Elnökre várva

/ 2005.01.06., csütörtök 15:19 /

Kétezeröt első fele legfontosabb eseményének az új köztársasági elnök megválasztása ígérkezik. Az államfői poszt betöltését sokan hajlamosak a kisebb jelentőségű döntések közé sorolni, mondván, egy jelképesreprezentatív feladatokat ellátó tisztségben egy alkalmatlan személy is legfeljebb erkölcsi károkat okozhat az országnak. Szeretnék jó előre figyelmeztetni: az államfő még a hozzánk hasonló parlamentáris rendszerekben is lehet fontos szereplő. Sokat használhat, de legalább ennyit árthat is.

Leszámítva Göncz Árpád elnökségének első éveit, a magyar államfői szerepfelfogás a nemzet egységét leginkább hallgatásával kifejező politikus képét alakította ki. Az Antall-kormány időszakában a köztársasági elnök még ellensúlyt kívánt alkotni a kormánykoalícióval szemben, később azonban - alkotmánybírósági döntésekkel is megerősítve - az elnökök maguk húzódtak háttérbe, gyakran még a kínálkozó alkotmányos lehetőségekkel sem élve. Az elnökök passzív szereplők maradtak: olykor csendesen támogatók, máskor hang nélkül ellenzők. Megválasztásakor Mádl Ferenc azt ígérte, hogy fontos társadalmi kérdésekben rendszeresen a nyilvánosság elé lép. Az utolsó fél évét leszámítva azonban közelebb állt a reprezentatív szereplő, mint a pártpolitikától függetlenül irányt mutató politikus képéhez.

A több mint tízéves hagyomány azonban megtörhető. Nincs olyan alkotmányos előírás, amely eltiltaná az elnököt az aktívabb fellépéstől. Ellenkezőleg: a magyar közjog még az amúgy nemzetközi összehasonlításban valóban "gyenge" államfőnek is lehetőséget teremt népszavazások kezdeményezésére, törvényjavaslatok benyújtására, korlátozás nélküli parlamenti beszédekre, megkötés nélküli politikai nyilatkozatokra, politikai és alkotmányos vétó gyakori alkalmazására. Nem mindegy, hogy az új államfő mire használja ezeket a lehetőségeket.

Az elnökválasztás alkalmából sokan azt találgatják, a koalíció él-e a lehetőséggel, és valamelyik frontpolitikusát választja- e államfővé. A "csúnya pártpolitikus" kontra "független ember" vitáját azonban álkérdésnek tartom. A jó államfő ismérve nem az, hogy nem politizál, hanem az, hogy az alkotmányos előírásokat tiszteletben tartva, méltányos módon, tiszteletet parancsolóan teszi-e a dolgát. Miért ne lehetne egyszer köztársasági elnök Orbán Viktor, Dávid Ibolya, Hiller István vagy Kuncze Gábor - hogy csak négy valódi pártpolitikust említsek. Nem mindegy, hogy valaki az elnöki tisztségben lesz életében először politikus, vagy pártpolitikusból lesz önkorlátozó módon a demokratikus intézményrendszer működése felett őrködő államfő? Az elnöki szerep alkalmassági feltétele nem a hallgatás képessége vagy a gondolkodásra való képtelenség. Ha a koalíció bölcsen dönt, olyan embert választ - legyen politikus, tudós vagy más szakma jeles képviselője -, aki ténykedésével végre bebizonyítja, hogy létezik politika a pártok felett vagy azokon kívül is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.