heti-valasz.hu/itthon/uj-lapot-kell-nyitni-fideszes-kialtvany-a-korrupcio-ellen-128090

http://heti-valasz.hu/itthon/uj-lapot-kell-nyitni-fideszes-kialtvany-a-korrupcio-ellen-128090

ELVONÓ KURATÓRIUM

/ 2005.03.24., csütörtök 12:58 /

Hogyan lett a Nemzetközi Pető Intézet számára a személyi jövedelemadó egy százalékából befizetett 60 millióból 36 millió? Hová került az állami támogatásból megítélt 200 millió forintból 40 millió? A magyarázat nem a korrupció, hanem a kormány által kinevezett kuratórium működése. A világhírű intézet viharos kuratóriumi ülésektől hangos. Megszorító intézkedésekre kényszerülnek, sőt az intézmény autonómiája is veszélybe kerülhet.

A Pető Intézet kuratóriumát még 2003-ban újította meg a Medgyessy-kormány. Elnöke az állami tulajdonban lévő Konzumbank 2002 júliusában kinevezett - azóta a pénzintézettől távozott - vezérigazgatója lett. (Ferenci Tibor a Horn-kormány idején az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese volt, onnan a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesi székébe került.) A kuratórium tagjait a Pető Intézetet felügyelő minisztériumok delegálják. Az oktatási tárca mások között Magyar Bálint közvetlen munkatársát, Balázs Magdolnát, Bíró Ferencnét, az MSZP pedagógustagozatának elnökét, Nagyné Mermeze Klárát, a szocialisták korábbi képviselőjelöltjét, az MSZP emberi jogi és gyermektagozata elnökségi tagját jelölte.

A Pető András által a második világháború után kidolgozott konduktív, vagyis rávezető nevelés forradalmasította a központi idegrendszeri mozgássérültek rehabilitációját - Pető volt az első, aki az addig csupán biológiai problémaként kezelt fogyatékosságot pedagógiai esetként kezelte. Eredményeinek csodájára járt a világ. 1967-ben bekövetkezett haláláig maga vezette az intézményt, melynek történetében fordulópontot hozott 1995-ben az angol állam kétmillió fontos adománya. Ezért változtatták előbb alapítványira, majd közalapítványira a működési formát, és különös módon ez az oka mostani nehézségeiknek is. Az óvodát, iskolát és főiskolai konduktorképzést is magában foglaló intézet emiatt nem állami, hanem közalapítványi fenntartású.

ELAKADT MILLIÓK

Az első meglepetés akkor érte az intézet dolgozóit, amikor kiderült, a kuratórium tagjai - szemben a korábbi hagyományokkal - tiszteletdíjra is igényt tartanak. Ehhez visszatartják a Pető Intézethez befolyó - nem normatív - támogatások 20 százalékát. Így egy 200 millió forintos, az állami költségvetés által tavaly folyósított tételből csak 160 millió forint érkezett meg az intézetbe, a többi negyvenmillió "elakadt" a kuratóriumnál. A személyi jövedelemadó egy százalékából felajánlott 60 millió forint helyett 36 millió jelent meg a számlájukon, 20 százalékot levontak a kuratórium működésére (12 millió forintot pedig kampányköltségre). Az intézet széles támogatói táborából befolyt 12 millió forint 20 százaléka, 2,4 millió forint szintén a kuratóriumnál maradt. Nem is szólva a pénzintézeti kamatokról, aminek egyötöde ugyancsak a grémiumhoz került. A testület az innen-onnan lecsippentett húsz százalékokból a saját működtetésére szánt 12,5 millió forint felett megmaradó összeget értékpapírokba fektette, miközben intézkedéseik következtében az intézetben gazdálkodási nehézségek támadtak.

A 20 százalékos levonás annál is érthetetlenebb, mert a közalapítvány alapító okirata szerint a kuratórium csak a közalapítvány költségvetésének 10 százalékát fordíthatná saját működésére, és ennek negyedét a kuratóriumi tagok jövedelmezésére. Ám a mozgássérült gyermekek után kapott normatív állami támogatáshoz nem nyúlhatnak, ezért amiből levonhatnak, ott kétszeresen vonnak - tavaly 66 millió forinttal csökkentve az intézmény napi gazdálkodására jutó összeget.

A KÉZI VEZÉRLÉS VESZÉLYE

Az intézeti bevételek lefaragása nem maradt következmények nélkül. A számviteli törvény szerint minden évben lekönyvelendő több mint 60 millió forintos értékcsökkenést nem volt mivel ellentételezni. Emiatt 27 millió forintos deficittel zárták az évet, miközben a kuratórium 100 millió forintot tart értékpapírokban és a számláján. (A tájékozódást nehezíti, hogy valamennyi érintett elzárkózik a nyilatkozattól. Kozma Gyuláné főigazgató külföldi útja miatt csak április közepén tud kérdéseinkre válaszolni, a kuratóriumi elnököt pedig többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni, az idén létrehozott titkárságon senki sem vette fel a telefont.)

