És a szegények? És a válók? Gumicsont az egész? 5+1 jellemző CSOK-kritika

/ 2016.01.22., péntek 13:35 /
És a szegények? És a válók? Gumicsont az egész? 5+1 jellemző CSOK-kritika

Folytatva Bódis kolléga korábbi szemléjét, vegyük sorra az új családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatban elhangzott jellemző kritikákat!

1. Túl kevés családot érint. A 10+10 millió program szabályai elég nyíltan üzennek: kimaradnak belőle, akik szegények, nem tudnák eltartani a családjukat. Miért nem az alanyi jogon járó családi ellátások értékmegőrzéséért tesz a kabinet?

A Heti Válasz január 13-i számában már lajstromba vettük, hogy kik lesznek a CSOK jutalmazottai, mozdítható célcsoportja és kik azok, akik kívül rekednek. A nagyképen (lent!) látszik, hogy a kormány nem preferálja azokat a szülőket, ahol nem képesek 180 napos – legfeljebb 15 napra megszakított – biztosítási jogviszonyt felmutatni (magyarán: inaktívak), kimaradnak továbbá a büntetett előéletűek, a képzetlenek és a közmunkások, ellenben preferálja az érettségizett vagy szakiskolát végzett, állandó jövedelemmel rendelkező gyermekteleneket, egy- és kétgyermekeseket. Noha a rendszer illethető kritikával, a kormányzatnak elemi érdeke, hogy a többé-kevésbé „magabíró” rétegek gyarapodjanak, és ne ösztönözze a dinasztikus szegénység fenntartását. Nem igaz, hogy a megcélzott csoport szűk: a „jutalmazott” kör évi 12 ezer családot jelent (ennyinél születik harmadik gyerek), a jó eséllyel rezonálók közé pedig évi 29 ezer családot számíthatunk (ennyi családban születik második gyerek). Tegyük hozzá: évi 42 ezer, érettségizett vagy szakiskolát végzett, 24 és 35 év között járó párnak születik első gyereke, a 20 és 30 közötti gyerektelenek tábora pedig meghaladja a félmillió főt.

CSOK-érintettek és nem érintettek

CSOK-érintettek és nem érintettek (Kattintson a nagyobb képért!)

2. A CSOK rossz, mert csak utófinanszírozásban adják oda a pénzt. Az építkezéshez szükséges pénzhez csak akkor lehet hozzájutni, ha a ház már készen van, a számlákat kifizették és megvan a használatbavételi engedély is.

Ez a körülmény valóban bosszantó lehet; nem alaptalan kritika, hogy fenti kitétel jórészt ok nélkül nehezíti meg az építkezést azoknak a családoknak, akiknek nincs zsebből vagy családi összefogásból elég pénzük. Bár ez a Pénzcentrum-cikk kicsit árnyalja a képet: a CSOK építés esetén a lakás készültségi fokának megfelelő bekerülési költség 70 százalékát igazoló számla bemutatása után folyósítható, több különböző részletben. Ezzel együtt igaz, hogy a finanszírozáshoz a többségnek előbb fel kell venni hitelt, hogy aztán a CSOK segítségével azt törleszthessék.

3. Olcsóbb, gagyibb, energetikai szempontból elavult házak jönnek? A Napi.hu írta meg, hogy a költségvetési támogatásból megvalósuló épületek energiahatékonyságát szabályozó rendelet nem vonatkozik az otthonteremtési kedvezményből megvalósuló lakásokra, így semmi sem szab határt az állami milliókból felépülő, alacsony hatékonyságú épületek dömpingjének.

A figyelmeztetés azt feltételezi, hogy az átlag CSOK-os magyar nem tudja, esetleg anyagi okból nem is akarja megkülönböztetni a minőségi, hosszabb távon megtérülő anyagokat és rendszereket az ócskáktól, így gagyidömping jön. Ez persze nem alaptalan, ám ellentmond a másik kritikus hangnak, mely azt mondja, hogy a CSOK csak a középosztály megerősítéséről, a tőkeerősebb családok továbblépésének segítéséről szól. Ám rájuk jellemzőbb az energiatudatosság, így feltehetően önerőből is fordítanak rá, hiszen az építkezésekkel valószínűleg nem csupán a következő évtizedre terveznek.

4. Mi értelme az egésznek, ha csak újépítésű lakásokra vonatkozik? Sokakat bosszant, hogy 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás és a mellé felvehető 10 millió forintos kedvezményes hitel csak új lakás építésére vagy vásárlására vonatkozik.

A dologra „megoldás” nincs, magyarázat viszont van: a CSOK egyszerre családpolitikai és gazdaságélénkítő intézkedés. Nem véletlen, hogy a lakásépítő cégektől vásárolt új lakások áfája 27-ről öt százalékra csökken. Ez tehát a filozófia mögötte. Az azonban nem kizárt, hogy február elején (harmadikán két új rendelet várható) lesz némi módosítás a koncepción, tehát érdemes kivárni a végső ítélettel.

5. A CSOK kényszerrel fogja összetartani a megromlott házasságokat. „Ha egy család bevállal akár a házassága első napján három gyereket és felveszi a 10+10 millió forintot, mondjuk egy válás után katasztrofális helyzetbe jut mindkét fél” – mondja Szikra Dorottya kutató a Magyar Narancsnak.

A válás valóban kockázat, de futurológiai érvekkel a legtöbb családsegítő intézkedés lesöpörhető lenne. Vagy azt is mondhatnánk, hogy senki ne vegyen fel ezentúl személyi kölcsönt, mert bármikor halálos balesetet szenvedhet, amivel „katasztrofális helyzetbe jut” a családja. Egyelőre érdemes feltételezni, hogy mindenki, aki él egy CSOK-szintű segítséggel, képes mérlegelni a vele járó elköteleződést.

+1 A CSOK közéleti gumicsont. „A migránstéma kihűlőben, ezért kellett egy új téma a következő hónapokra: ez lett a CSOK” – mondta Tóth Csaba, a Republikon Intézet igazgatója a Magyar Narancsnak.

Az érveléshez ezúton gratulálok. Ha a kormány úgynevezett kormányzással akarja elterelni a figyelmet bármiről, azzal talán a Republikon Intézet is kiegyezhet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Koncertek téli szombat délutánokra

A Zuglói Filharmónia négy alkalmas Téli bérlete a nagy klasszikus zeneszerzőkön kívül (Haydn, Mozart, Beethoven, Bach) ritkábban hallott különlegességeket is műsorra tűz.

Budapesten a Bolsoj szólistái

Magyarországra érkeznek Oroszország legnagyobb és a világ legjelentősebb opera- és balettszínházának szólistái. December 12-én, hétfőn adnak koncertet az Erkel Színházban.

Török–Mráz: Vigyázzon a baloldal, a Jobbik éppen tőlük vesz el szavazókat!

A Fidesz-tábor túl stabil, a Jobbik a baloldalon és a bizonytalanok között keres és talál új vadászterületeket – ért egyet Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor. A Heti Válasz állandó elemzőpárosa a Vona Gábor elleni karaktergyilkossági kísérlet értelmetlenségéről, Donald Trump és Orbán Viktor ideológiai partnerségéről és az elitellenes forradalmakról. Páros interjú a csütörtöki lapszámban!

Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

Tovább hanyatlott a magyar oktatás színvonala – de a miértre nincsenek egyszerű válaszok. Az állam döntéseinek alig van hatása arra, mi történik a tantermek zárt ajtói mögött.