Ezért kellett Habony – a Szépművészeti-botrány teljes háttere

/ 2016.02.24., szerda 19:01 /
Ezért kellett Habony – a Szépművészeti-botrány teljes háttere

Hogy hibázhatott ekkorát a rutinos, sikeres múzeumigazgató és kultúrpolitikus? Nem menti a kép- és terembérleti ügyet, de tavaly volt olyan időszak, amikor Baán Lászlónak és a Liget-projektnek is szüksége lehetett egy befolyásos barát lobbizására. Mi áll a Habony–Baán-ügy hátterében? Részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

A nagyközönség a Habony-ügyben belátott Baán László múzeumigazgatói és kultúrpolitikusi karrierjének kulisszái mögé – és joggal lett dühös, vagy csalódott attól, amikor megtudta, a közönség számára nem látható szférákban mi zajlik. Baánról kiderült, hogy bizalmas viszony fűzi az ország egyik legbefolyásosabb emberéhez, Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadóhoz, és megengedte, hogy Habony magáncélokra igénybe vegye a Szépművészeti Múzeum épületét ingyenesen, a gyűjtemény tíz festményét pedig erősen kedvezményesnek látszó áron.

Megmutatjuk, hogyan lett Baán Lászlóból az ország legsikeresebb múzeumigazgatója – és hogyan rendítette meg renoméját a most kirobbant botrány. Sem a képkölcsönzési, sem a terembérlési ügyre nincs mentség, arra azonban érdemes emlékeztetni, hogy a múzeum évtizedek – részben 1945 óta – húzódó nagyrekonstrukciójához Baán nagy nehezen, a Liget-projekt örve alatt tudott végre tavaly kormányzati támogatást szerezni, miután első nekifutásra 2011-ben kudarcot vallott. A bővítés lefújása Baán számára súlyos negatív tapasztalat lehetett saját befolyása korlátairól. Másrészt tavaly áprilisban a Liget-projekt is bukni látszott, mivel egyszerre három meghatározó helyről érték támadások. Habár Lázár Jánostól tudjuk, Magyarország nem olyan hely, ahol a fontos emberek támogatása befolyásolná a Szépművészeti Múzeum megbecsültségét, ebben az időszakban Baán körül erős lobbiharcok folytak a háttérben.

 

Exkluzív részletek a február 25-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Dévényi István

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Túl az utolsó figyelmeztetésen: Európa nem ura a helyzetnek

Együtt kell-e élni a terrorral? – kérdeztük az aktuális (csütörtökön megjelent) számunk címlapján. A történelem közbeszól: a kérdést Franciaországnak „címeztük”, a nizzai borzalmat követően. A válasz Ansbach után Németországból érkezik: Európa elvesztette a kontrollt a helyzet felett, a terror mindennapi valósággá vált. Rég túl vagyunk az utolsó figyelmeztetéseken.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.