valasz.hu/itthon/kiszamoltuk-igy-nezne-ki-az-orszaggyules-kulonbozo-valasztasi-rendszerekben-128183?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2018_04_18

http://valasz.hu/itthon/kiszamoltuk-igy-nezne-ki-az-orszaggyules-kulonbozo-valasztasi-rendszerekben-128183?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_content=heti_hirlevel&utm_campaign=2018_04_18

„Érdemes volt hazajönni” – vallja a friss Bolyai-díjas Pál Csaba

/ 2015.05.18., hétfő 08:40 / Hírforrás: MTI
„Érdemes volt hazajönni” – vallja a friss Bolyai-díjas Pál Csaba

Pál Csaba biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa kapta idén a Bolyai-díjat. A tudós munkatársaival az antibiotikum-rezisztenciát kutatja.

Pál Csabának már most maradandó teljesítmény fűződik a nevéhez, olyan eredmények, amelyek bizonyosan az emberiség hasznára válnak - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap este a díj ünnepélyes átadóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

Áder János szerint a biológusban meg van mindaz, ami a kereső embernek szárnyakat ad és a hétköznapi kíváncsiság fölé emeli, eredményes kutatóvá teszi. „A Bolyai-díj ez évi kitüntetettje elhivatott ember, a kutatásban keresi a stratégiai játékokra jellemző izgalmat, szereti feltenni a jó kérdést, a nehéz problémát elemeire bontani és megtalálni a legegyszerűbb megoldást” - fogalmazott a köztársasági elnök.

Mint hangsúlyozta: a kétévente odaítélt Bolyai-díj egyik legszebb erénye, hogy „különleges hangjával közbeszéddé teszi a tudományt”. Hozzátette: reményei szerint a következő napokban sokan fognak beszélni arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a Lendület program jóvoltából egy elszánt csapat a baktériumok fejlődését vizsgálja, mert szeretnék pontosan tudni, hogy miért és hogyan alkalmazkodnak olyan gyorsan a változáshoz.

Áder János szerint „ma még csak a szegedi laboratóriumban köhögnek az élesztők - ahogy mondják -, de a fiatal magyar kutatók mindent megtesznek azért, hogy holnap már le tudják küzdeni a most még ellenálló baktériumokat és az embereknek kevesebbet kelljen szenvedniük”.

Hozzátette: Szegeden a magyar tudósok rajzolják fel azokat a géntérképeket, amelyek közel visznek a megoldáshoz. Szaklapokban megjelenő cikkeik, méréseik világraszóló sikert jelentenek. Eredményeik a tudományterület evolúcióját is magasabb sebességre kapcsolják.

Az államfő emlékeztetett, hogy Pál Csaba eddigi legfőbb sikerei Magyarországon születtek és az ország osztozik ebben a büszkeségben. Mint kiemelte: a díjazott személyes példája másoknak is bizonyítja, hogy Magyarországon a munkának, a tehetségnek, az elhivatottságnak és a teljesítménynek becsülete van.

„A haza nem csak igényt tart a tudásra, hanem a támogatáson és a lehetőségeken túl, még olyasmit is ad cserébe, amelyet a világ egyetlen távoli kutatóhelye sem képes: a szülőföld ihlet adó erejét” - fejtette ki Áder János.

Köszönőbeszédében Pál Csaba hatalmas megtiszteltetésnek és elismerésnek nevezte a Bolyai-díjat, amely mint mondta, egyben visszajelzés is, hogy érdemes volt hazajönni és a kutatócsoportját Magyarországon megalapítani. A biológus hangsúlyozta, munkatársai és tanítványai odaadó munkája nélkül soha nem érte volna el a sikereit.

Pál Csaba

Pál Csaba

Fotó: MTI/Kovács Attila

A kutató szerint kiemelkedően fontos, hogy Magyarország a tudományt támogassa, mert megtérülő befektetésről van szó. Mint fogalmazott: „ha kiemelkedően magas szinten műveljük a szakterületünket, képesek vagyunk elnyerni az Európai Unió legnehezebb pályázatait is, és ezek révén, valamint a belőlük befolyó pénzből új munkahelyeket hozunk létre, infrastruktúrát fejlesztünk, és magyar cégeknek kötünk szerződéseket”.

A szakember megjegyezte, hogy a tudomány az általános kultúrkincsüknek is része. „Utazó nagykövetei vagyunk az országnak, tudományos konferenciákon és a nemzetközi médiában öregbítjük hazánk hírnevét” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nemzedéke egyben elkötelezett abban is, hogy a tehetségeket felkarolja.

„Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha az utánunk jövő generáció és a tanítványaink nálunk is sikeresebbek lesznek. Ez az értékrend irányítja a napi munkámat” - zárta gondolatait a biológus, hangsúlyozva, hogy mindehhez tehetséggondozásra van szükség, ami az állam, a kutatóintézetek és az egyetemek feladatkörén túlmutató összefogást igényel. Mint mondta, a Bolyai-díj ebből a szempontból is példa értékű, és sok hasonló kezdeményezésre van szükség.

A jövőbeli tervekről szólva Pál Csaba az ünnepség után újságíróknak elmondta, hogy húsztagú - többségében PhD hallgató alkotta - kutatócsoportjával még nagyobb lendülettel folytatják a munkát, hiszen innentől kezdve még nagyobb a felelősség, hogy teljesítsék is a célkitűzéseket.

Mint fogalmazott: 2015 kulcsfontosságú év a tanítványainak, hogy bebizonyítsák, valóban a szakterületük legjobbjai közé tartoznak. A csoportnak most is jó pár tudományos publikációja áll benyújtás alatt, amelyek szinte mindegyike áttörést hozhat a szakterületen.

A szakember továbbra is eddigi kollégáival, valamint új tanítványokkal szeretne együtt dolgozni és sikereket elérni, mert - mint mondta -, a Bolyai-díj az elmúlt 5-10 év közös munkájának elismerése. Küldetésének tekinti továbbá, hogy külföldön is figyeljenek a szakterület magyar képviselőire. Pál Csaba egyelőre nem gondolkozott azon, hogy mire költi a díjjal járó százezer eurót (több mint 30 millió forintot).

A kutató az M1 aktuális csatornának nyilatkozva további terveiről azt mondta: a mikrobiológiában, bakteriológiában lát új kutatási területeket. Mint kifejtette: a tudósok eddig nem ismerték, most fedezik föl mekkora a változatosság ezekben az élőlényekben, most kutatják, milyen törvényszerűségek alapján működnek.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.