valasz.hu/itthon/illegalis-a-demonstracio-35253?orderby=csokkeno&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=1

http://valasz.hu/itthon/illegalis-a-demonstracio-35253?orderby=csokkeno&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=1

Ezért nem engedheti Amerika a CEU-t

/ 2017.04.04., kedd 19:45 /
Ezért nem engedheti Amerika a CEU-t

Amikor a kormány elindította a CEU elleni kampányt, azzal minden bizonnyal számoltak, hogy a lépésnek milyen hatásai lehetnek a magyar belpolitikában. A Fidesz vezető politikusait az egyáltalán nem aggasztja, hogy Budapest központjában több ezer ember utcára vonul az egyetemért, hogy tudósok, akadémikusok, egyetemi vezetők tiltakoznak. Ezt valószínűleg belekalkulálták, és elfogadható árnak tartják a remélt haszonért.

A haszon ebben az esetben két dolgot jelent:

  1. A Fidesz törzsbázisának mobilizálását és fellelkesítését egy konfliktusos ügyben, ami a Soros György elleni, mindeddig virtuális harcot kézzelfoghatóvá, átélhetővé teszi.
  2. A Jobbik szavazóinak kiszervezését a cukisodó párt(elnök) alól.

A CEU-ügy úgy lett összerakva, hogy mindkét célt kitűnően szolgálja, különösen az utóbbit, mert a Jobbik egyszerűen nem tud olyat lépni, hogy jól jöjjön ki belőle. Ha kiállnak a CEU mellett, a radikális szavazók hagyják ott őket, ha nem állnak ki, a középre pozícionálás válik hiteltelenné. Marad a lapítás, de ez nem akadályozza meg a szavazók elszivárgását. Közben persze a Fidesz is veszít valamennyit, mert a polgári értékrend mellett kitartók, az értelmiség, a kényesebb ízlésűek ezen az úton nem követhetik a pártot – de ezeket a rétegeket a Fidesz stratégiái már rég másodlagosnak tekintik. Nem véletlenül beszélt arról G. Fodor Gábor, hogy a „polgári Magyarország” csupán politikai termék volt.

Érdekesebb kérdés, hogy a nemzetközi és különösen az amerikai reakciókkal számoltak-e, vagy ezek hevessége meglepetésként érte a kormányt. Az Egyesült Államoknak azonban jó oka van rá, hogy a CEU elleni fellépést ne hagyja szó nélkül. Mégpedig az, hogy az amerikai külföldi egyetemek hálózata rendkívül fontos az Egyesült Államok globális befolyása szempontjából.

A világban körülbelül 60 külföldi amerikai egyetem működik, többségük a CEU-hoz hasonlóan alapítványi formában, vagyis magánintézményként. A magyar kormány most rácsodálkozott arra, hogy a CEU mögött nem áll egy komplett otthoni, amerikai felsőoktatási intézmény, hanem tényleges tevékenységet csak Magyarországon végez. Ez azonban teljesen bevett gyakorlat, a külföldi amerikai egyetemek jelentős része hasonlóan működik.

A külföldi amerikai egyetemek között olyan nagy múltú, tekintélyes tudományos intézmények vannak, mint a párizsi és a római amerikai egyetem, vagy athéni American College. Ezeket elsősorban azért hozták létre és tartják fenn, hogy a nemzetközi kulturális és szellemi életben Amerika zászlóshajói legyenek. Van azonban egy olyan köre az amerikai intézményeknek, amely sokkal barátságtalanabb közegben tevékenykedik és a jelentősége is nagyobb. Különösen fontosak geopolitikai szempontból a közel-keleti amerikai egyetemek (Kairó, Bejrút, Kabul, Kuvait, Dubaj, Abu Dhabi, Szulejmánijja) – ezek az intézmények garantálják azt, hogy a stratégiailag kiemelten fontos régióban legyen nagyobb számban Amerika iránt barátságos, a nyugati eszmékre fogékony értelmiség. Az amerikai intézmények legalább valamennyire ellensúlyozhatják a nagyon elterjedt népi Amerika-ellenességet.

Hasonló szerepe van – ha kevésbé kiélezett körülmények között is – a Kínában, Közép-Ázsiában (Biskek), a Távol-Keleten és Közép-Amerikában létesült egyetemeknek.

Ha innen nézünk rá a CEU-történetre – márpedig a washingtoni külügyminisztériumban valószínűleg innen nézik – kifejezetten veszélyes próbálkozás az, amit a magyar kormány csinál. Ha a CEU-t könnyen ki lehet ebrudalni egy kis közép-európai államból, a világon elég sok helyen regisztrálhatják a tényt, hogy Amerika nem védi meg a felsőoktatási hálózatát. Nehéz elképzelni olyan szuperhatalmat, ami ezt szó nélkül eltűrné, főleg akkor, ha az akció mögött esetleg orosz befolyásszerzési törekvéseket érzékelnek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.