Ez Magyarország! – A vonat nem várja be a buszt (Frissítve!)

/ 2009.12.19., szombat 13:50 /

Nem igazodik a mindennapi igényekhez a megszüntetett vasútvonalat kiváltó buszok menetrendje a Somogy megyei Segesden – mondta Bencze Imre, a település polgármestere. Néhány napja kunmadarasi kollégája jelentette be, hogy próbapert indítanak a Karcag-Tiszafüred vasútvonal megmaradásáért.

Több száz lakos nem tud eljutni közösségi közlekedéssel az iskolába, vagy munkahelyére a Somogy megyei Segesdről, mert a megszüntetett vasútvonalat pótló buszjáratok menetrendje nem igazodik a mindennapi igényekhez. A polgármester kifejtette, hogy a 2700 lakosú település éveken át hiába próbálta érdekeit érvényesíteni a vasúti menetrend-egyeztetéseken, azokat egyszer sem vették figyelembe. Remélték, hogy a megszüntetett Somogyszob-Balatonszentgyörgy vasútvonalat pótló sűrűbb buszjáratok javítanak a helyzeten, de az csak rosszabb lett.

A polgármester elmondása szerint az első reggeli busz túl későn érkezik Somogyszobra, így az utasok már nem tudják elérni a csatlakozó Intercityt, amellyel Csurgóra, Nagykanizsára, Kaposvárra, vagy Budapestre folytatnák útjukat. Gondok vannak az utolsó buszjárattal is, az ugyanis még azelőtt elindul a Somogyszobtól 9 kilométerre lévő faluba, hogy az esti Somogy IC beérkezne.

A polgármester ésszerűtlennek tartja a menetrendet, mivel a reggeli nagyatádi Volán járat zsúfolásig tele van, míg a késő délelőtti, kora délutáni járatok konganak az ürességtől. Bencze Imre úgy gondolja, ilyen viszonyok között értelmetlen utasszámlálási adatokról beszélni, ugyanis ésszerű menetrend esetén sokkal nagyobb lenne az igény a tömegközlekedésre. Ugyanakkor annak sem látja értelmét, hogy panaszaival a közlekedési tárcához forduljon, hiszen azokat eddig is hiába jelezte.

A somogyi kifakadással párhuzamosan, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcag térségében próbaperrel szeretnék visszaszerezni vasútjukat a helyiek. Márki Sándor, Kunmadaras polgármestere a héten jelentette be, hogy a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás jogi útra viszi a kérdés rendezését, szerintük ugyanis a kormánynak a térség önkormányzatainak véleményét is ki kellett volna kérnie a személyszállítás szüneteltetéséről, mint a lakosságot érintő, nagy horderejű döntésről.

A polgármester kiemelte, hogy a több mint száz éves vasútvonal az ottani helyhatóságok, és lakosok pénzéből készült el, s 1920-ban a MÁV azzal a kötelezettséggel vette át a vonal fenntartását és üzemeltetését, hogy azon biztosítja a folyamatos közlekedést.

Márki Sándor a Független Hírügynökségnek arról is beszámolt, hogy egy minisztériumi munkaanyag szerint a vasútvonal bezárások esetén szempont volt az is, hogy politikailag problémás-e az adott térség. Márki a kistérségi társulás egy korábbi ülésén bemutatott egy minisztériumi tanulmányt, mely szerint a Karcag-Tiszafüred vonal az volt.

A település első embere azért is fájlalja a döntést, mert a kormány Kunmadarast, a volt szovjet katonai repülőtér infrastruktúrája miatt kiemelten fejlesztendő területnek nyilvánította, a vasút megszüntetése azonban elriaszthatja az esetleges befektetőket. A polgári peres eljárás megindításához jelenleg egy jogászcsapat dolgozik a részleteken, dokumentálják az előkészítő lépések jogsértéseit, s ezt kívánják a bíróság elé tárni. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a tizenöt kilométerre fekvő karcagi súlyponti kórházat december 13-a óta csak többszöri átszállással, a rossz állapotú közutakon csak lassan haladó buszokkal lehet elérni.

Nem ez lenne az első eset, hogy egy felszámolásra ítélt szárnyvonal mellett élők kiállnak vasútjukért. A 2007-ben bezárt Pápa-Csorna vonal mentén a mai napig küzdenek azért, hogy az egyébként jó állapotban lévő pályán ismét meginduljanak a motorvonatok. Legutóbb június 21-én, egy különvonat indításával hívták föl a figyelmet a térség tömegközlekedési gondjaira. A vasút megszüntetése után ugyanis a pótló buszok úgynevezett „karácsonyfajáratként", valamennyi, korábban vasúti megállóhellyel rendelkező zsáktelepülésre betérve érik el úti céljukat - megnövelve a menetidőt, és az utazás költségeit.

Szakértők szerint a szárnyvonalak felszámolása helyett ráhordó és gerincjáratok kialakításával a feladatokat kellene elkülöníteni. Utóbbit több mellékvonal is elláthatná, míg a Volánoknak jutna a ráhordó szerep, megszüntetve az értelmetlen párhuzamosságokat.

Frissítve 16.29-kor:

A minisztérium kommunikációs osztálya az alábbi tájékoztatást adta:

A közlekedési minisztérium utasforgalmi adatai szerint a 37. sz. Somogyszob - Balatonszentgyörgy vasútvonalon segesdi állomásán kimutatható teljes napi utasszám 93 fő volt. A vonalon 5 vonatpár közlekedett, ezek kiváltását szolgálja a Kapos Volán által üzemeltetett napi 10 többlet buszjárat. A településről a vasút sem biztosított közvetlen átszállási lehetőséget az InterCity vonatokra.

A pótló autóbuszok beállása tehát semmiképpen jelentheti a szolgáltatási színvonal romlását. A közúti megoldás legalább egyenértékű a vasútival, bizonyos kényelmi szempontokból pedig egyértelműen felülmúlja annak színvonalát. Az utasok a település három megállóhelyén is felszállhatnak a járatokra, így kevesebbet kell gyalogolniuk, mint korábban a vasútállomásra.

A Regionális Közlekedésszervezési Iroda a Kapos Volán bevonásával egyeztetést kezdeményez Segesd polgármesterével. A településvezető észrevételei alapján természetesen elképzelhető a helyettesítő buszok menetrendjének finomhangolása.

A szakminisztérium munkatársai és a Regionális Közlekedési Szakbizottságok folyamatosan nyomon követik a menetrendi változások eredményét, fogadtatását. A pótló buszok működésével kapcsolatban súlyos kifogás vasárnap óta nem érkezett a tárcához. Az elmúlt napok tapasztalatai azt mutatják, hogy az új autóbusz-járatok a többségi utazási igényeknek a legtöbb viszonylaton megfelelnek.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.