Érelmeszesedés elleni oltás? - Itt az ítélet

/ 2016.02.06., szombat 08:02 /

Bűnösnek találta és felfüggesztett börtönre ítélte a magát az érelmeszesedés elleni védőoltás feltalálójának mondó Horváth Istvánt első fokon a Fővárosi Törvényszék. Megint egy ítélet, amelynél a közösség felhorgadt, de most nincs igazuk.

Az ügy pikantériája, hogy az a biológiai tudományok doktora volt az ügy első rendű vádlottja, akit emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntettével vádoltak (magyarán emberkísérlettel). A Heti Válasz tavaly nyáron foglalkozott az üggyel, cikkünk itt olvasható. Az eset azért keltette fel az érdeklődésünket, mert a professzor egész vagyonnyi összeget kasszírozott a betegektől, miközben készítményének hatását semmi sem igazolta, sőt, engedélye sem volt annak kipróbálására.

Az ítélet szerint a professzornak egy tettestársa és két bűnsegéde volt. T-né dr. J. Ilona II. rendű vádlottat bűnsegédként tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítélték. Az ápolóként dolgozó M. Györgyné III. rendű vádlott társtettesként egy év felfüggesztett börtönt kapott és ugyancsak egy év felfüggesztett börtönt kapott dr. Cz. Lívia IV. rendű vádlott. Horváth Istvánt a felfüggesztett börtönbüntetés mellett hatmillió egyszázezer forint vagyonelkobzásra ítélték.

Az ítélet egyetértett a vádirattal, hogy az „immunizálásról” a médiából és az ismerősöktől értesülő, jellemzően éremeszesedésben szenvedő betegek telefonon jelentkeztek a kezelésre vagy Horváth Istvánnál, vagy az ápolóként dolgozó M. Györgynénél a budapesti rendelőben, illetve  dr. Cz. Lívia miskolci magánrendelőjében.

A betegektől vért vettek, amit kicentrifugáltak, majd Horváth professzor hozzáadta az „antigént”. Az így előállított szert adták be vénásan. A Horváth István több mint három évtizede találta fel állítása szerint az érelmeszesedés elleni védőoltást, amelyre szabadalmi oltalmat kért. A per azt vizsgálta, volt-e engedélye arra, hogy embereken kipróbálja és alkalmazza. A bíróság szerint nem, és ez elegendő volt ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetését megállapítsák.

Az ítélet indoklásából kitűnt, hogy a professzor ötvenezer forintot kért a betegektől a szerért. A vakcinát intravénásan kellett beadni, ám ezt a nem orvos végzettségű Horváth nem vállalta, erről a betegnek magának kellett gondoskodnia. Csakhogy számos orvos visszautasította, hogy olyan szert adjon be, amelyről nem tudja, micsoda. Így a professzor egy listát adott a betegeinek, az erre vállalkozó orvosokról és rendelőkről.

A vér levételét, centrifugálását vádlott-társai intézték, a házkutatás során kiderült, hogy a levett vért olyan erre engedéllyel nem rendelkező hűtőszekrényben tartották, ahol egyéb élelmiszert is tároltak, például pezsgő is volt a frizsiderben – ezzel érzékeltette a bíró, mennyire nem a szigorú egészségügyi előírásoknak megfelelően folyt az ügymenet.

A házkutatások során összesen 122 személynévre felcímkézett ampullát találtak, amelynek előállításához, forgalomba hozatalához nem kértek engedélyt. „Csak egy titkosabb volt annál, hogyan állítja elő a vakcinákat, hogy hol történik mindez” – jelentette ki a bíró.

A védelem tévesen próbálta arra terelni a tárgyalást, hogy kimondják, a szérum hatásos volt. Mások pedig önként jelentkeztek tanúnak, miután a médiából értesültek a perről, mert rájuk nem volt áldásos hatása a szernek. A bíró  egyértelművé tette, nem ez képezte a per tárgyát, mindegy hatásos volt-e vagy sem, a büntetőtörvénykönyv szempontjából csak az a lényeges, volt-e rá engedély. (A szer hatásossága akkor lehetett volna kérdés a bíróságon, ha csalással vádolják a professzort. Egyébként magának a kutatásnak kellett volna tisztáznia ezt, de éppen erre nem kért engedélyt a professzor. ) A hallgatóság és Horváth István szemmel láthatóan nehezen viselte ezt az érvelést. Az ügyész két példával igyekezett hát megvilágítani, miről van szó.

Mindegy, hogy valaki tud-e vezetni vagy sem, a rendőr csak azt nézi, van-e jogosítványa. Ugyanígy a fegyverviselési engedély nélkül is tudhatja valaki, hogyan kell biztonságosan elzárni egy puskát, de az állam szempontjából mégis ez az igazolás számít. A vádlottak végig tisztában voltak azzal, hogy cselekedetük engedélyköteles, mégsem kérték ezt meg. Az ügyész szerint anyagi érdekből, Horváth professzor ugyanis félt, hogy kitudódik a szer összetétele.

Úgy próbáltak a büntetőjogi felelősséget elkerülni, hogy Horváth minden betegnek megmondta, nincs engedélyezve a szer, és mindenki csak a saját felelősségére használhatja. A védelem azzal érvelt, hogy a professzor cselekedete társadalmilag nem veszélyes, hiszen senki sem betegedett meg az intravénás injekcióktól, a per során ilyen jelzés nem érkezett. Ha pedig nem veszélyes, bűncselekmény sem lehet.

Az ügyész azonban úgy vélekedett, az engedélyezés célja egy kutatás túlzott kockázatainak kizárása, és a szer biztosságosságának igazolása. „Ha utóbb az derült volna ki, hogy a vakcina nem biztosságos, akkor a hallgatóságnak most éppen ellenkező lenne a professzor tevékenységéről a véleménye” – mondta az ügyész, aki nem kívánta Horváth tudományos munkáját minősíteni, csak annyit jelentett ki, hogy senki nem emelkedhet felül a törvényen.

A védelem akaratán kívül számos terhelő elemet hozott fel a perbeszédek során. Így például azzal próbálták menteni Horváth Istvánt, hogy több mint tízezer esetben alkalmazta a szert, de egyszer sem volt ártalmas. Ezzel bevallva, hogy évtizedek óta folyt a tiltott tevékenység, amit még a vádirat sem tartalmazott.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.