Ez Magyarország! – A vonat nem várja be a buszt (Frissítve!)

/ 2009.12.19., szombat 13:50 /

Nem igazodik a mindennapi igényekhez a megszüntetett vasútvonalat kiváltó buszok menetrendje a Somogy megyei Segesden – mondta Bencze Imre, a település polgármestere. Néhány napja kunmadarasi kollégája jelentette be, hogy próbapert indítanak a Karcag-Tiszafüred vasútvonal megmaradásáért.

Több száz lakos nem tud eljutni közösségi közlekedéssel az iskolába, vagy munkahelyére a Somogy megyei Segesdről, mert a megszüntetett vasútvonalat pótló buszjáratok menetrendje nem igazodik a mindennapi igényekhez. A polgármester kifejtette, hogy a 2700 lakosú település éveken át hiába próbálta érdekeit érvényesíteni a vasúti menetrend-egyeztetéseken, azokat egyszer sem vették figyelembe. Remélték, hogy a megszüntetett Somogyszob-Balatonszentgyörgy vasútvonalat pótló sűrűbb buszjáratok javítanak a helyzeten, de az csak rosszabb lett.

A polgármester elmondása szerint az első reggeli busz túl későn érkezik Somogyszobra, így az utasok már nem tudják elérni a csatlakozó Intercityt, amellyel Csurgóra, Nagykanizsára, Kaposvárra, vagy Budapestre folytatnák útjukat. Gondok vannak az utolsó buszjárattal is, az ugyanis még azelőtt elindul a Somogyszobtól 9 kilométerre lévő faluba, hogy az esti Somogy IC beérkezne.

A polgármester ésszerűtlennek tartja a menetrendet, mivel a reggeli nagyatádi Volán járat zsúfolásig tele van, míg a késő délelőtti, kora délutáni járatok konganak az ürességtől. Bencze Imre úgy gondolja, ilyen viszonyok között értelmetlen utasszámlálási adatokról beszélni, ugyanis ésszerű menetrend esetén sokkal nagyobb lenne az igény a tömegközlekedésre. Ugyanakkor annak sem látja értelmét, hogy panaszaival a közlekedési tárcához forduljon, hiszen azokat eddig is hiába jelezte.

A somogyi kifakadással párhuzamosan, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcag térségében próbaperrel szeretnék visszaszerezni vasútjukat a helyiek. Márki Sándor, Kunmadaras polgármestere a héten jelentette be, hogy a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás jogi útra viszi a kérdés rendezését, szerintük ugyanis a kormánynak a térség önkormányzatainak véleményét is ki kellett volna kérnie a személyszállítás szüneteltetéséről, mint a lakosságot érintő, nagy horderejű döntésről.

A polgármester kiemelte, hogy a több mint száz éves vasútvonal az ottani helyhatóságok, és lakosok pénzéből készült el, s 1920-ban a MÁV azzal a kötelezettséggel vette át a vonal fenntartását és üzemeltetését, hogy azon biztosítja a folyamatos közlekedést.

Márki Sándor a Független Hírügynökségnek arról is beszámolt, hogy egy minisztériumi munkaanyag szerint a vasútvonal bezárások esetén szempont volt az is, hogy politikailag problémás-e az adott térség. Márki a kistérségi társulás egy korábbi ülésén bemutatott egy minisztériumi tanulmányt, mely szerint a Karcag-Tiszafüred vonal az volt.

A település első embere azért is fájlalja a döntést, mert a kormány Kunmadarast, a volt szovjet katonai repülőtér infrastruktúrája miatt kiemelten fejlesztendő területnek nyilvánította, a vasút megszüntetése azonban elriaszthatja az esetleges befektetőket. A polgári peres eljárás megindításához jelenleg egy jogászcsapat dolgozik a részleteken, dokumentálják az előkészítő lépések jogsértéseit, s ezt kívánják a bíróság elé tárni. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a tizenöt kilométerre fekvő karcagi súlyponti kórházat december 13-a óta csak többszöri átszállással, a rossz állapotú közutakon csak lassan haladó buszokkal lehet elérni.

