heti-valasz.hu/itthon/a-veghajraban-a-fideszre-hatalmas-veszely-leselkedik-a-cikisedes-128010

http://heti-valasz.hu/itthon/a-veghajraban-a-fideszre-hatalmas-veszely-leselkedik-a-cikisedes-128010

Mitől lesz versenyképes a magyar felsőoktatás?

/ 2013.01.16., szerda 08:35 /
Mitől lesz versenyképes a magyar felsőoktatás?

Érdekes utat választott a kormány: miközben a hallgatói szerződéssel röghöz köti a magyar diákokat, külföldi ösztöndíjprogramot hirdet számukra. És várja, hogy minél több fizetős külföldi egyetemista érkezzen az országba. De miért jönnének? Mitől lesz versenyképes a magyar felsőoktatás?

 

Magyarországon a külföldi hallgatók részaránya a legnevesebb egyetemeken és főiskolákon sem éri el a 10 százalékot. Ahogyan kevés a külföldi tanulmányútra vállalkozó magyar diák is. A legtöbben a nem megfelelő nyelvtudásra hivatkoznak, de a magyarokban él egyfajta „lelki röghöz kötöttség”, és az önbizalomhiány is gyakran hátráltató tényező a „nagy kaland” vállalásában – hangzott el a Balassi Intézetben, a Campus Hungary ösztöndíjprogram nyitórendezvényén.

Székely Mózes, a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy fiatal felnőtt az alapképzés során alakítja ki a későbbi életéhez és karrierjéhez szükséges kapcsolati hálót. Ha ez a folyamat egy ösztöndíj vagy tanulmányút miatt külföldön következik be, akkor nagyon nehéz később elérni, hogy az illető visszatérjen a hazájába. A jövőben ezért az ösztöndíjprogramoknak ezt a szempontot is figyelembe kellene venniük – javasolja. A szakember szavaira rímel a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a Heti Válasz Online-nak adott interjúja. Pálinkás József a tudomány szereplőiről beszélve korábban azt mondta: „A legjobb, ha posztdoktorként megy el valaki pár évre külföldre, azaz ha még itt végzi el az egyetemet, és itt szerzi meg a PhD-t. Ekkor van a legnagyobb esély arra, hogy visszatér. Sokkal kisebb a visszatérés esélye, ha már a mesterképzést vagy a PhD-t is külföldön végzi.”

Gáspár Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája külügyekért felelős elnökségi tagja szerint nincs nagy baj a magyar fiatalok mobilitásával. Véleménye szerint a Campus Hungary program rávilágít majd, hogy még több pénzt kell fordítani ilyen programokra, mert akkora az igény irántuk.

Árnyékként vetül azonban minderre a hallgatói szerződések, vagy ahogy a diákok hívják, a röghöz kötés rendszere. Ahhoz ugyanis, hogy valaki állami támogatással tanulhasson, alá kell írnia egy szerződést, hogy 20 éven belül a képzési idő kétszeresének megfelelő ideig Magyarországon dolgozik. Ha ezt nem teljesíti, vissza kell fizetnie a képzés összegét.

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára is a hallgatók pártjára állt. Megjegyezte ugyanis, hogy nehéz lesz meggyőzni az Európai Uniót, hogy adjon pénzt egy olyan felsőoktatásra, amely nem a közös Európában gondolkozik, hanem az otthon maradásra kényszeríti az állampolgárait. (A Campus Hungary programot az Európai Szociális Alapból finanszírozzák. Prőhle szerint úgy lehetett meggyőzni Brüsszelt, hogy adjon pénzt a projektre, hogy azt hangsúlyozták: mobilitás nélkül nincs versenyképes felsőoktatás.)


A program kiemelt célja a magyar diákok és oktatók külföldi tanulmányainak elősegítése mellett az, hogy ismét vonzóvá tegye a külföldi hallgatók számára a magyar felsőoktatást. Azt a kormányzat több tagja hangsúlyozza, hogy a Közel-Keleten vagy Vietnamban rendre lehet találkozni olyan magyarul jól beszélő orvosokkal és más szakemberekkel, akik néhány évtizede Magyarországon tanultak, és azóta is meleg szívvel emlékeznek az országra. Csakhogy ez a kép megfakult – állítják a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Először a régióra kellene koncentrálni, a határon túl élő – elsősorban magyar – fiatalokat megcélozni, hogy tanuljanak Magyarországon. Dél-szudáni, azeri és vietnami hallgatókról csak ezután érdemes álmodni – véli Prőhle Gergely.

