valasz.hu/itthon/mindenhato-kormany-durvan-beavatkozott-a-magyar-valasztasokba-a-metallica-128058

http://valasz.hu/itthon/mindenhato-kormany-durvan-beavatkozott-a-magyar-valasztasokba-a-metallica-128058

Ez kereszténydemokrácia?

/ 2018.05.23., szerda 16:48 /

A német fül számára Orbán Viktor furcsán használja a liberális és a kereszténydemokrácia fogalmát – mondja Hendrik Hansen. A budapesti, német nyelvű Andrássy Egyetem tanszékvezető politikatudósa szerint Orbán homogén demokráciát épít.

– Nem liberális, hanem kereszténydemokráciát épít – mondja Orbán Viktor. Tényleg antitézise egyik a másiknak?

– Német kereszténydemokrata szempontból ez a szembeállítás nem alapvetően hibás ugyan, de legalábbis furcsa. Orbán szempontjából azonban logikus. Okosabb szót választott az illiberális helyett, amelyről Tusnádfürdőn beszélt annak idején, s amelyet nem úgy értelmeztek, ahogy szerette volna.

– Miközben Orbán nem liberális demokráciáról beszél, úgy írja körül, hogy az emberi méltóság a legfontosabb, a hatalmi ágak el vannak választva, a szabadság feltétlen érték. Mi ebben a „nem liberális”?

– A liberális demokrácia Orbán értelmezésében az a berendezkedés, amely kizárólag az individualizmusra épít. Amely szerint mindenki szabadsága addig tart, ameddig a másik szabadságát nem sérti. Ám hogy ez a határ hol húzódik, s mi a törvény, azt a valóságban az erősebb szabja meg. A magyar privatizációnál valóban ez volt a helyzet: miközben liberalizmusról szónokoltak, az erősebb hozta a törvényeket – a maga javára. Orbán tehát ezzel azonosítja a liberális demokráciát.

– Helyesen teszi?

– Furcsán használja a fogalmat, s ez a sarkítás számunkra idegen is, hiszen a liberálist sokféle irányzatra használják Európa-szerte. A szabad, jogállami demokrácia mint rendszer nem tud nem liberális lenni. Azon belül vannak aztán politikai irányzatok, amelyek másra helyezik a hangsúlyt: szociáldemokraták, gazdasági liberálisok, kereszténydemokraták. Utóbbi fogalommal is óvatosan kell bánni. Noha a színtiszta individualizmust a kereszténydemokrácia elveti, mindig az ember kettős természetét hangsúlyozza. Az ember egyéni és közösségi oldalát, a kettőt együtt.

– Mert ha csak a közösségit hangsúlyozzuk, az totalitarizmusba torkollik?

– Pontosan. A kereszténydemokráciából ezért mindig pluralista társadalom következik. Orbán értelmezésével ez a gond. Ő ugyanis homogén demokráciát képzel el, akárcsak Rousseau. Olyat, amelyben a nép általános akaratát a vezető testesíti meg és egymaga képviseli. Orbán és a kereszténydemokrácia viszonyára tekintve tehát kifejezetten kétkedő vagyok. És akkor nagyon udvariasan fogalmaztam.

– Miért szkeptikus?

– Orbán többször elmondta például, hogy a demokrácia etnikai-kulturális homogenitáson alapul. Ez elég irritáló. Tehát ha idejön egy afrikai, abból nem lehet magyar? Gondoljanak csak Az állampolgár című film főszereplőjére. Remek példa, hogy valaki eljön Afrikából, integrálódik, megtanul magyarul. Németországban is van erre példa, meg persze a rossz integrációra is. Az etnikai-kulturális homogenitásra kihegyezni ezt összeegyeztethetetlen a kereszténydemokráciával.

– Megint csak: miért?

– Az ember istenképmás voltával, valamint kettős, egyéni és közösségi természetével, tehát a kereszténydemokrata emberképpel nem fér össze az etnikai-kulturális homogenitás követelménye. A kereszténydemokrata emberképből az következik, hogy az ember, ha akar, képes megfelelni az elvárásoknak.

– Azt mondja, a kereszténydemokrácia a multikulti alapja?

– Korántsem. A multikulti azt jelenti, hogy mindenki élhet, ahogy akar, s ebből majd összejön egy normális társadalom.

– Őrült gondolat.

