervin alkotta zsűri értelemszerűen Makovecz pályázatát hozta ki győztesnek, s azt tervezték, hogy ezzel megalkotják "a Hegyvidék katedrálisát".

A szélesebb közvélemény 2005-ben az Országépítő című folyóiratból ismerhette meg az elképzeléseket. Ezekből egy olyan épület álma bomlik ki, melynek szimbolikájában szent és profán, "megváltott és megváltatlan világ" sajátos, Makovecz művészetére minden másnál jellemzőbb "katartikus, apokaliptikus" elegyet alkot. "A templomtér belsejében épített hidak, az azokon vonuló szentek és kárhozatra ítéltek együtt a megváltás és az ítélet világát jelentik" - írta a mester az általa Szentek és kárhozottak templomának nevezett épületről.

Teológiai határeset

E teológiailag legalábbis határesetnek minősíthető jelképrendszer, és az a tény, hogy a kezdeményezők az érintettek feje felett terveznek templomot, finoman szólva is megrökönyödést okozott katolikus körökben. Mivel azonban a baloldali kormányok alatt nem mutatkozott esély az építkezésre, az ügy nem vert hatalmas hullámokat. A fordulat akkor állt be, amikor Nagy Ervinék tavaly, a Fidesz választási győzelme után idejét látták elővenni a javaslatot, sőt engedélyezési tervek rajzolásába is fogtak. Az épületet ma már - feltehetőleg a teológiai bonyodalmak elkerülése végett - a Feltámadás, illetve Angyalok templomának nevezik, az e célra szánt alapítvány kuratóriumába pedig olyan notabilitásokat kívánnak megnyerni - információink szerint felemás sikerrel -, mint Mádl Dalma, Makray Katalin, Erdő Péter, Vizi E. Szilveszter és Melocco Miklós.

"Olyan templomot tervezünk, ami legalább 300 vagy 500 évig fennmarad. Ezért tornyai és külső részei mészkőből, illetve vasbetonból készülnének; fát jobbára belül használnánk. Ám vagy most, egy-két hónapon belül elindul az építkezés, vagy nem lesz belőle semmi" - mondja a Heti Válasznak Nagy Ervin. Kérdésünkre, hogy a becslések szerint legalább tízmilliárd forintos beruházásra honnan lenne pénz, a főépítész azt válaszolja: "A tér alatt hatalmas urnatemetőt hoznánk létre; ha a tízezer férőhelyet fejenként beszorozzuk valahány százezer forinttal, milliárdos összeget kapunk." Felvetésünkre, hogy valami katasztrófának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy tízezer fő egyszerre halálozzon el a környéken, az urnatemetők között pedig már most is nagy a verseny, Nagy Ervin azt mondja: "A közeli Farkasréti temető betelt, ezért keletje lehet az itteni, kiemelt kolumbáriumnak. És mivel az építkezés 5-10 évig folyna, nem egyszerre kell előteremteni a pénzt. Egyébként pedig kormányzati támogatásban is gondolkodunk. Higgye el, nem álmokról van szó: az ügy előrehaladott állapotban van, Imre látta a terveket, és az ő jóváhagyását is élvezzük."

Arról, hogy a jobboldal több prominense - köztük Schmitt Pál köztársasági elnök felesége, Makray Katalin - lelkesedik azért, hogy végre épüljön Makovecz Imre tervezte középület Budapesten, magunk is megbizonyosodtunk. Mások, köztük befolyásos kormányzati tényezők támogatása azonban több mint kétséges. Sőt, értesülésünk szerint Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezetében vannak, akik felháborodva fogadták a kezdeményezést, hogy egy gazdasági válság közepén olyan költséges presztízsberuházást szorgalmazzon az állam, amely ráadásul a katolikus egyház ellenkezésébe ütközik.

Márpedig úgy tudjuk, Erdő Péter továbbra sem támogatja az ügyet. Ennek csak egyik - és nem is a legnagyobb - oka régi ellentéte Makovecz Imrével, mely még a piliscsabai katolikus egyetem pénzügyi, hitéleti és funkcionális vitákkal terhelt tervezéséig nyúlik vissza. "Mi tesz egy egyetemet katolikussá? Nem valami elragadtatott magatartás, hanem két lábbal a földön álló, mégis a szellem szolgálatába szegődő elkötelezettség. Alázat is, amely számot vet saját helyzetével, számít rá, hogy egy épületet fűteni, takarítani, idő múltán majd tatarozni is kell. [...] Ez az épület helyettünk beszél; mellette, benne mi már szóhoz sem jutunk. Ha mégis, gúnyos fel- és alhangokkal kíséri eszmecserénket" - összegezte az egyházból többek véleményét Jelenits István piarista szerzetes 2002-ben a Magyar Építőművészet című folyóiratban.

