El a kezekkel a 11 hetes nyári szünettől!

/ 2017.06.19., hétfő 09:11 /

Ma van a 2017-es nyári szünet első hétfője, ezért beszéljünk kicsit a felröppent hírekről, amik szerint a mostani két és fél hónap (10-11 hét) helyett akár már 2019-től rövidebb nyári szünetek jöhetnek.

A kurtítás gondolata egy ideje köztudatban van, legutóbb Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár beszélt róla az Inforádiónak. Azt mondta, különböző kimutatások szerint a tanítási napok száma Magyarországon kifejezetten alacsony (180 nap), más OECD-országokban többet járnak iskolába a diákok. Kiegészítő adat: Európában a németeknél, a hollandoknál, az Egyesült Királyságban és Liechtensteinben csak másfél hónap a nyári vakáció, míg az olaszok, a törökök és a lettek több mint három hónapig pihenhetnek.

A hosszabb nyári szünettel szemben megfogalmazott érvek, összefoglalva:

  • 11 hét alatt a gyerek túlságosan sokat felejt, nehéz visszarázódni;
  • ilyen hosszú ideig nem lehet mit kezdeni a gyerekekkel, túl nagy teher ez a szülőnek;
  • a tavaszi és a téli szünet csak egy-egy hét, ami túl rövid;
  • egyfajta dologtalanságra nevel a hosszú szünet, sikeres országokban (németeknél, hollandoknál) rövidebb a vakáció.

 

Nos, a fenti állítások közül egyedül a második érdemel több megfontolást, a többit nyugodtan felejtsük el. Nem a 11 hét „túl sok” a „felejtéshez” (persze valójában nem felejtésről, maximum kizökkenésről van szó), hanem már három is, ha az tényleg önfeledten, kikapcsolva telik. Az utolsó állításnak nincs alapja, hiszen a svédeknél és a finneknél is 10-11 hét a vakáció. A tavaszi és téli szünetek hosszán lehet vitatkozni, de a hosszú nyár kárára nem érdemes hozzájuk nyúlni.

A 11 hét ugyanis elsősorban: óriási lehetőség. És itt jön a képbe a fenti lista második pontja: valóban komoly logisztikai feladat jól megszervezni és értelmes tartalommal kitölteni ennyi időt. Mondok néhány szempontot, amiért a két és fél hónap aranyat ér:

♦ Nagyon sokan ebben a 11 hétben (vagy: annak egy részében) keresik meg azt a zsebpénzt, amiből utána hónapokig élnek, tanulnak (diák- és idénymunka, camp leaders-ezés és más külföldi lehetőségek).

♦ Önkéntesek és autodidakta-hajlamúak aranybányája: 11 hétből hármat-négyet is el lehet lőni valamilyen cél, önkéntes munka érdekében, hiszen még mindig marad mellette idő pihenni, utazni. (Lényegesen rövidebb nyári szünetnél annak idején én sem tudtam volna 12 napos táborokat szervezni önkéntesként.)

♦ Alkalmas idő nyelvtanulásra, „terepen”: két és fél hónapból egyet rá lehet szánni külföldi munkára, nyelvtanulásra.

♦ Ha valami, akkor a szabadidő (más szóval: szabadság) eltöltése, hasznosítása aztán tényleg nevelő hatású. Iskolapadba ültetni olcsó és könnyű megoldás. A XXI. századi ember egyik legnagyobb kérése, hogy mit kezd a szabadságával. Ami nagy felelősség. A legjobb gyakorlati terep a hosszú nyári szünet.


Természetesen lehetnek olyan oktatási formák, mint az erdei iskola tanév közben, ami értelemszerűen hosszabb tanévet eredményez, lehetnek például tematikus hetek, amikor az oktatást egy téma köré szervezik, ami átmenet a tanítás és a nyári szünet között – ezektől nem kell elzárkózni. De ameddig nem látni valóban ütős alternatívát a 11 hét tömény szabadság helyett, addig inkább hagyjuk békén.

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Ingatlanpanama a Feneketlen-tónál? – Lázár János kemény lépésre szánta el magát

Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.