Érelmeszesedés elleni oltás? - Itt az ítélet

/ 2016.02.06., szombat 08:02 /

Bűnösnek találta és felfüggesztett börtönre ítélte a magát az érelmeszesedés elleni védőoltás feltalálójának mondó Horváth Istvánt első fokon a Fővárosi Törvényszék. Megint egy ítélet, amelynél a közösség felhorgadt, de most nincs igazuk.

Az ügy pikantériája, hogy az a biológiai tudományok doktora volt az ügy első rendű vádlottja, akit emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntettével vádoltak (magyarán emberkísérlettel). A Heti Válasz tavaly nyáron foglalkozott az üggyel, cikkünk itt olvasható. Az eset azért keltette fel az érdeklődésünket, mert a professzor egész vagyonnyi összeget kasszírozott a betegektől, miközben készítményének hatását semmi sem igazolta, sőt, engedélye sem volt annak kipróbálására.

Az ítélet szerint a professzornak egy tettestársa és két bűnsegéde volt. T-né dr. J. Ilona II. rendű vádlottat bűnsegédként tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítélték. Az ápolóként dolgozó M. Györgyné III. rendű vádlott társtettesként egy év felfüggesztett börtönt kapott és ugyancsak egy év felfüggesztett börtönt kapott dr. Cz. Lívia IV. rendű vádlott. Horváth Istvánt a felfüggesztett börtönbüntetés mellett hatmillió egyszázezer forint vagyonelkobzásra ítélték.

Az ítélet egyetértett a vádirattal, hogy az „immunizálásról” a médiából és az ismerősöktől értesülő, jellemzően éremeszesedésben szenvedő betegek telefonon jelentkeztek a kezelésre vagy Horváth Istvánnál, vagy az ápolóként dolgozó M. Györgynénél a budapesti rendelőben, illetve  dr. Cz. Lívia miskolci magánrendelőjében.

A betegektől vért vettek, amit kicentrifugáltak, majd Horváth professzor hozzáadta az „antigént”. Az így előállított szert adták be vénásan. A Horváth István több mint három évtizede találta fel állítása szerint az érelmeszesedés elleni védőoltást, amelyre szabadalmi oltalmat kért. A per azt vizsgálta, volt-e engedélye arra, hogy embereken kipróbálja és alkalmazza. A bíróság szerint nem, és ez elegendő volt ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetését megállapítsák.

Az ítélet indoklásából kitűnt, hogy a professzor ötvenezer forintot kért a betegektől a szerért. A vakcinát intravénásan kellett beadni, ám ezt a nem orvos végzettségű Horváth nem vállalta, erről a betegnek magának kellett gondoskodnia. Csakhogy számos orvos visszautasította, hogy olyan szert adjon be, amelyről nem tudja, micsoda. Így a professzor egy listát adott a betegeinek, az erre vállalkozó orvosokról és rendelőkről.

A vér levételét, centrifugálását vádlott-társai intézték, a házkutatás során kiderült, hogy a levett vért olyan erre engedéllyel nem rendelkező hűtőszekrényben tartották, ahol egyéb élelmiszert is tároltak, például pezsgő is volt a frizsiderben – ezzel érzékeltette a bíró, mennyire nem a szigorú egészségügyi előírásoknak megfelelően folyt az ügymenet.

A házkutatások során összesen 122 személynévre felcímkézett ampullát találtak, amelynek előállításához, forgalomba hozatalához nem kértek engedélyt. „Csak egy titkosabb volt annál, hogyan állítja elő a vakcinákat, hogy hol történik mindez” – jelentette ki a bíró.

A védelem tévesen próbálta arra terelni a tárgyalást, hogy kimondják, a szérum hatásos volt. Mások pedig önként jelentkeztek tanúnak, miután a médiából értesültek a perről, mert rájuk nem volt áldásos hatása a szernek. A bíró  egyértelművé tette, nem ez képezte a per tárgyát, mindegy hatásos volt-e vagy sem, a büntetőtörvénykönyv szempontjából csak az a lényeges, volt-e rá engedély. (A szer hatásossága akkor lehetett volna kérdés a bíróságon, ha csalással vádolják a professzort. Egyébként magának a kutatásnak kellett volna tisztáznia ezt, de éppen erre nem kért engedélyt a professzor. ) A hallgatóság és Horváth István szemmel láthatóan nehezen viselte ezt az érvelést. Az ügyész két példával igyekezett hát megvilágítani, miről van szó.

Mindegy, hogy valaki tud-e vezetni vagy sem, a rendőr csak azt nézi, van-e jogosítványa. Ugyanígy a fegyverviselési engedély nélkül is tudhatja valaki, hogyan kell biztonságosan elzárni egy puskát, de az állam szempontjából mégis ez az igazolás számít. A vádlottak végig tisztában voltak azzal, hogy cselekedetük engedélyköteles, mégsem kérték ezt meg. Az ügyész szerint anyagi érdekből, Horváth professzor ugyanis félt, hogy kitudódik a szer összetétele.

Úgy próbáltak a büntetőjogi felelősséget elkerülni, hogy Horváth minden betegnek megmondta, nincs engedélyezve a szer, és mindenki csak a saját felelősségére használhatja. A védelem azzal érvelt, hogy a professzor cselekedete társadalmilag nem veszélyes, hiszen senki sem betegedett meg az intravénás injekcióktól, a per során ilyen jelzés nem érkezett. Ha pedig nem veszélyes, bűncselekmény sem lehet.

Az ügyész azonban úgy vélekedett, az engedélyezés célja egy kutatás túlzott kockázatainak kizárása, és a szer biztosságosságának igazolása. „Ha utóbb az derült volna ki, hogy a vakcina nem biztosságos, akkor a hallgatóságnak most éppen ellenkező lenne a professzor tevékenységéről a véleménye” – mondta az ügyész, aki nem kívánta Horváth tudományos munkáját minősíteni, csak annyit jelentett ki, hogy senki nem emelkedhet felül a törvényen.

A védelem akaratán kívül számos terhelő elemet hozott fel a perbeszédek során. Így például azzal próbálták menteni Horváth Istvánt, hogy több mint tízezer esetben alkalmazta a szert, de egyszer sem volt ártalmas. Ezzel bevallva, hogy évtizedek óta folyt a tiltott tevékenység, amit még a vádirat sem tartalmazott.

Rosta

V. Nagy Viktória

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.

Paparazzoügy: „Vonának is vannak jogai”

A bulvár végképp a politika eszköze lett – ez a tanulsága a Vona Gábor Jobbik-elnök által elkapott olasz lesifotós esetének. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.