Ezen bukhat el a Fidesz a filozófusnő szerint

/ 2010.08.29., vasárnap 08:19 /
Ezen bukhat el a Fidesz a filozófusnő szerint

Heller Ágnes a kitüntetése kapcsán adott interjút a berlini szélsőbaloldali hetilapnak. Ebben a magyarországi antiszemitizmus erősödését panaszolja fel.

A Jungle World című német szélsőbaloldali hetilap mindig is kitüntetett figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket. A lap egyik fő küldetése ugyanis az antiszemitizmus és a nacionalizmus leküzdése.

Hosszú ideig a Jungle World volt az „antideutsch" - tehát a Németország megszűnését, a német kultúra eleve bűnös mivoltát hirdető - sajátságos berlini szubkultúra legfontosabb orgánuma.

Heller Ágnes a héten Weimarban vette át munkásságáért a Goethe-medált. Ennek kapcsán készített vele interjút a Jungle World. A téma a magyarországi antiszemitizmus volt. A lap már rögtön az első kérdésével inkább kinyilatkoztat, mint érdeklődik: szerinte a Magyar Hírlap, a Magyar Demokrata és részben a Magyar Nemzet rendszeresen teret ad antiszemita cikkeknek.

Heller hasonlóan látja a helyzetet: „Igen, Magyarországon lehetséges egy olyan antiszemita közbeszéd, ami Nyugat-Európában elő nem fordulhatna." Persze nem azt állítja, hogy a lakosság többsége lenne antiszemita - szerinte azonban a lakosság nagy része mégis eltűri, végig nézi, ahogy egy kisebbség nyugodtan zsidózik. Amerikában is lehet szabadon zsidózni, de ott erre megkapja mindenki a választ: „fogd be a szád". Ezt a bátorságot hiányolja Heller a magyarokból.

Az interjút készítő, bécsi Karl Pfeiffer - aki Gadó György, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő jóbarátja - az Echo Tv és Széles Gábor okán Orbánt is antiszemitának akarná láttatni. „Nem akarok Orbán lelkébe nézni, fogalmam sincs, mi lakozhat ott", válaszolja neki Heller. Csak annyit tud róla, hogy egy diktatórikus figura, aki semmiféle eltérő véleményt nem tűr el maga mellett.

Majd az Európában is erősödő anticionizmusra terelődik a szó. Miközben az interjú elején Karl Pfeiffer és Heller Ágnes még arról beszélt, hogy a magyar helyzet teljesen sajátságos, Nyugaton nincs is antiszemitizmus, Pfeiffer hirtelen mégis felpanaszolja a brit egyetemeken vagy a német baloldal egyes köreiben - főleg a kommunistáknál - tapasztalható anticionizmusnak, Izrael-kritikának álcázott antiszemitizmust. (A dolgot az teszi még sajátságosabbá, hogy mindezt egy szélsőbaloldali lap hasábjain vitatják meg.)

Pfeiffer a magyar helyzetet ehelyütt már csak annyiban látja különlegesnek, hogy mivel „Magyarországon jóformán nincs baloldal", ezért „az Izrael elleni gyűlölet is a szélsőjobbtól jön", holott Nyugat-Európában inkább a baloldal szokott Izrael-ellenes lenni.

Ezután - különösebb átvezetés nélkül - a Kádár-rendszerről beszélgetnek tovább, amiről Heller - akit a lap amúgy egykori cionistaként, marxistaként, kommunistaként mutat be - megállapítja, hogy illegitim volt. De azért még mindig a legkisebb rossz, és ez adta egyetlen legitimációs alapját.

Heller szerint a magyar antiszemitizmusért a Kádár-rendszer is felelős: a maga Izrael-ellenes kiszólásaival, politikájával, azzal, hogy fasizmust mondott nácizmus helyett, vagy hogy Auschwitzról beszélni sem lehetett. Heller szerint a zsidóság volt az, amely átmentette a haladó hagyományokat, ugyanis a Kádár-rendszer ellenzéke leginkább budapesti, zsidó értelmiségiekből állt.

Szerinte a zsidó értelmiségi legfeljebb 1956-ig szimpatizált a sztálinizmussal, utána szembefordult vele - amint a kommunizmus is szembefordult a zsidósággal. Heller példaként említi azt, hogy az ötvenhatos tisztogatások - főleg a Nagy Imre-per utáni kivégzések - leginkább a zsidó származásúakat érintették.

A rendszerváltás Heller szerint azonban nem csak az antiszemitizmust, de a zsidóság felébredését is elhozta: immár nagyon sok „keresztény származású" ember érdeklődik a zsidó kultúra iránt.

Karl Pfeiffer egy kérdésében a Fidesz-kormány kapcsán megállapítja, hogy az csak a nyugat-európai szélsőbaloldal és szélsőjobboldal rokonszenvét vívta ki magának (valóban tény, hogy a nyugati baloldal egyes orgánumai szimpátiával figyelik az Orbán-kormányt, elég furcsa azonban, hogy egy baloldali újság mindezt vádként fogalmazza meg) - a határon túl viszont még a magyarok sem hallgatnak, Pfeiffer szerint, a Fideszre.

Bizonyítékok erre Bugár Béla vagy Markó Béla sikerei, és a Fidesz támogatta Csáky Pál vagy Szász Jenő kudarcai. Heller szerint azonban a nacionalizmus alábbhagyna, ha a szomszédos államok végre autonómiát biztosítanának a magyarlakta vidékeknek.

Heller szerint a Fidesz akkor bukhat meg, ha kiderül a turpissága: azaz, hogy a szimbolikus politika mögött nincs semmi érdemi javaslat, lépés. A Fidesz bukásának azonban az is a feltétele, hogy legyen egy erős, baloldali ellenzék - márpedig jelenleg ilyet nem lát az idős filozófusnő.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”

Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Így jutnak át az illegális migránsok még mindig Magyarországra

A jogi határzár, vagyis a menedékkérők elzárása újabb csatához vezethet Brüsszellel. A szerb határon viszont az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a migránsok sorban állnak azért, hogy a szögesdrótos táborba kerülhessenek, és százból kettő menedékjogot kaphasson. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mit adtak nekünk a brüsszeliek?

Sokkal rosszabbul élnénk, és a kormány is jóval kevesebb eredménnyel büszkélkedhetne az uniós támogatások nélkül. A felhasználás hatékonyságán azonban javítani kellene – a saját érdekünkben. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

Már az első nap közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre Vermeer-kiállítására, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött. De mi a holland mester vonzerejének titka, és milyen más tárlatokért állnak sorba az emberek Párizsban, akár fél napot is? Részletek a friss Heti Válaszban.

Megszólal Ron Werber, és elmondja, szerinte ki a gyűlölet karmestere

Vezényletével épp 15 éve ütötte ki a Fideszt a kormányzásból az MSZP. Mi ugyanennyi ideje akarunk interjút készíteni vele. A jég most tört meg. Nagyinterjú Ron Werberrel a 2002-es kampány kulisszatitkairól és a 2018-as választások esélyeiről a csütörtöki Heti Válaszban.