Nem ez lenne az első eset, hogy egy felszámolásra ítélt szárnyvonal mellett élők kiállnak vasútjukért. A 2007-ben bezárt Pápa-Csorna vonal mentén a mai napig küzdenek azért, hogy az egyébként jó állapotban lévő pályán ismét meginduljanak a motorvonatok. Legutóbb június 21-én, egy különvonat indításával hívták föl a figyelmet a térség tömegközlekedési gondjaira. A vasút megszüntetése után ugyanis a pótló buszok úgynevezett „karácsonyfajáratként", valamennyi, korábban vasúti megállóhellyel rendelkező zsáktelepülésre betérve érik el úti céljukat - megnövelve a menetidőt, és az utazás költségeit.

Szakértők szerint a szárnyvonalak felszámolása helyett ráhordó és gerincjáratok kialakításával a feladatokat kellene elkülöníteni. Utóbbit több mellékvonal is elláthatná, míg a Volánoknak jutna a ráhordó szerep, megszüntetve az értelmetlen párhuzamosságokat.

Frissítve 16.29-kor:

A minisztérium kommunikációs osztálya az alábbi tájékoztatást adta:

A közlekedési minisztérium utasforgalmi adatai szerint a 37. sz. Somogyszob - Balatonszentgyörgy vasútvonalon segesdi állomásán kimutatható teljes napi utasszám 93 fő volt. A vonalon 5 vonatpár közlekedett, ezek kiváltását szolgálja a Kapos Volán által üzemeltetett napi 10 többlet buszjárat. A településről a vasút sem biztosított közvetlen átszállási lehetőséget az InterCity vonatokra.

A pótló autóbuszok beállása tehát semmiképpen jelentheti a szolgáltatási színvonal romlását. A közúti megoldás legalább egyenértékű a vasútival, bizonyos kényelmi szempontokból pedig egyértelműen felülmúlja annak színvonalát. Az utasok a település három megállóhelyén is felszállhatnak a járatokra, így kevesebbet kell gyalogolniuk, mint korábban a vasútállomásra.

A Regionális Közlekedésszervezési Iroda a Kapos Volán bevonásával egyeztetést kezdeményez Segesd polgármesterével. A településvezető észrevételei alapján természetesen elképzelhető a helyettesítő buszok menetrendjének finomhangolása.

A szakminisztérium munkatársai és a Regionális Közlekedési Szakbizottságok folyamatosan nyomon követik a menetrendi változások eredményét, fogadtatását. A pótló buszok működésével kapcsolatban súlyos kifogás vasárnap óta nem érkezett a tárcához. Az elmúlt napok tapasztalatai azt mutatják, hogy az új autóbusz-járatok a többségi utazási igényeknek a legtöbb viszonylaton megfelelnek.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Tóra, magyar!

A hamarosan rajtoló Kékszalagra hajók keresik legénységüket, a Balatonon pedig ötödannyi hajó sincs, mint a Boden-tavon. Összeállításunkban azt próbáltuk körüljárni, kinek és hogyan lehetséges belevágnia ebbe a sportba.

Így alakulhat át az Európai Unió

A múlt heti uniós csúcson kiderült, hogy nagy változások előtt áll az EU: a francia–német tandem szándékai szerint a megerősített eurózóna lesz a közösség új gravitációs központja. Aki kimarad, lemarad? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ezért akar a kormány lőtereket telepíteni az iskolákba

A lövészet iskolai oktatásának ötlete összefügg a hadsereg létszámhiányával, de valószínűleg ugyanúgy kevés valósul meg belőle, mint a lovaglásból vagy a mindennapos éneklésből. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért szavaz sok LMBT-személy a radikális jobboldalra?

Három európai kormányfő homoszexuális; Angliában rekordot döntött a meleg képviselők száma; szélsőjobbos alakulatok, illetve Skóciában az összes mérvadó párt élén szintén zenész áll – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.