– Egyetértek. A kereszténydemokrata pozíció nem is ez, hanem hogy az idegennek is lehetősége van jó németté vagy magyarrá válni, ha akar, s ha segítséget kap. Az etnikai-kulturális homogenitás koncepciója ráadásul az elmúlt két évben ijesztő méretű idegenellenességgel párosult itt.

– Olvas magyarul?

– Lefordíttatom magamnak a híreket, a horrortörténeteket a migránshordákról, másrészt látom, hogy az emberek félnek tőlük. Márpedig amikor az idegengyűlöletet korbácsolják, az végképp fényévekre van bármilyen kereszténydemokráciától.

– Pócza Kálmán politikatudós szerint inkább minimális demokráciáról beszélhetünk, hiszen választások vannak, viszont az indulók feltételei nem egyenlőek.

– Ez pontosan a pluralizmus problémája, amelyről már szóltam. A kereszténydemokrácia alapvetése, hogy a legjobb döntés egymással versengő vélemények által alakul ki. Magyarországon ennek hiánya nem Orbánnal kezdődött. A szocialisták is hasonlóan működtek és keltettek hangulatot a jobboldal ellen, csak éppen kétharmados többség nélkül. Orbánnak harmadszorra van ilyen többsége, és a homogenitás megteremtésére használja. Nem csak a médiában. Nézzék meg a közigazgatást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Fideszeseket képeznek, akik majd beülnek a hivatalokba, és nem is lesz módjuk arra, hogy pártatlanul végezzék a munkájukat. A homogén demokrácia építése minden területen zajlik, aminek sok köze értelemszerűen nem lehet a kereszténydemokráciához.

– Utóbbi egyik alapelve a szubszidiaritás: hogy a problémákat a legalacsonyabb szinten kell megoldani. Ehhez képest az Orbán-kormánytól eddig központosítást láttunk: az önkormányzatoktól hatásköröket vontak el, az oktatást is egységesítették.

– Ha az EU-ról van szó, Orbán mindig hangsúlyozza a szubszidiaritás fontosságát, a magyar önkormányzati rendszert viszont nem ismerem eléggé ahhoz, hogy véleményezzem. Az persze, hogy az oktatás központi kézben van, nem biztos, hogy rossz vagy ellentétes a kereszténydemokrata elvekkel. Bajorországban is Münchenből szabályozzák az oktatást, amitől nem lesz kevésbé kereszténydemokrata a CSU.

– Sőt, mostantól a közintézményekben kötelezően kiteszik a kereszteket. Orbán „régimódi kereszténydemokrata” útjára lépett a bajor testvérpárt?

– A pluralizmus és a szabadság meggyőződésem szerint a kereszténységben gyökerezik. Az emberben, aki felelősségében áll Isten előtt, aki nem önmagából szüli az értékeket, hanem kapja őket, s nem parancsnak veszi a Bibliából, hanem annak alapján folyamatos diskurzusban áll önmagával. Az iszlámra mai állapotában ez nem jellemző. Akik megpróbálják, támadásoknak vannak kitéve, mint a liberális mecset alapítói Berlinben, akiket a rendőrségnek kell védelmeznie. Érdemes tehát szellemi gyökereinket erősebben hangsúlyozni, nem eltagadva, hogy értékeink a kereszténységből nőttek ki. Ami felháborít: Orbánhoz hasonlóan Markus Söder bajor miniszterelnök is kampányeszközként használja a keresztet. Ez ennél jóval mélyebb és fontosabb jelkép.

– Orbán vajon azért akart épp most jobb szót találni az illiberálisnál...

– ...hogy az Európai Néppárt EP-parlamenti frakcióját vezető Manfred Webert magára ne haragítsa?

– Pontosan.

– Az biztos, hogy Orbán az „illiberális demokráciával” az Európai Néppártban is erős ellenállást váltott ki; az átlag CDU-politikusnak viszont elég, ha szavak szintjén rendben van minden. Ha azt hallja, „kereszténydemokrácia”, megnyugszik. Hogy aztán azt miként értik, annak elemzésére már általában nem marad kedv és idő.

– Hát Milo Yiannopoulos Budapestre hívását hogyan lehet összhangba hozni a „régi vágású kereszténydemokrácia” felépítésével?

– Schmidt Mária nemcsak őt hívta meg, de Götz Kubitscheket is, aki az újjobboldali, identitárius mozgalomhoz kötődik. Etnikailag, kulturálisan homogén államot álmodnak ők is. Akárcsak Carl Schmitt.

