valasz.hu/itthon/aki-nem-tesz-semmit-annak-kuss-kukorelly-endre-a-heti-valasznak-126197

http://valasz.hu/itthon/aki-nem-tesz-semmit-annak-kuss-kukorelly-endre-a-heti-valasznak-126197

Magyarország már kétszer bevezethette volna az eurót

/ 2009.12.02., szerda 05:00 /

Az MSZP szétesett, a Fideszben vetélkedik a józan és a populista hangvétel, a Jobbiknak pedig nincs használható gazdasági programja - mondja Csaba László. A Közép-európai Egyetem tanára szerint Magyarország már kétszer is bevezethette volna az eurót, ha a politikusok hallgatnak a közgazdászokra.

- Volt kollégája, Bokros Lajos nemrég a tanári katedrát cserélte fel az európai parlamenti képviselőséggel. Gondolt már arra, hogy követi példáját, és szerepet vállal a következő kormányban?

- Nem vágyom politikai babérokra. Mindenki a maga helyén teszi a dolgát: Bokros Lajos a közvetlen politizálást választotta, én maradok a katedránál. Vagyunk néhányan, akik úgy kívánjuk előmozdítani a köz ügyét, hogy - akár meghallgatnak, akár nem - mondjuk a magunkét.

- Ezek szerint ne vonjunk le következtetést abból, hogy november elején Orbán Viktor mutatta be Martonyi Jánossal és Jeszenszky Gézával közösen írott könyvét?

- Megtisztelő volt számunkra, de szeretném leszögezni: amikor februárban Dobogókőn kitaláltuk, hogy könyvet írunk, eszünkbe se jutott, hogy ez később ilyen politikai súlyt kap. Igyekszem megőrizni a függetlenségemet.

- Hogyan gondolkodik egy független közgazdász?

- Az álláspontom nagyjából ma is ugyanaz, mint tíz éve, legfeljebb a körülmények alakultak át jelentősen. Ez idő alatt Magyarország legalább kétszer mulasztotta el az euró bevezetését, és a szerkezeti gyengeségek, valamint a világgazdasági válság hatására idén 6,7 százalékos gazdasági visszaeséssel számolhat. A helyzet ma rossz, nincs könnyű és gyors megoldás. Ez nem éppen népszerű álláspont, de egy közgazdásznak az a dolga, hogy visszafogottan, a megoldhatóságot is hangsúlyozva fogalmazza meg észrevételeit. Csak olyan földhözragadt dolgokat tudok mondani, hogy az euró mihamarabbi bevezetésére, kiegyensúlyozott költségvetésre, kiszámítható és fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség.

- Hallgatnak önre a politikusok?

- Néha igen, néha nem. Ez az ő dolguk, ők viszik vásárra a bőrüket. Annak örülök, ha egy politikus arról beszél, hogy fegyelmezett gazdaságpolitikát kell folytatni. De ha ugyanazzal a lendülettel az ellenkezőjét is állítja, azt már kevésbé helyeslem. Az "adjuk vissza mindenkinek a fiatalságát" kezdetű szöveget nem lehet összeegyeztetni az euró bevezetéséhez szükséges szigorú követelményekkel.

- Fidesz-politikusokra céloz?

- A Fidesz nagy néppárt lett, ahol sokféle hang szól egymás mellett. A konzervatív, megfontolt, józan gazdaságpolitika - amit Matolcsy György, Szapáry György és Fodor István képvisel - mellett megtalálható egy inkább politikai szempontokat szem előtt tartó irányzat, amely a kétharmados többség megszerzésére összpontosít, és ezért mindent megígér. Ez életveszélyes. Az Antall-kormány esetében is láthattuk: ha túl széles koalíción nyugszik, bármit csinál, a saját lábába lő, és rövid idő alatt elveszíti a tömegek támogatását. Nem vizionálok újabb taxisblokádot, de ismerjük a helyzetet: egy jobbközép kormánynak a nem igazán barátságos hazai és külföldi közvéleménnyel kell majd szembenéznie, emiatt jól meg kell fontolnia, mit beszél.

Csaba László


- Mi a helyzet az MSZP-vel? Mostanában nem sokat hallani gazdaságpolitikai elképzeléseiről.

- A szocialista párt szétesőben van, és nincs gazdaságpolitikája: ami volt, az elmúlt két évben látványosan megbukott. Adóemelésekkel még soha senkinek sem sikerült gazdasági növekedést gerjesztenie. Az állam kiterjesztésével, az átláthatatlanság növelésével, a hivatalok szaporításával nem lehet előremenni.

- Tölgyessy Péter elemző úgy látja, a kormányváltás után kemény harc várható a Fidesz és a Jobbik között. Ön mit tud a "harmadik erő" gazdasági programjáról?

