Egymillióan hagyták el az országot? Most kiderült: nem

/ 2014.10.17., péntek 08:35 /

Nem egymillió és nem is félmillió - mint ahogy korábban a sajtóban megjelent - a Magyarországról elvándoroltak száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, egy 2013 eleji adatfelvételen alapuló felmérése szerint nagyjából 350 ezren vándoroltak ki az országból.  

Melegh Attila a KSH kutatója, Seemig projektvezetője pénteken a Kossuth Rádióban elmondta, hogy a korábban a sajtóban megjelent félmilliós vagy akár egymilliós számok többfajta mérési hibán alapulnak, és ezért nem reprezentatívak.

Egyrészt vannak, akik a Facebook-on gyűjtik be az adatokat az ismerősök által vagy például (a milliós elvándorlást bizonyítani hivatott) társadalombiztosítási bejelentkezés alapján készítenek felmérést. A szakember szerint, aki a tb-rendszerbe bejelentkezett egyszer az nem biztos, hogy ott marad, lehet, hogy már hazajött, de az is lehet, hogy már egy harmadik vagy negyedik országban tartózkodik, így csalóka ez alapján adatokat közölni.

A most megismert HSH vizsgálatból azonban kiderült, hogy a 2009 után kivándorlolt 350 ezer ember 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli közöttük a diplomások aránya.

Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. 

A Németországba és Ausztriába kivándorlók között az átlagnál magasabb a szakmunkások aránya. Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya.

Aki kimegy, dolgozni akar (csak nagyobb fizetésért), így nem meglepő, hogy kivándorlók túlnyomó többsége, 84 százalék dolgozik és csupán 10 százalék biztos abban, hogy idővel hazatérne.  

Melegh Atila szerint, bár a migráció természetes folyamat, mégis állandó felmérésekre, figyelésre van szükség, hogy akár Diaszpóra-kötvénnyel, mint Dél-Amerikában, vagy más önkormányzati, kormányzati segítséggel „visszacsábítsák” az elvándolroltakat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.