Pogány motívumok

Katolikus körökben sokan "zseniális szobrászmesternek", az épületek mint emlékművek ihletett tervezőjének tartják Makovecz Imrét, ám azt hangsúlyozzák, hogy templomainak használhatóságát gyakran feláldozza a művészi üzenet oltárán. Magyarul: nehéz és drága kifűteni - nyáron lehűteni -, takarítani vagy bebútorozni, tehát rendeltetésszerűen használni őket. Most a felső-krisztinavárosi építkezés ellenzői is hasonló szempontokat emlegetnek. Erdő Péter nem kívánt nyilatkozni lapunknak, a véleményét jól ismerő forrásaink azonban úgy fogalmaznak, hogy az egyháznak nem áll módjában egy hitéleti szempontból kihasználhatatlan vállalkozásba fogni. Mint mondják, a plébánia közösségének nincs szüksége ekkora épületre, Budán pedig amúgy is sok a templom, és, ha már, inkább a több tízezres lakótelepeken volna szükség újabb istentiszteleti helyre.

Mások úgy érvelnek, hogy itt többről: az egész országot felemelő, turisztikai célpontnak is kiváló katedrálisról van szó, melynek költségeit így javarészt az állam állhatná. "Ez olyan, mintha ingyen adnánk valakinek egy luxuskocsit, de az évi egymillió forintos cascóját az illetőnek kellene fizetni" - vet ellen főegyházmegyei forrásunk, azzal érvelve, hogy még ha az építkezés költsége rendelkezésre állna is, a templom akár évi százmillió forintos fenntartási terhe az egyház vállát nyomná.

"Ez nem politikai állásfoglalás, hanem evidencia: katolikus templomot csak a katolikus egyház építhet, így nekünk nincs tennivalónk az ügyben" - ezt már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke mondja lapunknak, amikor a személyes, illetve a kormány álláspontjáról faggatjuk. A templomépítő mozgalom és az egyház ellentétének feloldására ugyanakkor kompromisszumos megoldást említ. "El tudnék képzelni egy ökumenikus szakrális épületet Budapest valamely pontján - az összmagyarság amolyan nemzeti szentélyét -,melynek falán ott szerepelhetne minden magyarlakta település egymondatos üzenete a jövőnek. Annak idején beszéltem is erről Makovecz Imrével, és tetszett neki az ötlet" - mondja a Heti Válasznak. Felvetésünkre, hogy volt már egy hasonló kezdeményezés Verőcén, ám az ottani Kárpát-Haza temploma mögül az épület pogány jelképei miatt kihátráltak a keresztény egyházak, azt feleli: "Egy szakértői bizottságnak meg kellene vizsgálnia, mi a különbség a neopogány, illetve az ősi, akár kereszténység előtti magyar jelképek között. Ki lehetne mondani például, hogy a nap és hold motívum még belefér, a fehérló-áldozat már nem."


A hagyományos katolikus jelképrendszert többek szerint túlzott mértékben meghaladó Makovecz Imre a minap nem várt helyről kapott sokak szemében támogatásként értelmezendő dicséretet: egyenest a Vatikánból. Ő volt ugyanis az egyetlen magyar építész, akit júliusban meghívtak a pápai államba, a XVI. Benedek pappá szentelésének 60. évfordulóján megrendezett kiállításra. Ide a felső-krisztinavárosi templom tervét vitte, melyről a Vatikán félhivatalos napilapjában, az Osservatore Romanóban jelent meg méltató cikk szeptember 29-én. Ebben a magyar művész templomépítő munkásságának tisztelője, Paolo Portoghesi olasz építész - szintén az organikus irányzat művelője - a következőket írta: Makovecz "meghívást kapott, hogy XVI. Benedeket megajándékozza egy ragyogó tervrajzzal, amely a budapesti katedrálishoz készült, s amely tervet az egyházmegye sajnos nem fogadott el".

Mindezek után megkérdeztük a Makovecz terveire egykor rábólintó Bolberitz Henrik építészt, hogy ilyen, mondjuk úgy, összetett körülmények között reálisnak tartja-e a templom felépítését. "Ha meg lehet szerezni azok támogatását, akik számára és akiknek a pénzéből épül, akkor nem látnám akadályát. De azzal a megkötéssel, hogy a gazda szeme legyen rajta, mert olyan a világon nincs, hogy egy építész nem veszi figyelembe a megrendelő szempontjait. Úgy látom azonban, nagyobb az esélye annak, hogy Makovecz Imrének a mi kerületünkbe tervezett - és most kivitelezés előtt álló -, jóval kisebb léptékű ökumenikus temploma legyen a művész első és talán sokáig egyetlen budapesti mementója" - vélekedik a XVII. kerületi főépítészként tevékenykedő szakember.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.