valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

http://valasz.hu/itthon/itt-a-madaras-adidas-eletkepes-lehet-e-egy-nemzeti-sportmarka-129214

Egy háziorvos lázadása

/ 2018.04.11., szerda 17:52 /

„Nem sürgősségi eset”, „beutalása szakmaiatlan” – írta Zacher Gábor, a Honvéd Kórház főorvosa arról a betegről, akit hazaküldött, majd másnap meghalt. Az asszony halála kapcsán mutatjuk be egy háziorvos küzdelmeit a kórházüggyel.

Az elmúlt hetek kórházi botrányaiban a nyilatkozati engedélyt nem kapó vezető orvosok hallgattak vagy név nélkül mondták el a véleményüket. Annál meglepőbb volt, hogy most egy fiatal háziorvos, Mateisz Erzsébet írt nyílt levelet, amelyben az újpalotai háziorvos no-go zónának minősítette a pesti Honvéd Kórház sürgősségi osztályát, mert úgy vélte, tökéletesen illik rá a definíció: „Olyan városrész, amelyet a hatóságok nem vagy nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek.” Hiába fordult ugyanis panasszal a kórházhoz egy betege halála miatt, vizsgálat nélkül elutasították.

Az „új Kútvölgyi”

A történet eleje bárki családjában megeshet: az idős asszony reggel úgy ébredt fel, hogy nem tudta, hol van, zavartan viselkedett. Férjével élt együtt, aki maga is nehezen mozgó ember, riasztotta hát a lányukat, és úgy döntöttek, ki kell hívni az ügyeletet. Az orvos értesítette a mentőket, mert az asszony lába – rossz vérkeringése miatt – már jó évtizede sebes volt, ezért komoly bajra utalhatott, hogy egy hete egyre gyengébbnek érezte magát.

Újpalotán vagyunk, melyben a nevével ellentétben semmi palotás nincs. Panel panel hátán, sok időssel, akik számára egész életükre álom maradt, hogy a betonházakból kiköltözhessenek. Sosem volt elég jövedelmük ehhez, ott öregedtek hát meg a nyolcadik vagy a tizedik emeleten. Kórházuk viszont a politikai elit ellátására is kijelölt Honvéd, vagyis az „új Kútvölgyi”, a jól felszerelt csúcsintézmény, ahova sokan szeretnének bejutni az országból, s talán ezért nem olyan egyszerű ez Újpalotáról.

Az ügyeletes tehát mentőt hívott, az pedig az asszonyt a Honvéd sürgősségijére vitte; igen, arra a helyre, amely mostanában gyakran kerül be a hírek közé ellátási visszásság miatt. Most nem voltak sokan, rögtön a médiából ismert Zacher Gábor főorvos, a sürgősségi osztály vezetője lépett hozzájuk. A beteg tudata akkor éppen tiszta volt, a főorvosnak fájdalmas sebeiről panaszkodott, aki a kórházi dokumentáció szerint kizárólag ezekkel foglalkozott, holott a baj sokkal nagyobb volt. Az általa kiállított ambulánslapon nem látszik a beutalás valódi oka, a gyengeség és a korábbi zavartság. Még a nő vérnyomásértékét sem tüntette fel, vélhetően azért, mert nem mérte meg. Vérvételt sem kért, így esélye sem volt, hogy a szepszis (vérmérgezés) legfontosabb jeleit felismerje. Nem is ismerte fel, helyette kioktató módon leírta, hogy az ügyeletes orvos „beutalása szakmaiatlan”, és részletes tanácsokkal látta el a háziorvost, miként kell egy krónikus sebet ellátni. „Emittáljuk” – írta a lapra, vagyis hazaküldték.

Másnap reggel az asszonyt hiába ébresztgették, nem reagált, kómaszerű állapotba került. Férje megrémült, és ismét az ügyelethez fordult, s az ottani orvos azt mondta, azonnal mentőt kellene hívnia. A férfi aggódott: mi történik, ha kifizettetik velük a szállítást? Hiszen előző nap Zacher főorvos azzal küldte haza a feleségét, hogy nem sürgősségi eset, ezért megbüntethetik, ha fölöslegesen hív mentőt. (Erről valójában szó sincs.)

