Együtt szívnak, együtt nevetnek

/ 2004.02.06., péntek 08:20 /

A Kendermag Egyesület múlt szombati jótékonysági bálján - sokak várakozása/félelme ellenére - elmaradt a botrány. Ehelyett a résztvevők a kábítószer-fogyasztók hétköznapi életéről cseréltek eszmét, és előkerült a drogok fogyasztásának dekriminalizálása is.

A Kendermag Egyesület nem kívánja a cannabisszármazékok fogyasztását reklámozni vagy támogatni - olvasható a szervezet honlapján. Hogy a múlt szombaton Óbudán tartott kendermagbált reklámozó, az utóbbi hetekben a fővárost elborító plakátok tükrözték-e az elhatározást, mindenesetre kérdéses. Már az egyesület jelképe miatt is: a szabadság madara repked az EU-zászló csillagaira utaló kenderlevelek gyűrűjében. Mellette nagy betűkkel áll a rendezvény mottója: "Együtt szívunk, együtt nevetünk." Persze itt lehetne a "szívni" szó többértelműségével érvelni, de mivel a mottó fölött újabb méretes kenderlevelek teszik egyértelművé a jelentést, mindez nem volna több hiábavaló próbálkozásnál.

Jótét lelkek

A falragaszok arról is tájékoztatták a járókelőket, hogy jótékonysági bálról van szó; a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront Részlegét támogatja az, aki kifizeti az elővételben ezer, a helyszínen ezerötszáz forintos belépőt. Szenczy Sándor, a szeretetszolgálat vezetője kendermagügyben nem kívánt nyilatkozni, de érdeklődésünkre annyit megüzent titkárnőjével: a rendezvény szervezésében ők nem érintettek, a kendermagosok csak az esemény után teszik meg felajánlásukat, így ők majd akkor döntenek, elfogadják-e. A döntés pedig nem is egyszerű. Az egyház, alapszabálya értelmében, csak akkor fogad el gyülekezeten kívüli forrásból bevételt, ha az a közgyűlés megítélése szerint "sem közvetlenül, sem közvetve nem korlátozza vagy torzítja Istentől kapott missziói és szeretetszolgálatát". A baptisták hitvallása pedig kimondja, hogy az állam feladata "a jót cselekvők megjutalmazása és a gonosztevők megbüntetése, a nép jólétének, szellemi fejlődésének előmozdítása". Így nehezen kerülhetik meg a kérdést: jó-e, ha az állam legalizálja a kenderszármazékok fogyasztását - mert hogy ez a felajánló, a Kendermag Egyesület hosszú távú célja. Korántsem biztos tehát, hogy a belépőkből befolyt összeg - hogy ez mekkora, lapzártánkig nem tisztázódott - valóban a plakátokon feltüntetett szervezetnél köt majd ki.

Kérdésünkre, hogy ha a baptisták visszautasítják a felajánlást, mi lesz a pénzzel, Juhász Péter, a Kendermag Egyesület elnöke közölte: nem tartja valószínűnek ezt a verziót. Informálisan egyeztettek az Utcafronttal, de ha így lesz, akkor is valamely drogosokkal foglalkozó nonprofit szervezetnek ajánlják fel a befolyt összeget, amelyből az azt megelőző drogfórum költségeit is fedezik.

Enyhébb szabályok

Pódiumbeszélgetéssel indult tehát szombaton a program, melyet úgy négyszáz érdeklődő hallgatott végig a Szentendrei úti régi gyárépület csarnokában. A bejutás nem volt zökkenőmentes: a fémdetektorok, a táskákat átvizsgáló biztonsági őrök rendre megtorpantották az érdeklődőket. Érezhető volt, hogy a tavalyi, Vörösmarty téri incidens után a szervezők tartanak az ellendrukkerek megjelenésétől, úgyhogy adtak a biztonságra: több tucat rendőr posztolt az épület előtt. A félelmek dacára még rendzavarási kísérlet sem történt az eseményen.

Fotó: Griechisch Tamás
Ahová lépnek, ott fű terem Nem biztos, hogy a baptista szeretetszolgálat átveszi a felajánlott pénzt

A beszélgetés kezdetén Gábor Edina, az ifjúsági tárca kábítószerügyi helyettes államtitkára elmondta: a friss kábítószer-jelentés szerint lényeges "növekedésütem-csökkenés tapasztalható": míg 1995 és 1999 között tízről húsz százalékra, 1999-től 2003 elejéig csak másfél százalékkal nőtt az illegális kábítószert kipróbálók aránya a tizenhat évesek körében, és a kábítószer miatt kezeltek száma is stabilizálódott, 12-13 ezer főben. (Érdekes módon egyetlen résztvevő sem tulajdonította ezt az eredményt az Orbán-kormány szigorú drogtörvényének, noha az épp az idézett időszakban, 1999 és 2003 márciusa között volt hatályban.) Nagy örömre mindenesetre nincs ok: egyre korábban kezdenek kábítószerezni a fiatalok. 2003-ra az első próbálkozás életkora a korábbi 17-18 évről 16-17 évre csökkent, márpedig minél korábban nyúl valaki a szerhez, annál valószínűbb, hogy az később gondot okoz neki.