Az indulatok az elmúlt hetekben még magasabbra csaptak, mert kiderült, hogy a kormány módosítani szeretné a közalapítvány alapító okiratát. Eszerint a kuratóriumi tagok közül kikerülne a főigazgató, vagyis a testületben az intézet szakmai képviselet nélkül maradna. Emellett az alapító okirat tervezete szerint a közalapítvány megszűnése esetén a vagyon - a Pető Intézet három rendkívül értékes ingatlana - már nem a főiskolára, hanem az államra szállna át.

Januárban megjelent a Heti Világgazdaságban egy cikk, amely a Pető Intézet értékeit is megkérdőjelezi: "Az intézet fénye sokat fakult az elmúlt években", a főigazgató asszony miatt "megrekedt a konduktív pedagógia fejlesztése és a kutatás" - írják forrásuk megnevezése nélkül. Emellett - az Oktatási Minisztérium adataira hivatkozva - a költségvetési hiányról is szót ejtenek, ám ennek legfőbb okát, a kuratórium sajátos működését nem említik.

A cikkben nyilatkozik Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője, aki lapunknak cáfolja, hogy ő lenne a minisztérium kiszemeltje a Pető Intézet főigazgatói posztjára. "Ez vicc. Én gyógypedagógus vagyok, ez teljesen más szakterület. Jó szakmai kapcsolatot ápolunk a Pető Intézettel, vannak közös "gyerekeink". Nincs ilyen ambícióm, azon dolgozunk, hogy a gyermekek korai fejlesztésére országos hálózat alakuljon ki" - mondja a civil szervezet vezetője.

A kuratórium hatáskörét az új felsőoktatási törvény tervezete tovább növelné. A Főiskolai Tanács egyetértésére lenne szükség a főigazgató menesztéséhez, a felsőoktatási törvény módosítása után - ha a jelenlegi javaslatot fogadja el a parlament - a kuratóriumon múlik majd, hogy helyén maradhat-e a vezető. Ma is vannak jelei annak, hogy a testület legszívesebben kézi vezérlésre váltana - szerződéseket bont és köt - , erre a törvényjavaslat elfogadása után legális lehetősége is nyílna.

VONZÓ INGATLANOK?

Az intézetbe a világ számos pontjáról érkeznek a módszert tanulmányozni. Egyebek között az Egyesült Államokból, Iránból és Spanyolországból is fogadnak hallgatókat, illetve ellátottakat, mégis állandósultak a viták. Emlékezetes eset a különleges étkeztetési szolgáltatást nyújtó cégé: előbb szerződést kellett bontani velük, majd ugyanattól a vállalkozástól jelentősen drágábban vásárolni ugyanazt, mert a kuratórium későn ismerte fel, hogy a hozzájuk járó gyermekek különleges étrendet igényelnek.

De miért érdeke a kuratóriumnak, vagyis a kormányzatnak, hogy pergőtűzbe állítsa az egyik legismertebb magyar intézményt? Az egyik ok a pozíciószerzés lehet, a közel tíz éve helyén levő főigazgató elmozdítása. A kényszermegtakarításokkal megpróbálják ellehetetleníteni a jelenlegi vezetést, és ellene hangolni a dolgozókat. Miközben év végére 136 millió forintra nőhet a közalapítvány által felhalmozott összeg, a szakszervezet tiltakozik a tervezett, 26 fős elbocsátás ellen, ami önmagában nem is lesz elég, további takarékossági lépésekre kényszerülnek. A dolgozók is tudják, hogy erre csak részben ad magyarázatot, hogy a születésszám visszaesése és a külföldi konduktorképzés miatt az ellátottak száma is csökkent az elmúlt években. Időközben a Pető Intézet külföldön és - szerencsére - itthon is kitermelte a saját vetélytársait. (Ma már számos intézmény foglalkozik mozgássérült gyermekekkel.) A megszorítások oka végső soron mégis a kuratórium és az intézmény vezetése közötti bizalmi válságban keresendő.

A másik magyarázat az lehet, hogy az intézetnek nagy értékű ingatlanjai vannak. A Kútvölgyi kórház melletti telek az egyik legértékesebb Budapesten. Ráadásul a Kútvölgyi út túloldalán levő beépítetlen - építési tilalom alatt álló - erdős sáv is az intézeté, pontosabban a közalapítványé. A Villányi úton brit támogatásból emelt másik épületük is komoly értéket képvisel, főként ha figyelembe vesszük, hogy a Pető Intézet használati jogát elfelejtették bejegyeztetni a telekkönyvekbe.



A PETŐ INTÉZET SZÁMOKBAN

900 új vizsgálat évente
300-350 bentlakó gyermek
hét óvodai csoport
két-három foglalkozás hetente felnőtt mozgássérülteknek
200 külföldi és hazai főiskolai hallgató
324 alkalmazott

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.