Ezerszámra települnek le külföldiek nálunk – itt a „bevándorlók” listája
Ötven év alatt kilencszeresére nőtt a nálunk élő külföldiek száma: a hollandok a Mecsek lankáiért, a franciák és a németek a budai hegyekért, a románok Battonyáért lelkesednek. Megrajzoltuk hazánk új etnikai térképét, benne sosem látott szlovák, román és ukrán szigetekkel. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.
A térképrajzolást battonyai látogatással kezdtük, mégpedig Viorel Cuc vállalkozó kertjében. A hét közben Aradon élő férfi éppen átizzadt trikóban, szalmakalapban vágta a füvet. Cuc egyike annak a több száz román állampolgárnak, aki kihasználja, hogy a határ magyar oldalán válságrégió van, magas munkanélküliséggel, nyomott ingatlanárakkal, míg a román oldal az ottani Nyugat, fejlett ipari központ. Vagyis a telekár éppen tizede az aradinak, miközben Arad és Battonya mindössze 29 kilométernyi autóútra van egymástól.
 |
Viorel Cuc magyarországi házánál |
Fotó: Fűrjes Viktória |
A KSH adatai megdöntötték feltételezésünket, hogy a hollandok, a finnek, osztrákok jönnek hozzánk legnagyobb számban. Valójában – a németeket leszámítva – nem Nyugat-Európából költöznek ide legtöbben, hanem a környező országokból, és nemzetenként eltérő részeit választják hazánknak. Hogy kik és hova települnek le, egyebek mellett ez is kiderül a csütörtöki Heti Válasz „etnikai térképéből”.
 |
Stefania-Rita Paraschin és Giuseppe Saracino egy román-orosz házaspár szépülő battonyai lakásuknál |
Fotó: Fűrjes Viktória |
Hogyan találnak egymásra a betelepülők a nálunk élő nemzeti kisebbségekkel? Miért járatják a magyarok Kassára, a románok Magyarországra a gyermekeiket iskolába? Részletek az augusztus 13-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.
(A nyitóképen hollandok által felújított egykori sváb porta látható, a kép a baranyai Szentkatalinon készült.)