– Meg mondjuk – hogy egy még durvább párhuzamot említsünk – Hitler.

– Nem egészen. Az identitáriusok szerint a népeknek ott kell maradniuk, ahol vannak, de rasszok harcáról, melynek vége a megtisztulás, náluk szó sincs. Az Hitler koncepciója. Kubitschek sem neonáci, de közel áll ahhoz a mozgalomhoz, amelyet Németországban szélsőségessége miatt az alkotmányvédelmi hivatal megfigyelés alatt tart.

– Tehát nálunk tényleg nagyobb a szólásszabadság, mint Németországban, ahol vélemény miatt megfigyelnek, és amúgy is Soros mozgatja a szálakat. Plusz minden médium liberális.

– Az elképzelés, hogy a Németországban kétségtelenül létező politikai korrektséget Soros György tüzeli, olyan elképesztő összeesküvés-elmélet, hogy szóhoz sem jutok. Nem tudom, Orbán és Szijjártó Péter komolyan gondolják-e, hogy Angela Merkelt vagy Jean-Claude Junckert Soros György irányítja, de hogy kimondanak ilyeneket, az önmagában gond. Nincs szükségük Sorosra, hogy olyan legyen a hozzáállásuk, amilyen. Amivel lehet és kell is vitatkozni, de amikor Magyarországon ilyen módon próbálják hitelteleníteni a politikai ellenfelet, az nem a szabad vitakultúra létét mutatja. Míg tehát Magyarországon bizonyosfajta politikai korrektség valóban nem létezik, másféle igen, s számomra a véleménynyilvánítás módja sem látszik szabadabbnak.

– Önöknél viszont eltitkolják, ha migránsok bűnöznek.

– Mindig ott a félelem, hogy idegengyűlölőnek látszunk. A kölni szilveszter éjszakán történteket négy napig nem hozták nyilvánosságra, utána viszont nyílt vita volt róluk, a németeket is felháborította a dolog. A titkolózásba torkolló népnevelési kísérletek egyébként csak olajcseppek az AfD tüzére. Az, ha felgyújtanak egy menekültszállót, azonnal benne van az újságban, de ha egy menekült követ el valamit, az nincs. Nincs is erre szükség: az emberek nem lesznek idegengyűlölők csak mert az újság megírja, hogy egy-két menekült bűncselekményt követett el. Ettől nem fogják azt hinni, hogy minden menekült bűnöző. Magyarországon viszont arra használják a felületeket, hogy az idegengyűlöletet szítsák. Amelyből aztán nem egykönnyen lehet kigyógyítani a társadalmat.

– Nem önök lesznek a következő CEU, az ellenség, ha ilyeneket mond?

– Soros Györgynek nincs köze hozzánk. Habár, amennyiben már Angela Merkelt is ő irányítja, az Andrássy Egyetemre is lehet hatása, nemde? Könnyen össze lehet állítani efféle összeesküvés-elméletet. De hogy igazságosak legyünk: az egyetem a magyar politikát mindig kritikusan elemezte, de ezért a kormány soha nem próbált meg elhallgattatni minket.

– Örül, ha esetleg elmegy innen a CEU?

– Katasztrófa lenne.

– Hiszen konkurencia!

– Ők a világ minden országából fogadnak hallgatókat, mi a szűkebb térséget és a németül beszélőket célozzuk meg. A CEU-n remek tanárok oktatnak, bár ott valóban van mondjuk genderképzés is, amelynek cseppet sem vagyok barátja.

– Van valamilyen személyes tapasztalata vad genderistákkal?

– Van az is. A vitákat meg lehet nyerni, ameddig az efféle ideológiát vallók kisebbségben vannak. De csak addig. Négy szemesztert töltöttem Amerikában: az ottani egyetemeken szinte kizárólagos többségben vannak, és könnyen rásütik az emberre, hogy rasszista, fasiszta, ha kicsit is eltér a véleménye. Mindenesetre ha a genderistákat elüldözik Magyarországról, az megint csak nem a magyar vitakultúra erejét, a szabad szólásba vetett hitet mutatja. Egyébként pedig gender sem Soros elvei miatt van a CEU-n. Minden átlagos amerikai egyetemen van, csak legalább a CEU minőséget képvisel. Érték a város és az ország számára is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.