Ezt kellene tenni, hogy minden nő háborítatlanul szülhessen

/ 2017.03.30., csütörtök 17:00 /

Mennyiben szólnak a szüléssel kapcsolatos kérdések az egészséghez való jogról, az önrendelkezésről vagy a női jogokról? Milyen gyakorlatot kifogásolnak a civil mozgalmak az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi rendszer részéről? Kérdések és válaszok a témában tartott konferencián.

A Friedrich Ebert Alapítvány (FES), az EMMA Egyesület és a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom szervezésében zajló Párbeszéd a nemek közötti egyenlőségről: Kire bízzuk a szülést? című minapi kerekasztal-beszélgetés a visegrádi országok szülészeti ellátórendszerének helyzetét járta körül, a szervezők által deklaráltan baloldali megközelítésben. Az elmúlt években a térség több országában mozgalmak indultak a szülészeti ellátás megreformálásáért. A mozgalmak Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is próbálják tematizálni a szülészettel kapcsolatos közbeszédet, ezáltal nyomást gyakorolni a döntéshozókra és az ellátórendszerben dolgozókra. Céljuk megváltoztatni a kapcsolódó szabályozást és/vagy a kialakult gyakorlatot.

A rendezvényt megnyitó Kováts Eszter, a FES projektvezetője szerint a 2014 óta tartó párbeszédsorozat célja, hogy keretet teremtsenek a társadalmi kezdeményezéseknek, és rámutassanak, hogy az érzékelt problémák nem magyar sajátosságok, és nem is ideológiai kérdések.  A legfontosabb tanulságokat az alábbi pontokba foglalta össze:

  • Baloldali feminista megközelítésük miatt a szervezők úgy érzik, sokan félreértik őket, ezért szükségét érezte tisztázni: nem ideologikus, (állam)szocialista szemüvegen keresztül vizsgálják a szülés ügyét. Emellett maguk is bírálnak egyes nőmozgalmi törekvéseket, például kritikusan nézik az elitista üvegplafon-feminizmust, és aggasztják őket az társadalmi nemekkel kapcsolatos angolszász trendek.
  • Negatív tapasztalatként szólt arról, hogy miközben vérre menő viták folynak például a társadalmi nemről vagy a feminizmus jobb vagy baloldaliságáról, a hétköznapi emberek súlyos anyagi problémákkal küzdenek, amelyek kezelésére az ideológiai viták miatt nem jut energia. 

A megnyitó után magyar és külföldi mozgalmi aktivisták, valamint egy magyar szülészorvos tartott előadást. Garai Mixi, a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom képviseletében kifejtette, hogy mik a nőjogi/feminista szempontjai a szülésnek. Ennek kapcsán elemezte, hogy miért hiányzott eddig a szülés a nőmozgalmak fókuszából. Szerinte azért, mert régebben a nők saját körben intézték a szülést. A nők idősebb „támasztóasszonyok” segítségével hozták világra utódaikat, fiatal lányok is asszisztálhattak a szülésnél, s ezzel tapasztalatot szerezhettek. A medikalizáció során viszont a nő magára maradt a várandóság és a szülés során, melynek következtében passzív szereplőjévé vált egy „kibírni való” történésnek. A bábaság pedig megszűnt, és helyette létrejött az orvosnak alárendelt, az oktatás során természetes szüléssel nem találkozó szülésznői szakma.

Hozzátette: a mozgalom nem a 150 évvel ezelőtti romantikát keresi, hanem a bábai szakma elismertségét és az otthonszülést mint valós, bárki számára elérhető lehetőséget szeretnék elérni, valamint azt, hogy kórházi szülések során jelentősen csökkenjen a nők kiszolgáltatottsága. Céljuk, hogy a szülés helyszínével és módjával kapcsolatos igényei legitimmé váljanak; hogy ne csak elszigetelt szülésbarát szakemberek és szülészeti helyszínek legyenek. 

A mozgalom megoldási javaslata: nőközpontú szülészeti ellátás, ahol a nőnek (és az egész családnak) megvan a lehetősége a megfelelő szakmai tájékoztatáson alapuló szabad döntésre. Szerintük annak fel- és elismerése, hogy a szülés a női lét kiemelt eseménye,  az egész társadalom érdeke, hiszen míg egy trauma romboló hatású, a jó szülésélmény megerősítő: az az erő, képesség és kompetencia, amit egy pozitív szülésélményt generál a nőkben, kihat az egész életükre (és ezáltal a babákra, a családokra és a társadalomra).