Mire a mentők megérkeztek, az idős nőnek már a lélegzetvételhez is segítségre volt szüksége. Beszállították a sürgősségire, ahol előrehaladott szepszist állapítottak meg nála, amely már több szerv elégtelen működését okozta, így állapotát kritikusnak ítélték. Hősies küzdelem kezdődött az életéért, öt és fél liter infúziós folyadékot kapott; CT, röntgen, antibiotikumlöket – innentől minden úgy történt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Csak éppen késve.

A halál ideje 0 óra 11 perc volt.

Súlyos beteg ágyat keres

Mateisz Erzsébet háziorvos másnap felkereste a családot, majd látta az egészségügyi felhőben (www.eeszt.gov.hu), hogy betegét ügyeleti időben (korán reggel) beutalták a kórházba, és hazaengedték, majd kritikus állapotban került oda vissza. Azt állítja lapunknak, hogy az eset nem egyedi, a sürgősségi osztályról súlyos betegeket küldenek el, és mindennapos küzdelem, hogy megfelelő ellátást szervezzen nekik. Amikor beszél, két héttel korábbi cikkünk név nélkül nyilatkozó, a Honvéd Kórházat jól ismerő orvosának szavai csengenek a fülünkbe, aki szerint ha egy órát foglalkozik egy beteggel, abból 20 perc biztosan azzal telik el, hogy megpróbál helyet szerezni neki valamelyik osztályon.

Mindez a háziorvos szempontjából úgy néz ki, hogy a biztosítottat elvileg három helyre küldheti, ha komoly betegséget talál nála. Egyik betege például egy hónap alatt tíz kilót fogyott, ami arra enged következtetni, hogy daganat van a szervezetében, amit sürgősen meg kellene találni. Mit tehet? Elküldheti a szakrendelőbe, de ott csak másfél hónappal későbbre kap időpontot. Ha pedig az egyik szakorvos, például a belgyógyász nem találja meg a daganatot, akkor nem küldi át a szomszédba, a nőgyógyászatra, hanem beutalót ír és új időpontot ad – arról pedig mindenkinek van tapasztalata, mit is jelent ez.

Mateisz Erzsébet célszerűbbnek tartja a kórház megfelelő osztályát keresni, ott viszont nem szeretik, ha egy háziorvos hívogatja őket, inkább írjon e-mailt, arra egy héten belül válaszolnak. A doktornő szerint akkor viszont hol influenzajárványra hivatkozva utasítják el – mert a szövődményes eseteknek külön részleget kellett létrehozniuk, és nem jut ágy neki –, hol arra, hogy calicijárvány miatt zárják le az osztályt. (Aminek azután nyoma sincs a tisztiorvosi hivatal heti járványügyi jelentésében – abba valamilyen okból kórházakat nem vesznek fel.)

De a beteg attól még beteg. A kórház felhívhatná a központi ágynyilvántartót, hogy egy másik intézményben keressenek helyet neki. Ehelyett előfordult, hogy elkeseredettségében azt írta, ha a betegét nem fogadják, bejelenti az egészségügyi államtitkárságon. Nem kettőt tüsszentő emberekről van szó, akiket képtelen meggyógyítani, hanem olyanokról, akiknek például a tüdejében és a hasüregében is folyadék gyűlt fel. Ez végül hatott, felvették a betegét, és megkapta a kezelést, így jobban van.

Ám ha se itt, se ott nem fogadják, akkor a sürgősségi marad. De az 1200 ágyas kórházba így sem könnyű megtalálni az utat. Kollégái azt tanácsolták neki, ha súlyos állapotú betegét küldték haza, akkor másnap is utalja be a sürgősségire, és harmadnap is, amíg végül csak felveszik a kórházba. Nem kell mondani, mekkora szenvedés ez a betegnek, sorokat okoz, a gyógyulás költségeit növeli, az esélyét pedig csökkenti.

De nem lehetne gyakorlatiasabb megoldást is találni? Kinézni például a kórházi orvos magánrendelését, odaküldeni a pácienst, aki 15-20 ezer forintért kórházi magánbeteggé lényegül át? Nem, mert milyen magánklinikát keressünk, ha idős hozzátartozónk reggel zavartan ébred? Az igazán súlyos és sürgős esetben csak az „állami” rendszer marad.