Miközben az orvos- és állatorvos képzés vagy a Zeneakadémia jelenleg is népszerű a fizetőképes külföldi hallgatók számára, közgazdász vagy bölcsész szakokon szinte egyáltalán nem jelennek meg. Pedig ott is szívesen tanulnának, ha az állam az ilyen képzéseknél is teremtene számukra valamiféle ösztöndíj lehetőséget – véli Gáspár Marcell. Csakhogy vannak egyéb gondok is. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora szerint náluk az orvosképzés azért annyira népszerű, mert akkreditálták az Egyesült Államokban. A legtöbb intézmény képzéseinek nemzetközi akkreditációja viszont nincs megoldva. Gondot jelent az is, hogy az intézmény fel tud-e mutatni kellő számú, idegen nyelven – elsősorban angolul – tanítani képes oktatót. Székely Mózes ezzel kapcsolatban elárulta: volt olyan főiskola, amely a fejlesztési tervébe a nemzetköziesítés címszó alá azt írta, hogy angolul a városban is csak elenyésző számú ember beszél. Így pedig nehéz elindítani egy idegen nyelvű szakot.

Nem teszik vonzóvá az országot a felsőoktatás világából szivárgó baljós hírek sem. Stabilitásra lenne szükség – vélték az előadók. Prőhle Gergely további nehézségre is rámutatott: miközben a magyar diplomaták érvekkel alá tudják támasztani világszerte, miért jó a magyar felsőoktatás, az olyan kérdésekre, mint hogy van-e elegendő kollégiumi férőhely a külföldi hallgatóknak, vagy akkreditálták-e ezt és ezt a szakot, nem tudnak válaszokat adni. Most pedig, a nagy átalakítások közepette még kevésbé ismertek a válaszok.

Gáspár Marcell szerint az sem segíti Magyarország jó hírnevének terjesztését, hogy a felsőoktatási intézmények nemzetközi osztályai nem a Campus Hungary-hez hasonló programok népszerűsítésével vannak elfoglalva, hanem azzal, hogy a zárolások közepette hogyan tudnának kiadásokat lecsípni az intézmény költségvetéséből. Azt is leszögezte: a HÖOK szívesen népszerűsítené a programot külföldön, jelenleg azonban minden erejükkel arra koncentrálnak, hogy a kormánnyal való tárgyalásokon elérjék fő céljukat, a hallgatói szerződések eltörlését.

A Campus Hungary Program új ösztöndíj-lehetőséget hirdet a hallgatók, a felsőoktatási intézmények oktatói és adminisztratív személyzeti munkatársai részére. Rövid és hosszú tanulmányútra, szakmai gyakorlatra és féléves részképzésre lehet pályázni a világ összes országába. A 2012. novemberében zárult kísérleti szakasz során 1200-an nyerték el az ösztöndíjat. A legtöbben úgynevezett csoportos tanulmányútra pályáztak, a fő célpontok az európai országok (Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Románia, Ausztria, Franciaország) voltak, de egyre nő az érdeklődés Ázsia iránt is – összegezte az első, „kísérleti” szakasz tapasztalatait Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója. Hozzátette: 2015 elejéig a most meghirdetett pályázati lehetőség mellett még négy programot indítanak, de remélik, hogy később sem áll le a projekt. Oktatási vásárokat is szerveznek a külföldi hallgatók Magyarországra csábítása érdekében. A szaúd-arábiai, a törökországi és az azerbajdzsáni vásár időpontja már megvan, emellett terveznek ilyet Brazíliában, Kínában, Vietnamban, Kazahsztánban, Oroszországban és Délkelet-Ázsiában is. Az ösztöndíjprogramról részleteket a www.campushungary.hu oldalon olvashatnak.

Az ösztöndíjról a program nyitórendezvényén Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt. Erről szóló cikkünket itt olvashatja el.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.