valasz.hu/itthon/ron-werber-miatt-hagyta-ott-az-lmp-t-a-part-tanacsadoja-127450

http://valasz.hu/itthon/ron-werber-miatt-hagyta-ott-az-lmp-t-a-part-tanacsadoja-127450

Elzárt orosz levéltárakban őrzik ’56 utolsó titkait

/ 2016.10.26., szerda 16:33 /

Az orosz külügyi és katonai levéltárak feltételezhetően tele vannak az 1956-os fegyveres harcról szóló beszámolókkal, ez a forrásanyag még teljes egészében feltáratlan – hangzott el kedden az Országház Felsőházi üléstermébe szervezett nagyszabású tudományos konferencián. Szakolczai Attila előadást idézzük.

Az 1956.október 25-i sortűz emlékére tartottak egésznapos történészkonferenciát tegnap az Országház Felsőházi üléstermében. Szakolczai Attila, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa előadásában a hatvan évvel ezelőtti fegyveres harcok természetéről beszélt. Álláspontja szerint a forradalom és szabadságharc 13 napjában a felkelők sikerének csak az egyik – persze nem lényegtelen – eleme volt a halált megvető bátorsága és leleményessége. A kutató lényegesnek nevezte az ötvenes években a szüntelen „harmadik világháborús” készülés jegyében megszervezett széles körű katonai kiképzést és a szovjet háborús filmek hatását is; ezekből sokat merítettek a városi gerillaharc résztvevői.

Nem lehet lebecsülni a civil lakosság szerepét sem. A főlevéltáros szerint több nyoma van, annak hogy a szabadságharcosok a nem harcoló civileknél húzódtak meg, tőlük kaptak búvóhelyet, ha átmenetileg szétverték egy-egy csoportjukat. A Széna térieknek például a Ganz villamossági gépgyár adott menedékek, ahol a civilek „élő falként védték őket”. A siker összetevője lehetett az ötvenes években felszedett gyér orosztudás is, ami arra éppen elég volt, hogy az emberek megpróbálják elmagyarázni az idevezényelt oroszoknak, hogy ez itt nem fasiszta csőcselék, hanem a szabadságáért küzdő nép. Ezzel az érveléssel ideig-óráig csökkenteni lehetett a harci kedvet.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Szakolczai szerint a sikerhez szükség volt a másik oldal gyengeségére is. Nem tévedés, gyengeségről van szó. Mai tudásunk szerint ugyanis a katonai védelmet aláásta a politikai és katonai vezetés megosztottsága, alkalmatlansága. Hiába állítottak fel különbizottságot a szovjet és magyar fegyveres erők összehangolásának biztosítására, a közös mozgás kudarcot vallott. Nem voltak tiszták a feltételek, egymásnak ellentmondó parancsok mentek ki, akadozott a hadianyag-utánpótlás.

Mindez persze november 4-ig volt igaz. Ám a világ legerősebb szárazföldi hadseregének való ellenállás akkor is hősies, ha tudjuk, hogy nem vetettek be mindent az elején – mondta a főlevéltáros. Álláspontja szerint a novemberi harcok élesen különböztek az októberiektől; novemberben már kormányzó hatalom sem létezett, ami moderálhatta volna az erőszakot.

Lényeges pont, hogy a fegyveres harcról nagyon kevés és töredékes forrásunk van. Szakolczai kifejtette, hogy a szovjetek rengeteg iratot vittek el az országból, és máig nem tudjuk pontosan, hogy melyik külügyi vagy katonai levéltárba. Ezekből lényegében semmit sem ismerhettünk meg.

Ezek még akkor is rendkívül értékes források lehetnének, ha tudjuk, hogy tele vannak a fegyveres harcról szóló, szándékosan téves információval. Felhasználásukkal közelebb lehetne jutni ahhoz, hogy megtudjuk, mi és hogyan történt 1956-ban Magyarországon – zárta előadását Szakolczai Attila.

 

Csak a kiváltságosok nézhettek bele
A hiányzó forrásokról, korábban
A hiányzó kutatásokról korábban Rainer M. János történész is beszélt a Válasz.hu-nak: „A Szovjetunió szerepében, a szovjet vezetés döntéseit illetően még lehetnek felfedezések, hiszen az illetékes oroszországi levéltárakban máig nem lehet teljesen szabadon kutatni. A hadsereg irataiba például tényleg csak a kiváltságosok nézhettek bele, pedig bürokratikus, rengeteg iratot termelő szervezet. Furcsa módon hasonló a helyzet az amerikai külpolitikai dokumentumokkal is: ezeknek is csupán kisebb szelete került nyilvánosságra, ráadásul csak 1989-ben, a Szovjetunió összeomlása után.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most már Lázár–Tiborcz-ügy

Minél több részlet derül ki, annál érthetőbb, miért próbálta eldugni a kormány az Elios csalásgyanús közvilágítás-korszerűsítési beruházásairól szóló OLAF-jelentést.

A Fidesz és a totális képviselet kockázata

„A hatalom, a pénz, a döntések mindig hordozzák a megosztás veszélyét. Előbb-utóbb lesznek, akikhez a hatalmon lévőknek muszáj mást szólni, valamivel indokolni, hogy miért nincs más értelmes választás, mint ők.”

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.