Mateisz doktornő története annyira rémálomszerű, hogy a Honvéd Kórház orvos igazgatójához fordulunk, hét kérdésben firtatva működési gyakorlatukat. Ám egyre sem kapunk választ. Zacher Gábort pedig a Miniszterelnökség tiltotta le a nyilatkozatról. „Itt tartunk 2018-ban” – mondta a médiából ismert orvos keserűen a Zoom.hu-nak, miután az esettől visszhangzott a média, és érintettként sem engedik neki, hogy megvédje álláspontját. (Valójában már 2017-ben is itt tartottunk: a doktorok eltűntek a médiából, a legritkábban kapnak nyilatkozati engedélyt, amelyet egy vidéki orvos esetén is a Miniszterelnökség ad ki. Pontosabban nem ad ki, félve, hogy az egészségügy állapotáról folyó közbeszéd rontaná a kormány megítélését.)Még Zacher felmentésének híre is felvetődött, de ezt az érintett és a minisztérium is cáfolta.

De a kórház sürgősségi osztályáról azért vannak nyilvános adatok, még az időközben önállóságát veszített Országos Egészségbiztosítási Pénztár idejéből. Ebből látszik, hogy az ország sürgősségi osztályain 2016-ban átlagosan a betegek 21 százalékát vették fel más osztályokra, a Honvédban viszont csak tíz százalékát. Vagyis sokkal több beteget küldenek haza. Nyilván nem olyan súlyos állapotúak – gondolhatnánk. Pedig éppen ellenkezőleg: míg az ország sürgősségi osztályain átlagosan 2,4 százaléka hal meg az oda felvetteknek, a Honvédban 8,5 százalék, és ez az érték évről évre romlik.

Van joga, de még sincs?

A családot annyira letaglózta a gyász, hogy nem tett panaszt a beteg halála miatt a kórháznál, mert nem akarták kitenni magukat az ezzel járó jogi hercehurcának. A háziorvos azonban igen. A január közepén történt haláleset után még február 1-jén vizsgálatot kért Tamás Róbert orvos igazgatótól, aki a hónap végén a következőt válaszolta: „Tekintettel, hogy a betegdokumentációba való betekintésre jogosult személyek részéről panasz vagy igény az ügy kapcsán nem érkezett, az ellátás kivizsgálásának elrendelése álláspontom szerint nem indokolt.” Majd etikai beadványát is elutasították, ekkor fordult a nyilvánossághoz.

Nagyjából ezért írta Mateisz Erzsébet utóbb az orvos igazgatónak írt válaszlevelében, hogy no-go zónába ütközött, ahol nem érvényesülnek a törvények. A kórház levele alapján ugyanis azt hihetnénk, a háziorvos nem jogosult betekinteni a betegdokumentációba, holott a törvény ennek ellenkezőjét rendeli el.

– És ha valakinek nincs hozzátartozója, akkor bármit meg lehet tenni vele? – kérdezi a háziorvos a Honvéd Kórház azon felvetésére, hogy ha a családtagok nem élnek panasszal, akkor nem indokolt a vizsgálat. Pedig dehogynem: a háziorvos „egészségügyi hiányosságok” esetén a fővárosi vagy a megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró hivatalhoz fordulhat. (Ez volt régen a tisztiorvosi szolgálat.) Túl sok reménye nem lehet, a Társaság a Szabadságjogokért ugyanis – miután kikérte a kórházaknál folyt vizsgálatok eredményét – azt találta, hogy 2014 januárja és 2016 vége között 75 esetben bírságoltak meg egészségügyi szolgáltatót, összesen 3,6 millió forintra. Vagyis jelképes büntetést szabtak ki, azt is nagyon ritkán. (Pedig a szinte általános vécépapír- vagy a szappanhiány önmagában is súlyos hiányosság, hiszen melegágyát teremti meg a kórházi fertőzéseknek, amelyek közül egyetlen baktériumfajta évente több száz halálesetet okoz Magyarországon.)

A négygyermekes, modern szemléletű fiatal doktornő úgy látja, minden olyan esetben, amikor egy héten belül meghal egy, a sürgősségi osztályról elküldött beteg, belső vizsgálatot kellene elrendelni. Végül a rendőrség lépett, hétfőn reggel telefonon keresték az orvost és még aznap az életvédelmi osztályon tanúként hallgatták ki, ahogy az elhunyt családtagjait és az őt beutaló ügyeletes orvosokat is.

Az asszony 78 évesen halt meg. Életének utolsó napján minden létező orvosi segítséget megadtak neki, százezrekben mérhető összeget költöttek a felépülésére. Sosem hallottuk volna a történetét, ha ezt egy nappal korábban megteszik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.