- A Jobbik eddig csak általánosságokat mondott, ami közgazdasági nyelvre nem fordítható le. Bár nem a párt ötlete, érdekesnek tartom, hogy például Sopronban egy új csereeszközt, a kékfrankot használnák helyi pénzként. Azt azonban nem javasolnám, hogy az euró helyett is a kékfrankot vezessük be. Amint azt sem, hogy zárjuk be a bevásárlóközpontokat. A vesztesek elkeseredettségének kinyilvánításán túlmutató pozitív programot még nem láttam a Jobbiktól. Örülnék, ha egy olyan erő, amely majdnem olyan támogatottságot élvez, mint az MSZP, az Európai Parlamentben hozzászólna a klímaváltozás kérdéséhez, az európai agrárpolitika újragondolásához vagy a területfejlesztés problémáihoz.

- A Bajnai-kormány milyen örökséget hagy utódjára?

- Ha idén és jövőre összesen 7,3 százalékos lesz a gazdasági visszaesés, az annyit jelent: a Bajnai-Oszkó duó arra büszke, hogy olyan állapotban adja át az országot, mint amilyenben 2004-ben Gyurcsány Ferenc átvette. Szerintem 2014-re juthatunk el arra a szintre, ahol 2005-ben álltunk, vagyis csaknem tíz év múlva ugyanott leszünk, ahonnan elindultunk. Ez a magyar társadalom számára nehezen elviselhető állapotot jelent, amelyből csak évtizedek alatt lehet kilábalni.

- Ha csak egy évre szerződtek is, nem tehettek volna többet Bajnaiék?

- A jelenlegi kormány korlátozott mandátumának megfelelően korlátozott horizonton cselekszik. Számos tagja előre közölte, hogy a jövőben nem kíván politikus lenni, és a választásokon sem akar indulni. Így öt hónap múlva már a magángazdaság valamely jól fizető állását célozza meg. Úgy látom, "utánam a vízözön" hozzáállással végzik a munkájukat, és ezt arcátlanságnak tartom.

- Az új kormány mozgásterét is alaposan szűkíti a Bajnai-kabinet, amikor jövőre 3,8 százalékos államháztartási deficittel számol. Tartható ez a hiánycél?

- Bajnaiék technokrata logikájának megfelel, hogy az idei év gazdasági-pénzügyi adatait kell a legjobb színben feltüntetni, hiszen a külső megfigyelők úgyis csak az év végi adatokat szokták összevetni. Így mindenki azt látja majd, hogy mennyivel rosszabb lesz a helyzet, miután leléptek. Ezt a játékot azonban nem szabad komolyan venni: 2002-ben és 2006-ban is megugrott a deficit, és várhatóan ez lesz 2010-ben is, mert szokás szerint a választások után vallják be a megelőző időszak tévedéseit. Először az Állami Számvevőszék környékéről hallottam, hogy jövőre az államháztartás konszolidált hiánya elérheti vagy meghaladhatja a hét százalékot. Ez elsősorban a 2010-re áttolt fizetési kötelezettségek, a számos területen - például a MÁVnál, a BKV-nál, a Margit hídnál vagy a 4-es metrónál - várható konszolidációs intézkedések, a túlköltések és a tervezési hibák miatt alakul majd így. Ráadásul ebben a válságos helyzetben az adóbevételek is olyan bizonytalanok, mint a kutya vacsorája. Anélkül, hogy bármi történne a gazdaságban, a hiány mértéke valóban jelentősen megugorhat.

- A Nemzetközi Valutaalap megüzente, hogy nem tolerálja a nagyobb hiányt.

- A valutaalap hivatali kötelessége, hogy a hiánycél megőrzésére buzdítsa a kölcsönt felvevő kormányt. Lehet azzal érvelni, hogy jövőre például Nagy-Britannia csaknem 13 százalékos GDP-arányos deficittel számol, amihez képest a hét százalék nem tűnik soknak. De velük ellentétben mi az IMF, a Világbank és az Európai Unió készenléti hitelkeretének foglyai vagyunk.

- Hogyan szabadulhatunk ki a szorításból?

- Nem az a kérdés, mekkora a hiány, hanem az, hogyan hozzuk össze. Ha európai zsánerű gazdaságpolitikát követve átláthatóbbá válnak az állami kimutatások, beindulnak a munkahelyteremtő beruházások, valamint az adóreform, és elkészül egy feszes, többlépcsős gazdasági stratégia, akkor növekedhet a bizalom a kormány politikája iránt. Nem egymillió munkahelyet kell ígérni. Olyan célt kell kitűzni, hogy például a következő négy esztendőben évi 1,5 százalékponttal csökkentjük a költségvetési kiadások GDP-n belüli arányát. Ezt adócsökkentéssel és a kiadási oldal ésszerű megnyirbálásával el lehet érni. Ez még nem lenne sokkterápia - Bokros Lajos egy év alatt hajtott végre hat százalékpontos lefaragást. A piacok nem könyvelői szemléletben gondolkoznak: ha látják, hogy a megígért pályán mozgunk, bizalmat szavaznak nekünk, és nem törődnek azzal, ha egyetlen szám sem teljesül pontosan. Meggyőződésem, hogy a piacok finanszíroznának olyan gazdaságpolitikát, amely Magyarországot a növekedés és a nagyobb foglalkoztatás pályájára állítja. És akkor nem szorulunk többé az IMF hitelére sem.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.