Ez volt a rendszerváltás igazi pillanata

/ 2009.06.15., hétfő 07:00 /

A berlini fal lebontása Magyarországon kezdődött, a német újraegyesítés felé az első lépés a Páneurópai Pikniken történt - Helmut Kohl kancellár gondolata az egyik, amely felkerült a Terror Háza termének falára. Az Átvágva címmel megnyílt időszaki kiállításon a múzeum fotóválogatással idézi fel a vasfüggöny lebontását és a Páneurópai Piknik pillanatait.

„Határsáv! Engedély nélkül belépni tilos!" feliratú tábla, 1989 szeptemberében határnyitásra várakozó NDK-s menekültek, határátlépés a Páneurópai Pikniken valamint az áttörés perceiben egymás nyakába boruló családok: ezek a jelenetek mind szerepelnek a megörökített események és a javarészében Lobenwein Tamás által készített felvételek között. A '89-et megelevenítő fotók és idézetek által beborított falak között pedig az érkezőben, és indulóban lévő, pirosra mázolt Trabantok jelképezik a határnyitáskor meginduló német menekültek tömegét.

„Nem mondható el igazán az az eufória és az a megélt csoda, amit a vasfüggöny lebontása jelentett. De ugyanígy az a félelem sem foglalható szavakba, amit a határ, a határátlépés és az útlevél-ellenőrzés kifejezések ébresztettek bennünk" - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Schmidt Mária vasárnap délután a Terror Háza legújabb időszaki kiállítását. A múzeum igazgatója azt is megemlítette, hogy a mai fiataloknak a határ már nem szögesdrótot, nem taposóaknákat és nem a határőr ellentmondást nem tűrő szavaiban megnyilvánuló diktatúrát jelenti. „Ezért is olyan fontos ez a mostani kiállítás, főleg, hogy évről-évre kevesebben vannak, akik még emlékezhetnek a bipoláris világra" - tette hozzá Schmidt Mária.

„Nem igaz a magyar rendszerváltásról az a ma megfogalmazott teória, mely szerint az csupán az elit megegyezése volt és a civil társadalomra nem gyakorolt semmilyen hatást sem" - hívta fel a figyelmet Szájer József, aki szerint '89 legkiemelkedőbb eseménye augusztus 19-én, délután három óra tájban következett be. Mégpedig a Páneurópai Pikniken, ahol szabad emberek a saját akaratuk szerint cselekedtek: „a magyarok az osztrákokkal pikniket szerveztek, a piknik a világ legtermészetesebb aktusa, ez esetben azonban a legtermészetellenesebb dologra készültek a kezdeményezés kigondolói" - fejtette ki az Európai Parlament képviselője.



Szájer úgy véli, hogy ugyan nem tudták a szovjet birodalmat megdönteni, de szerettek volna szabadon élni. A pikniket szervezők tisztában voltak vele, hogy ez nem egy hétköznapi cselekedet lesz részükről, ezért pártfogókat kerestek Pozsgay Imre és Habsburg Ottó személyében. „Civilként viselkedtek. Nem a vasfüggöny jelképes átvágása, hanem ez volt a rendszerváltás igazi pillanata" - tette hozzá Szájer.

Lehet-e börtönben élni? - a sokak által megfogalmazott kérdést most Kozma Imre atya fogalmazta meg. „Mi magyarok Kelet-Európa börtönében éltünk ugyan, de tudjuk, hogy börtönben nem lehet élni, mert emberhez méltatlan és megalázó" - fejtette ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító-vezetője.

Befogadás: ez az egyetlen szó fejezi ki a legjobban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989-es szerepvállalását. Kozma atya úgy véli, hogy amikor a nyugat-német konzul felkereste őt, akkor nem az eszére, hanem a szívére hallgatott. Ha nem így lett volna, akkor biztosan nemet mond a keletnémetek ügyének elvállalására, ehelyett azonban a zugligeti plébánia kertjébe szállásolta el az NDK-beli menekülteket, az első tábor bejáratára pedig a „Kapunk tárva, a szívünk még inkább" mondatot írta fel.

„Mondjanak nekem egy nemzetet, amely megsegítette egy nálánál nagyobbat úgy, hogy ezzel óriási kockázatot vállalt. Nincs ilyen nemzet a magyarokon kívül." - a német kormány nagykövetének 1994-ből származó szavaival érzékeltette Kozma atya a magyarok tettének súlyát.

A menekülttáborban az ott lakók lelki gondozását végző Balog Zoltán református lelkészként a németek tömeges megkeresztelését - úgy emlékszik, hogy már azt hitték, nem lesz elég a szentelt víz és a slagot kell elővenni - és a Trabantok megindulásának pillanatait elevenítette fel. A Parlament emberjogi bizottságának elnöke arról is beszélt, hogy a sok változás mellett azokra a dolgokra is oda kell figyelnünk, amik nem változnak: a segítőkészségnek, az áldozatvállalásnak, de a tetteseknek is megvan a maguk folytonossága.

Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója németül is megosztotta emlékeit. Az NDK-ban született író harminc éve él Magyarországon. A kiállításra magával hozta apja utolsó útlevelét, amit 1990 áprilisában állították ki. „Ha nem szűnt volna meg októberben az NDK, akkor 2000-ig lett volna érvényes, de nincs már meg az akkori formájában az az ország, ahol én születtem és egy darabig éltem is" - mesélte Tallai, aki emellett hozzátette, hogy a határátkelésnél való félelme a mai napig megmaradt. „Jó, hogy az autóban ülő gyerekek nem érzékelnek ebből semmit, de a feleségem még mindig megszorítja ilyenkor a kezemet, ő tudja, mit éreztünk akkor" - így mesélt a húsz évvel ezelőtti élet „örökségéről" Tallai.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.