Édeskés illat

"Célunk nem a drog, hanem a fogyasztó dekriminalizásása" - szögezte le Juhász Péter, akinél a nemes célnak személyes vonzatai is vannak: hét éve folyik ellene eljárás kábítószerrel való visszaélés miatt. A kerekasztal-beszélgetés néhány jelen lévő szakértője jó szolgálatot tett az ügynek. Ritter Ildikó kriminológus például a drogfogyasztóról kialakult képet dekriminalizálta sikerrel, mikor elmondta, milyen is az átlagos magyar kábítószer-élvező: húsz év körüli nőtlen férfi középiskolai végzettséggel, gyakran egyetemi tanulmányokat folytat, és a szüleinél lakik. További jellemzője, hogy nem drogfüggő. A kriminológus szerint az ilyen kábítószer-fogyasztót a rendőrök és az ügyészek többsége sem tartja bűnözőnek, és ennek is következménye, hogy a kábítószert kipróbálóknak csak ötvenedrésze ellen indul eljárás - összehasonlításképpen: a lopást elkövetőknek fele kézre kerül. A felszólaló Németh Zsolt rendőr alezredes is megerősítette: az, hogy tavaly ezerrel kevesebb eljárás indult, annak is köszönhető, hogy a rendőrök megfogadták a kritikát, s inkább békén hagyják a fogyasztót.

Este tíz órára a terem átalakult szórakozócsarnokká. A pódium eltűnt, a hűlt helye mögötti falra már vetítettek, és a hangfalakból is szóltak már a reggae-ritmusok. Aki arra számított, hogy itt majd lépten-nyomon marihuánafogyasztásra fogják sarkallni, annak csalódnia kellett. Csak a számok szövegei ismételgették a "marihuána" és "gandzsa" szavakat (a két kifejezés jelentése megegyezik), a közönség pedig ugyanúgy szórakozott, mint bármelyik másik hétvégén: sörözött, táncolt, és a hozzáértők szimata sem észlelte sűrűbbnek a jellegzetesen édeskés illatú füstöt, mint a főváros bármely más szórakozóhelyén. Ennek eregetéséhez nem is kellett különösebb bátorság - elég csak emlékeztetni Németh Zsolt rendőr alezredes imént idézett közlésére.

Még ha egyeseket tetten is érnek, és elindul ellenük a büntetőeljárás, annak ügyészi szakában a fogyasztó, hogy megússza az akár öt évig terjedő szabadságvesztést, élhet az elterelés lehetőségével, amit még az Antall-kormány vezetett be 1993-ban. Az Orbán-kabinet nagy port felvert drogtörvényében a közhiedelemmel ellentétben nem az volt a lényegi változás, hogy a fogyasztás büntetendő lett. Habár ez elkövetési módként ekkor került be a büntető törvénykönyvbe, a megszerzés és a birtoklás már addig is büntetendő volt - ezek nélkül pedig aligha képzelhető el a fogyasztás. "A változás abban állt, hogy a törvény megkülönböztette az alkalmi és a függő fogyasztót, s az elterelés lehetőségét csak ez utóbbinak adta meg" - fogalmazott a kerekasztal-beszélgetésen a Társaság a Szabadságjogokért képviselője, Látrányi Erik. Aki saját használatra szánt csekély mennyiségű drogot megszerez vagy előállít, a tavalyi módosítás értelmében ismét élhet az eltereléssel, amely most már nem feltétlenül jelent gyógykezelést: az alkalmi használók megelőző felvilágosító foglalkozásokon vesznek részt. Az is, aki közös kábítószer-használat alkalmával ad át drogot a másiknak - ezt a sokakat felháborító és megrémisztő rendelkezést Látrányi egyértelmű előrelépésként vázolta fel.

A jelenlegi szabályozást is túl keménynek ítélő Kendermag Egyesület azt tartaná megfelelőnek, ha a drogfogyasztás nem minősülne bűncselekménynek, csupán szabálysértésként kezelnék. Érdekes egybeesés, hogy e törekvések rögtön politikai támogatókra találtak: az SZDSZ-es Fodor Gábor és Gusztos Péter szinte a bállal egy időben jelentették be hasonló elképzeléseiket, azzal a megjegyzéssel, hogy különbséget kell tenni kemény és könnyű drogok között, valamint hogy a párt sem most, sem a jövőben nem támogatja utóbbiak legalizálását. A drogfogyasztás szabálysértéssé minősítését egyébként még a köztársasági elnök is felvetette tavaly, noha Mádl Ferenc ezt csak az első alkalommal, kis mennyiségű kábítószert fogyasztókra találta alkalmazhatónak.

Akadnak azonban olyanok, akiknek még ez a könnyítés sem lenne elegendő, és olyanok is, akiknek a törvények se így, se úgy nem számítanak. Amikor a bálból távozóban egy jegyszedőtől arról érdeklődtünk, mit akar kifejezni a kis ufófejnek látszó embléma, mely szanaszét hever, és amely a rendezvény támogatói között a plakáton is látható, a fiatalembertől megtudtuk, hogy egy hamarosan megnyíló Nagymező utcai kávéház emblémájáról van szó. Egy olyasféle helyre tessék gondolni, mint mondjuk Amszterdamban az úgynevezett coffee-shopok. Egy hely, ahol minden bizonnyal sokan együtt nevetnek majd - és előbb-utóbb talán szívnak is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.