Elhunyt Utassy József

/ 2010.08.28., szombat 05:07 /
Elhunyt Utassy József

Elhunyt Utassy József; a Kossuth-díjas alkotót 69 éves korában, Zalaegerszegen, a pózvai külső kórházban pénteken érte a halál - adta hírül Péntek Imre, a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője.

A költőt a Magyar Írószövetség és a Pannon Írók Társasága saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon. Érettségi után OTP-tisztviselőként dolgozott, majd Pétervásárán volt művészeti előadó. Az ELTE bölcsészkarán 1967-ben végzett, majd öt esztendőn át egy szakmunkásképző diákotthonában volt nevelőtanár. 1969-ben egyike volt a Kilencek nevű költőcsoport alapítóinak; 1972-től szellemi szabadfoglalkozású alkotóként dolgozott.

Írótársa, a később politikusi pályára lépett Haraszti Miklós így emlékezett nagyjából egy időben zajló írói indulásuk egyik emblematikus megnyilvánulására, 1969-ből: „Nekem Woodstock helyett néhány szerényebb csinálhatnékom volt abban az évben, köztük két „ifjúsági tanácskozás". (...) Az egyik a lillafüredi Fiatal Írók Konferenciája volt nyáron, ahol Utassy Joe-val demokráciát követeltünk. Ez úgy nézett ki, hogy ő kissámlit kért, hogy nagyobb szabadság legyen, én pedig a nagyobb szabadság kedvéért cenzúrát követeltem. 'Akkor lehetne demokráciáról beszélni - mondta látnoki erővel Utassy -, ha például édesanyám a Március 15. téren felállhatna a kissámlijára, és szidhatná a kormányt. De demokrácia nincs, és ezért valakinek vállalnia kell majd a felelősséget.'

Én pedig a szerkesztőknek való kiszolgáltatottság helyett minden irányzatnak saját alapítású folyóiratot kértem, amit maga tarthasson el, bele is bukhasson, és, nem bánom, legyen cenzúrahivatal, egyértelmű szabályokkal és felelősséggel. Mivel Magyarországon sámli és cenzúra nincs, nem figyeltek ránk. Kivéve persze az írószövetség Huszár Tiborral és Veres Péterrel megerősített vezérkarát, amelyik mindkettőnknél 'túlfeszített ideálokat' vélt felfedezni."

Utassyt betegsége 1974 után akadályozta a munkában, ennek ellenére megkerülhetetlen lírai életművet hozott létre. 2005-től élt a Zala megyei Rédicsen, ahol súlyos betegségéből felépülve még öt éven át alkotott. Ebben az időszakban két önálló kötete jelent meg, Farkasordító és Ezüst rablánc címmel, utóbbi az idei ünnepi könyvhétre.

Munkásságáért 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal, 2001-ben Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval, 2008-ban Kossuth-díjjal, tavaly pedig Bethlen Gábor-díjjal ismerték el, utóbbit a Kilencek költői csoport tagjaként. 2001-ben az Év könyve díjat vehette át, 2002-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Kossuth-díját a magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért vehette át. Akkor az MTI-nek elmondta: költészete lényegének a pontosságot tartja.

„A lényeg, hogy lássam, halljam, érezzem, mind az öt érzékszervemmel tapasztaljam és meggyönyörítsem a világot - ezt kell nekem a betűkből megcsinálnom" - fogalmazta meg 2008-ban ars poeticáját a költő.

Főbb művei: Tüzem, lobogóm! (1969), Csillagok árvája (1977), Mézgarázdák (1980), Pokolból jövet (1981), Áve, Éva! (1981), Júdás idő (1984), Ragadozó Föld (1987), Irdatlan ég alatt (1988), Hungária Kávéház? Kávéház Hungária! (1988), Hóemberség (1989), Keserves (1991), Rezeda-álom (1991), Hol ifjúságom tűnt el (1992), Fény a bilincsen (1994), Szamárcsillag (1994), Kálvária-ének (1995), Földi szivárvány (1996), Havak hatalma (1996), Szép napkeltő holnap (1999), Hóvirágbűvölő (2000), Isten faggatása (2000), Furcsa világ (társszerző, 2000), Tüzek tüze (2001), Farkasordító (2006), Ezüst rablánc (2010).

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.