Egyházüldözés a Kádár-korszakban

/ 2010.05.07., péntek 13:03 /
Egyházüldözés a Kádár-korszakban

Hogyan hajtotta igájába az egykori állambiztonság a magyarországi felekezeteket? Ezt járta körül az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című tegnapi konferencia a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.

„A rendszerváltáskor mindenkit csak az ügynökkérdés érdekelt, pedig az ügynök volt a legkisebb láncszem a gépezetben. Lassacskán viszont az egész rendszerre rálátásunk van" - indokolta Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese, hogy miért éppen most tartották időszerűnek a Kádár-rendszer egyházellenes politikájának bemutatását. Ez pedig többnyire a fiatal kutatóknak köszönhető. Az ifjú történészek a Fehér Holló „intézménynevet" adták maguknak. A csoportnév eredete beszédes: a 60-as évek elején egy állambiztonsági akció keretében a hatóság fellépett az úgynevezett fekete hollók ellen. A „fekete hollók" gyanús katolikus papok voltak, közülük mintegy 300-at tartóztattak le. Az eseményekben nem érintett új nemzedék tényfeltárói pedig nem a személyekre összpontosítanak, hanem a hálózati rendszer működésének mechanizmusait kutatják.

Miért csupán a Kádár-kori egyházüldözés került górcső alá? Miért nem a meghurcolt egyéneket nevesítik, hogy végre elégtételt kapjanak? - az előadásokból ezekre a kérdésekre is válasz kerekedett. Nos, a rendszerváltás kezdetén megkísérelték a korábbi ítéletek egyénenkénti felülbírálását. A perújrafelvételek, az egyes ügyek személyenkénti vizsgálata azonban nem bizonyult járható útnak. A külön-külön megvizsgált esetek helyett kollektív módon semmisnek nyilvánították a kommunizmus időszakában hozott megbélyegző döntéseket.

Az egyházi személyek elleni pereknek négy fő típusa volt. Az első a tisztán politikai szervezkedés (például az izgatás, a téeszesítés akadályozása), a második a bizonyítékok hiányában szexuális bűncselekménnyel is megtoldott szervezkedés, a harmadik a közvádas (a hittanórán elcsattant pofontól a rablásig), a negyedik a magánvádas ügy (a lelki vezető személyes indokú perelése).

Kádár János és Berecz János találkozója Miklós
Imrével, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőjével

Az elhárításnak minden klerikális megnyilvánulás gyanús volt. A Mindszenty József kiszabadulásakor harangozót éppúgy üldözték, mint a szövetkezet ellen agitáló papot. Az egyház szolgálatában tevékenykedő elemek menthetetlenül deklasszáltnak és reakciósnak minősültek.

Kiépülése után „tökéletesedett" a tömegeket megfigyelő hálózat. A totális hatalom nem csak kiváló úttörőket ajnározott, nem csupán a szocialista embertípus ismérveit sulykolta, hanem megfogalmazta az „eszményi" tartótiszt tulajdonságait is. A hatékonyabb belső elhárítási munka érdekében még lélektani ismereteket is hasznosított, s pszichológiai alapon ügynöknevelésbe fogott.

A tartótiszt, azaz a hivatásos operatív tiszt a rendszer kulcsfigurájának számított. Az ideális tartótiszt fegyelmezett, rátermett, tekintélyt parancsoló, hivatástudattal rendelkező, politikailag szilárd, szakmailag kiváló (sokat kellett tanulnia például egy szűcssegédnek, amíg a karriernek efféle csúcsára ért). A tartótiszt legfélelmetesebb ismérve az, hogy feladatát a kényszer érzete nélkül teljesíti, azaz teljes mértékben azonosul a hatalom céljaival, eszével és szívével is feltétlen szolgája annak. A tartótiszt a Belügyminisztérium II-es vagy III-as ügyosztályok különböző perjeles és alkategóriás osztályain tevékenykedik - mint az a bizonyos valamikori szűcssegéd, akiből egyszer csak a II/9-es osztály alosztályvezetője lett.

Bár a konferencia nem az egyházi ügynökkérdésről szólt, újra megfogalmazódott az a tény, hogy a tartótisztek hálóján sok egyházi vezető fennakadt; ügynökké vált, vagy mezei békepapként építette a szocializmust. Közelmúltja teljes tisztázásával még szinte minden felekezet adós. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi tanszékének vezetője háromféleképpen hallgató egyházról beszélt. Az első az elhallgattatottan hallgató egyház, melynek lenne mit mondania, de nem engedik megszólalását, így kényszerhallgatásba menekül. A másik a hallgató egyház, mely annyira sérült, hogy nincs is mit mondania. A harmadik a titoktartás egyháza, melynek lenne mit mondania, de mégis csendben van, mert úgy véli, a nagy ricsajban a hallgatás beszédesebb. Máté-Tóth szerint a hallgatás csak belülről törhető meg. Minél élőbb hitű az egyház, annál jobban tudja, mikor kell megszólalnia vagy hallgatnia. A teológus Dietrich Bonhoeffert idézte: „A titoktartás beszéd nélkül gettó, a beszéd titoktartás nélkül bulvár".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.