Ezért titkolják, hogy kik minősítették le Magyarországot

/ 2015.06.28., vasárnap 14:30 /
Ezért titkolják, hogy kik minősítették le Magyarországot

Kíváncsi voltam, ki az a hét magyar szakértő, akinek közreműködésével félig megszilárdult demokráciává minősítette le hazánkat a Freedom House. Azon nem csodálkoztam, hogy titkolják a neveket – a magyarázaton annál inkább. Aztán még meglepőbb fordulat történt.

Visszatekintő: a Válasz.hu-n hétfő reggelig a hét legjobb rostabejegyzéseit olvashatja.

A megszilárdult demokráciák csoportjából a félig megszilárdult demokráciák közé sorolta át Magyarországot minapi Nations in Transit 2015 című jelentésében a Freedom House; a minősítések húszéves története óta ez az első alkalom, hogy kiestünk a politikai elitklubból. A jelentés a választási folyamatot, a civil társadalom helyzetét, a kormányzás demokratikus voltát, a jogi kereteket, valamint a korrupció fokát vizsgálja, s pontozással dönt a helyezésről. Magyarország a 2,25-től 3,75 ig terjedő pontszámaival szinte minden kategóriában rontott az előző évi – amúgy sem előkelő – helyezésekhez képest. (A 1-től 7-ig terjedő pontozási skálán a minél kisebb érték a jobb.)

A szervezet módszertani útmutatója szerint a pontozás négy lépésben történik. A jelentés szerzője minden kategóriában megajánl egy előzetes pontszámot, majd ezt a javaslatot elküldik helyi szakértőknek, akiknek lehetőségük van felfelé vagy lefelé módosítani a pontszámot. Ezután a Freedom House tanácsadó testületének tagjai bírálják el a kérdőívet, majd a jelentés szerzőjének lehetőséget adnak minden olyan eredmény vitatására, amely legalább 0,5 ponttal eltér az eredetileg általa javasolt értéktől.

Mivel a szubjektív szempontoknak nagy szerepük van, érdekelt, kikből is állt a magyar szakértői csapat. Annyit már eddig is lehetett tudni, hogy a hazánkról szóló jelentést 2007 óta bizonyos Kovács Áron Balázs jegyzi. A jogász végzettségű „demokrácia- és szélsőségszakértő” 2003 és 2005 között az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, majd elszegődött a Freedom House-hoz. Ez idő tájt Costa Ricában elvégezte az ENSZ társult intézményeként működő Béke Egyetemét (University of Peace), ahol 2007 és 2013 között instruktorként dolgozott, 2013 óta pedig Ausztráliában a University of New England PhD-hallgatója – következésképp az utóbbi években idejének java részét nem Magyarországon töltötte, így kevés személyes tapasztalata lehet az itthoni helyzetről.

Közérdekű adatigénylést nyújtottam hát be a Freedom House New York-i központjához, hogy megtudjam, mely hazai szakértők vettek részt a pontozásban. Sylvana Habdank-Kolaczkowska, a Nations in Transit projektigazgatója először azzal válaszolt: a jelentés elkészítésében olyan újságírók, civil szakértők és a tudományos élet képviselői működtek közre, akik évek óta ismerik az adott országot. És hogy mi szerint választják ki őket? Jelentős publikációik, tapasztalataik és hírnevük alapján. „Politikailag minél megosztottabb egy ország, annál több szakértővel konzultálunk. Azt hiszem, Magyarországon hét emberről volt szó. Ezzel, valamint a tények szigorú ellenőrzésével küszöböljük ki az elfogultságot és a tévedéseket” – felelte a projektigazgató, majd elküldött egy listát a Nations in Transit elkészítésében közreműködő amerikai szakértők nevével.

További érdeklődésemre, hogy netán megtudhatnánk-e a magyar szakértők nevét, az igazgató nagyon kedvesen sajnálkozását fejezte ki, hogy ezen a téren nem tud segíteni, mert „mint számos tudományos publikáció esetében szokásos, mi is azt valljuk, hogy az anonimitás döntő feltétele az őszinte és hatékony elbírálási folyamatnak.”

Ilyenformán nem tudhatjuk meg, kiknek a pontszámai alapján állt össze a lesújtó kép. Pedig a nevek ismerete annál is fontosabb lenne, mert még baloldali, liberális szerzők is elismerik, hogy a lehetetlennel határos számszerűsíteni egy adott országban zajló folyamatokat, így a módszertant joggal érheti kritika, és a jelentés szükségképpen személyes benyomásokat tükröz. Ahogy például a hvg.hu korábban írta: „A sajtószabadságot, a demokráciához hasonlóan, a fogalmak összetettsége miatt nagyon nehéz megmérni, ezért mindkét index inkább a válaszadók percepcióját, véleményét, mint magát a sajtószabadság tényleges mértékét méri. (…) A percepciós indexek tehát a megkérdezettek véleményét mérik és nem tényeket.” A szerző ugyanakkor állítja: „A módszertani nehézségek ellenére mégis úgy áll a helyzet, hogy világszerte sokan hivatkoznak a két sajtószabadság-indexre. Ennek oka a szervezetek magas presztízsén túl, hogy az indexek két dolgot nagyon pontosan képesek megmutatni: egyfelől a sajtószabadság állapotának változásait, másfelől a vizsgált országok egymáshoz viszonyított helyzetét.”

Utóbbi megállapítás akár igaz is lehet, de azért talán nem mindegy, hogy egy adott országból ki az a hét személy, aki politikai közérzetét tizedes, sőt százados pontossággal számokba önti. Az a tény pedig, hogy a New York-i szervezet adós maradt a nevekkel, fájdalom, a legkevésbé sem erősíti a jelentés hitelét. Ezért Freedom House, átláthatóság kategória: 6,25 pont.

*

Sasszem olvasónk időközben jelezte, hogy ha nagyon akarjuk, megtudhatjuk, Magyarországról kik vettek részt a jelentés elkészítésében. A Nations in Transit függelékében, a köszönetnyilvánítás résznél ugyanis ömlesztve fel van sorolva egy regiment ember, akinek a Freedom House a háláját fejezi ki a közreműködésért. Ha pedig rákeresünk a Hungary kulcsszóra, megkapunk nyolc nevet – az anonimitás legnagyobb dicsőségére.

 – Dane Taleski (Közép-Európai Egyetem)

Marina Popescu (Közép-Európai Egyetem)

Goran Buldioski (Nyílt Társadalom Alapítvány)

Yervand Shirinyan (Nyílt Társadalom Alapítvány)

Andrej Nosko (Közép-Európai Egyetem, Nyílt Társadalom Alapítvány)

Halmai Gábor alkotmányjogász (ELTE)

Váradi Balázs (Budapest Intézet)

Charles Kovács (Híd Rádió Zrt.)

Tekintve, hogy a nyolc személyből legalább hét – a Soros György-féle Közép-Európai Egyetem, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány képviselőjeként, liberális alkotmányjogászként, a Magyar Narancs egykori publicistájaként – egy akolból származik, a Freedom House pontozását kénytelen vagyok leminősíteni, méghozzá az alábbiak szerint:

- Következetes kommunikáció: 7,00

- Átláthatóság: 2,75

- Elfogulatlanság: 6,99 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.