Elios-ügy: Tiborcz István foglalkozott a stratégia finomhangolásával

/ 2018.02.12., hétfő 15:20 /

Az Elios Innovatív Zrt. ügyében született OLAF-jelentés (Európai Unó Csalás Elleni Hivatala) nyilvánosságra hozatalának időpontja és módja egy politikai akció része - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Hódmezővásárhelyen.

Mint emlékezetes: az OLAF az Elios Zrt. 2009 és 2014 között nyert projektjeit vizsgálta, s arra a megállapításra jutottak, hogy a cég akár a szervezett bűnözés kritériumainak megfelelő módszerekkel nyerhette a közbeszerzéseket, ezért a magyar hatóságoknak nyomozást ajánlottak, valamint a teljes eu-s támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot.

Erről mondja most azt Lázár János, hogy az OLAF-jelentés időzítése nem volt véletlen, kizárólag a kampánynak szól. A hódmezővásárhelyi közvilágítási rendszer - az országban elsőként megvalósított - korszerűsítése kiválóan működő, a városnak energiamegtakarítást hozó, a lakosság számára jobb megvilágítást eredményező fejlesztés, melyre büszke lehet az önkormányzat - hangsúlyozta a politikus.

Az esetleges pénzvisszafizetésről pedig, hogy az OLAF ajánlása alapján bűncselekmény gyanújával vizsgálatot indít a magyar hatóság, ám ennek és az Európai Bizottság vizsgálatának lezárulta után derül ki, hogy kell-e visszafizetnie a közvilágítási projektek után, vagy sem. Ha igen, akkor Lázár János szerint azt behajtják a Közgépen, mivel ismeretei szerint a Hódmezővásárhelyen és más városokban a közvilágítási projekteket bonyolító cégek főtulajdonosa a Közgép volt.

Ez a narratíva tökéletesen egybe esik a kormányzati média kommunikációs csapásvonalával, amely néhány napja két állításra szorítkozik: egyrészt, hogy Brüsszel ezzel az üggyel akar beavatkozni a magyarországi választásokba, illetve, hogy Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének az OLAF-által vizsgált időszakban nem sok köze volt a céghez, ellentétben Simicska Lajossal.

A két állítás egyébként erősen üti egymást, mert ha behelyettesítjük a neveket, akkor az jön ki, hogy a Fidesz szerint Brüsszel az OLAF-on keresztül már tavaly késő ősszel be akart avatkozni (ekkor kapta meg a kormány a jelentést) az idén áprilisi választásokba egy olyan üggyel, amiben Simicska Lajos a főszereplő. Hát, izé, ugye.

A brüsszeli rész egyébként a szokásos antiuniós szólam, azzal nem is nagyon érdemes foglalkozni. Sokkal izgalmasabb a kormányzati kommunikációs irány, miszerint az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-nak valójában nincs is köze Tiborcz Istvánhoz. Itt két állításnak kellene az OLAF jelentését gyöngítenie, az egyik, hogy a vizsgált időszakban Simicska Lajos a Közgépen keresztül gyakorolt döntő befolyást a cégre, a másik pedig, hogy Tiborcz István nem is volt meghatározó alakja, pláne vezetője a cégnek.

Nos. Van itt egy az interjú, amit Erdei Bálint adott 2015 augusztusában a VS.hu-nak.

Erdei így beszél Tiborcz Istvánról:

Induláskor a cég nagyon pici volt, összesen ketten dolgoztunk benne. Az elején így mindenki mindennel foglalkozott. Nem voltak leosztva a szerepek, mindenesetre én sokkal inkább az operatív irányítással foglalkoztam, István pedig a stratégia finomhangolásával. Majd később, ahogy specializálódott a cég, mindenki egyre inkább megtalálta az érdeklődésének megfelelő tevékenységeket. István nagyon jó gondolkodású, és jó stratégiai készséggel rendelkezik.

(...)

István az elmúlt másfél évben kissé hátrébb is lépett a vállalat napi életéből, és tavaly januárban (2014 január – a szerk.) átadtuk a cég vezetését Sájer Gábornak. István egyéb elfoglaltságai miatt is visszahúzódott, ráadásul ő sokkal inkább építeni szeret, nyughatatlan természet – persze a legjobb értelemben. A tulajdonosváltás ilyen értelemben tehát semmiképpen sem érinti negatívan a céget.

És a Közgépről:

Akkoriban úgy gondoltuk, hogy a tevékenységünket, piaci lehetőségeinket és a profitabilitást nagy mértékben tudná növelni, ha nemcsak az energiahatékonysággal foglalkoznánk, hanem a három szegmens közül még legalább egyet házon belülre hoznánk – az energiakereskedelmet. Energiakereskedőre mindenképpen szükség van a napelemes, de a közvilágítási rendszereknél is. Menet közben azonban kiderült, hogy ez a szinergia mégsem működik. Specializálódtunk, kimondottan a közvilágítás és a díszvilágítás felé fordultunk, itt pedig ezek a szinergikus hatások elenyészőnek bizonyultak. Igazából nem is volt olyan település, ahol az energiakereskedő hozta volna az áramot, és innentől kezdve ez az együttműködés okafogyottá vált.

De aki nem csak Tiborcz István felelősségéről akar olvasni, annak máris itt az Elios-ügy újabb fejezete, a kormány által hónapok óta visszatartott OLAF-jelentést ugyanis a 24.hu kezdte el közölni. A mai adag a közbeszerzések elnyerésében közreműködő céghálózatról szól.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.