Zákány Zsolt, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa statisztikákkal vázolta a siralmas magyar demográfiai és egészségügyi helyzetet: például a születésnél várható élettartam tekintetében, valamint az egészségügyi közkiadások tekintetében messze elmaradunk az EU-országoktól, de még a velünk együtt csatlakozóktól is. 2013-ban lejárt 411 szakmai, ebből 12 szülész-nőgyógyászati protokoll, ezért jelenleg nincs egyetlen érvényes szülészeti protokoll sem, és folyamatban is csak egy, az ultrahangozásról.

A császármetszések riasztó nemzetközi és hazai alakulására (az 1964-es 3-5%-ról 35%-ra nőtt az átlag) szerinte nincs szakmai magyarázat, ahogy a rekordot döntő Honvéd kórház (55%) és a lista alján lévő kazincbarcikai kórház (11%) adatai közötti különbségre sem. De arra sem, hogy miért óriási a különbség egy megyében az egyes kórházak (Budapest: 50% felett, Szent Imre Kórház: 20% alatt), illetve egy kórházon belül az egyes orvosok statisztikái között.  Ezzel kapcsolatban felvetette, hogy érdekes lenne megtudni, melyik szülészorvos milyen iskolát végzett és milyen továbbképzésekre járt.

Zákány Zsolt végkövetkeztetése: a szülészeti ellátás problémáit nem lehet a jelen rendszerben megoldani, ezért kiemelkedően fontos a civilek szerepe a rendszer átalakításában. Szerinte a változás feltételei: erős társadalmi konszenzus és választási ciklusokon átívelő politikai szándék. A császármetszések száma szerinte csak akkor fog csökkeni, ha mindenki belátja, hogy a szülések nagy része beavatkozás és probléma nélkül lezajlik, és számos szövődmény kimenetele nem csökkenthető a császármetszések által. Javaslatai: új szülészeti protokoll kidolgozása, a nem megindult szüléseknél szükségtelen kórházi felvétel mellőzése, személyre szabott fájdalomcsillapítás és szüléskísérés (nem vezetés!), a császár utáni természetes szülés „erőltetése”, megfelelő egyetemi oktatás és gyakorlati képzés.

A visegrádi országok aktivistái (Zuzana Kriskova, Női körök, Szlovákia; Zuzana Candigliota, Emberi Jogi Liga, Csehország; Malgorzata Darmas, Szülés Méltósággal Alapítvány, Lengyelország) hasonló folyamatokról számoltak be a méltóságteljes szülésért folytatott küzdelmeik ismertetésekor, mint a magyar mozgalom képviselője. Kiderült, hogy Szlovákiában a magánélethez és a méltósághoz való jogot továbbra is megszegik a szülészeteken, nincs megfelelő tájékoztatás, így az azon alapuló szabad döntéshozatal sem; helyette van hierarchikus szülész-orvosi praxis, női sztereotípiákon alapuló hozzáállás, melyet jól tükröz a szülészeti dolgozók szóhasználata is. Kiemelte, hogy bár 25 éve létezik törvény a bababarát szülészetről, mindez „csak papír”, hiszen még mindig nincs a WHO-s kritériumoknak megfelelő szülészeti intézmény Szlovákiában.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a csehországi képviselő. Jelentősen különbség csak a lengyelországi beszámolóban volt, ahol jelentős változások történtek a szülészeti ellátásban és az érintettek hozzáállásában is. A 2012-es rendeletben rögzített kötelező protokoll WHO-ajánláson alapszik – „ha nem is tökéletes, de jó” –, gyenge pontja viszont, hogy alkalmazása nincs ellenőrizve, sőt a kikényszerítéséhez szükséges jogi eszközök sem léteznek. A legnagyobb eredménynek a konferenciák és publikációk mellett az összes kórházi szülészet ellátásának részletes leírását tartalmazó, évente frissített és a szülők által véleményezhető online nyilvántartást nevezte.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.