Együtt élni folyóval és gáttal

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

Magyarországnak évente ismétlődő árvízi veszélyre kell berendezkednie. A Kárpát-medencébe vékony "csövek" vezetik a vizet, és a magas töltésrendszerek gyorsítják a lefolyást. A gátakkal azonban ugyanúgy együtt kell élni, mint a folyóval - mondta lapunknak Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár. Persze a folyók szabályozása nem korlátozódhat a politikai határok által keresztezett szakaszokra.
Az idei árvíz alkalmával a védelmi művekben keletkezett kár a négymilliárd forinthoz közelít, a védekezés költségei pedig meghaladják az ötmilliárdot. Ez a szám azonban korántsem tekinthető véglegesnek, mivel a Közép-Tiszán, illetve a Bodrogon a védművek lebontásával és a gátak befejezésével emelkedni fog az összeg. A védekezésre fordított források ugyanakkor a gátrendszer újjáépítését is megalapozhatják. A Közép-Tiszán már tavaly sem homokzsákokkal, hanem földművel védekeztek, ami az árvíz után is megmaradt, s megteremtette egy új körtöltésrendszer alapjait.
A védelmi rendszer fejlesztésének csak egyik módszere a gátak erősítése, ugyanis nem lehet minden árvíz után megváltoztatni a töltések magasságára vonatkozó előírásokat. Ráadásul az átlagosnál nagyobb víztömeget a gátrendszer már nem tudja megtartani. Az 1970-es árvízhez képest (amikor hasonlóan nagy volt a Tisza vízhozama) tavaly 1,4 méterrel magasabban folyt le a víz Szolnoknál - ez a hullámtereken belüli szintemelkedésre utal. Az iszaposodás, a vonalvezetési szűkítések, egyes mezőgazdasági tevékenységek jelentős visszatorlasztásokat okoztak. A hullámterek rendezésével tehát több tíz centiméteres vízszintsüllyedést lehetne elérni. Emellett vizsgálatok folynak a hazai tározási lehetőségek fejlesztéséről, de a Tisza mentén csak a Tarna-Tisza-zug mezőgazdaságilag értéktelen területén van esély hatékony tározásra.
Magyarország számára nem lenne előnyös, ha az ukrán folyószakaszon a határig töltéseket emelnének, mivel ez felgyorsítaná a Tisza folyását és növelné a hazai árvízveszélyt. Így a riasztórendszer továbbfejlesztése mellett a hegyi tározók kialakítása és az erdősítés végett folyamatos együttműködésre lesz szükség Magyarország és Ukrajna között.

B. A.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.