Volt CEU-s írja: esküt kellett (volna) tenni Soros ideológiájára

/ 2017.04.13., csütörtök 14:20 /
Volt CEU-s írja: esküt kellett (volna) tenni Soros ideológiájára

„A Politikatudományi Tanszék konyhájában néha nagyobb volt az egy négyzetméterre eső SZDSZ-es parlamenti képviselők száma, mint az Országgyűlés üléstermében.”

Zavarba ejtő, a CEU-ról folytatott eddigi vitákat némileg más megvilágításba helyező publicisztikát közölt a Magyar Hírlapban a Közép-európai Egyetem volt hallgatója, Felföldi Zoltán. A közgazdász írásának mindjárt elején árnyalja a kormányzati propaganda sulykolta felfogást, miszerint a Soros György alapította intézmény csalárd módon, botrányosan törvénytelenül működik:

„Ott, ahol huszonnyolc intézményből huszonhét szabálytalanul működik, komoly baj van a szabályozással. Egyébként is: lehet-e szabályosan működni egy olyan országban, ahol egy hatóság három munkatársa egy konkrét ügy kapcsán ugyanazt a rendeletet háromféleképpen értelmezi? (…) Nem, a ma Magyarországon uralkodó szabályozási káoszban, a mindent elöntő – és a kormányzati propagandával szemben egyáltalán nem csökkenő – bürokrácia szorításában nem lehet szabályosan működni. (…) Valószínűleg tehát nem a szabályos vagy szabálytalan működés a kérdés.”

Mielőtt azonban a Magyar Hírlap olvasói falhoz vágnák az újságot, azt gondolván, hogy itt tévedésből egy, mondjuk a Magyar Narancsba szánt publicisztikát toltak az arcukba, a szerző az egyetemet féltők fellépését veszi célba, és ehhez a saját tapasztalatait eleveníti fel:

„Magam az 1997–98-as tanévben voltam a CEU hallgatója, politikatudományi szakon. Nagyszámú külföldi hallgatótársammal együtt kétségkívül színvonalas oktatásban részesültünk. De a színvonalas oktatás meglehetősen ideológiavezérelt volt. Amint az egész egyetemi hangulat. A nyitottságára oly büszke egyetem könyvtárában a magyar napilapok közül kizárólag azok voltak hozzáférhetők, amelyek az akkori szocialista–szabad demokrata kormányt támogatták. Az angolszász sajtótermékek közül is csak a baloldali-liberális világnézetet képviselőkhöz lehetett hozzájutni. A Politikatudományi Tanszék konyhájában néha nagyobb volt az egy négyzetméterre eső SZDSZ-es parlamenti képviselők száma, mint az Országgyűlés üléstermében. A diplomaosztó ünnepségen pedig esküt kellett volna tennünk a nyílt társadalomra. Ettől csak azután állt el az egyetem, miután néhányan közöltük, hogy nemhogy esküt nem fogunk tenni, de ha ilyen lesz, akkor tüntetőleg ülve fogunk maradni.”

Az írás további részében Felföldi azt részletezi, hogy az egyetem milyen színvonalú oktatást nyújt – magasat –, ezzel együtt a CEU mennyiben eszköze a Soros György képviselte világképnek – nagyon –, és hogy mennyire van elege – elmondhatatlanul – az intézményből áradó ideológiából, beleértve a gendert, az abortusz és a homoszexualitás mint támogatandó életforma propagálását. A publicisztika ezután igen szemléletes érvet ad az egyetemet támadók kezébe, mondván:

„Ez a »szellem«, ez a »karakter«, ez az ideológia terjed, mint a pestis. Elönt, mint az árvíz. És a jobboldali értelmiség vitája annyit ér, mint pestissel szemben a C-vitamin vagy árvízzel szemben a homokozólapát. Csak példaként: az emberi jogi ideológia leszivárog a falusi munkanélküliek szintjére. A jobboldali értelmiség által hirdetett egyéni felelősségvállalás azonban nem. És most azt látjuk, hogy a kormány támadást intézett ezen ideológia, ezen világnézet, ezen »karakter«, ezen »szellem« egyik bástyája ellen. Igen, politikai támadást. Merthogy a CEU nem csupán felsőoktatási intézmény, hanem a George Soros körüli politikai csoportosulás egyik tagja. (…) Aki pedig politikai szereplőként viselkedik, ne csodálkozzon azon, ha az ellenérdekelt politikai szereplők politikai eszközöket vetnek be vele és a holdudvarába tartozó intézményekkel szemben.”

Az írás végkövetkeztetése éppenséggel idegen tőlünk, mert – miként már többszörösen megírtuk – ebben az „eksztatikus kampányban” nem vagyunk képesek a CEU állítólagos versenyelőnye és jogtalan működése elleni kormányzati fellépést jóhiszeműen értelmezni. Ettől még a szerző fenti szempontjai mindkét fél számára megfontolandók.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”

Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Így jutnak át az illegális migránsok még mindig Magyarországra

A jogi határzár, vagyis a menedékkérők elzárása újabb csatához vezethet Brüsszellel. A szerb határon viszont az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a migránsok sorban állnak azért, hogy a szögesdrótos táborba kerülhessenek, és százból kettő menedékjogot kaphasson. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mit adtak nekünk a brüsszeliek?

Sokkal rosszabbul élnénk, és a kormány is jóval kevesebb eredménnyel büszkélkedhetne az uniós támogatások nélkül. A felhasználás hatékonyságán azonban javítani kellene – a saját érdekünkben. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

Már az első nap közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre Vermeer-kiállítására, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött. De mi a holland mester vonzerejének titka, és milyen más tárlatokért állnak sorba az emberek Párizsban, akár fél napot is? Részletek a friss Heti Válaszban.

Megszólal Ron Werber, és elmondja, szerinte ki a gyűlölet karmestere

Vezényletével épp 15 éve ütötte ki a Fideszt a kormányzásból az MSZP. Mi ugyanennyi ideje akarunk interjút készíteni vele. A jég most tört meg. Nagyinterjú Ron Werberrel a 2002-es kampány kulisszatitkairól és a 2018-as választások esélyeiről a csütörtöki Heti Válaszban.