valasz.hu/itthon/orizetbe-vettek-a-tavalyi-pride-on-papnak-oltozott-ferfi-tamadojat-114119

http://valasz.hu/itthon/orizetbe-vettek-a-tavalyi-pride-on-papnak-oltozott-ferfi-tamadojat-114119

Egymillióan hagyták el az országot? Most kiderült: nem

/ 2014.10.17., péntek 08:35 /

Nem egymillió és nem is félmillió - mint ahogy korábban a sajtóban megjelent - a Magyarországról elvándoroltak száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, egy 2013 eleji adatfelvételen alapuló felmérése szerint nagyjából 350 ezren vándoroltak ki az országból.  

Melegh Attila a KSH kutatója, Seemig projektvezetője pénteken a Kossuth Rádióban elmondta, hogy a korábban a sajtóban megjelent félmilliós vagy akár egymilliós számok többfajta mérési hibán alapulnak, és ezért nem reprezentatívak.

Egyrészt vannak, akik a Facebook-on gyűjtik be az adatokat az ismerősök által vagy például (a milliós elvándorlást bizonyítani hivatott) társadalombiztosítási bejelentkezés alapján készítenek felmérést. A szakember szerint, aki a tb-rendszerbe bejelentkezett egyszer az nem biztos, hogy ott marad, lehet, hogy már hazajött, de az is lehet, hogy már egy harmadik vagy negyedik országban tartózkodik, így csalóka ez alapján adatokat közölni.

A most megismert HSH vizsgálatból azonban kiderült, hogy a 2009 után kivándorlolt 350 ezer ember 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli közöttük a diplomások aránya.

Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. 

A Németországba és Ausztriába kivándorlók között az átlagnál magasabb a szakmunkások aránya. Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya.

Aki kimegy, dolgozni akar (csak nagyobb fizetésért), így nem meglepő, hogy kivándorlók túlnyomó többsége, 84 százalék dolgozik és csupán 10 százalék biztos abban, hogy idővel hazatérne.  

Melegh Atila szerint, bár a migráció természetes folyamat, mégis állandó felmérésekre, figyelésre van szükség, hogy akár Diaszpóra-kötvénnyel, mint Dél-Amerikában, vagy más önkormányzati, kormányzati segítséggel „visszacsábítsák” az elvándolroltakat.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.