valasz.hu/itthon/ma-mar-nem-lesz-bizarrabb-elokerult-dozsa-laszlo-anettkas-interjuja-121188

http://valasz.hu/itthon/ma-mar-nem-lesz-bizarrabb-elokerult-dozsa-laszlo-anettkas-interjuja-121188

Értik ezt? Most a faültetést kifogásolja a ligetvédő PM-politikus

/ 2016.03.24., csütörtök 19:02 /
Értik ezt? Most a faültetést kifogásolja a ligetvédő PM-politikus

A múlt héten a fakivágás elleni tiltakozástól volt hangos a Városliget, most egészen más jellegű kritikát fogalmazott meg a Liget Budapest projekttel szemben Zugló PM-es alpolgármestere, miután beadta a XIV. kerület fellebbezését a 40 fa kivágásáról szól határozat ellen.

„Szabó Rebeka érdekesnek nevezete, hogy a határozat szerint 7 platánt és 872 oszlopos tiszafát akarnak ültetni a Városligetbe. A tiszafák »kifejezetten lassan nőnek«, »nagyon sokat kell majd őket locsolni« és mérgezőek.”

A Városliget Zrt. válaszul közleményben jelezte, hogy „megütközéssel” értesült Szabó nyilatkozatáról, és valójában nem is csak 872, hanem még több tiszafát kíván elültetni a következő három évben a park rehabilitációja és a zöldfelület növelése érdekében.

„ A tiszafa, amely 2011-ben az Év fája volt Magyarországon, az egyik legkedveltebb, őshonos fafajtánk, most is számos példánya található a parkban. Ez az egykor védettséget élvező faj nem csupán dísze a Városligetnek, hanem magköpenye a madarak és a mókusok egyik kedvenc tápláléka, így a park ökológiai értéke és gazdagsága is növekedni fog” – írta a Liget Budapest projektet kivitelező cég.

De igaz-e, amit Szabó mond? Az Országos Erdészeti Egyesület szerint a tiszafa valóban rendkívül lassú növekedésű faj, élete első tíz évében évi 2-5, s azután is csak 10-25 centimétert nő évente, és hatvan év alatt éri legnagyobb magasságát. Cserébe hosszú életű: élettartama az ezer évet is elérheti, de Németországban él kétezer éves példány is.

 

Nem hazudott Szabó akkor sem, amikor azt mondta, hogy a tiszafa mérgező. A faj nem a folyóról, hanem szláv elnevezéséről kapta mai nevét, korábban méregfának, ördögfának és halálfának is nevezték. Az sem különösebben bizalomgerjesztő, hogy Agatha Christie Egy marék rozs című regényében a gyilkos tiszafa mérgével követi el tettét, mi több, a Harry Potter regényekben tiszafából készült a főgonosz Voldemort varázspálcája.

Attól azonban nem kell félni, hogy tiszafák mellett sétálva hirtelen holtan esünk össze mondjuk a pollentől. A méreg csak fogyasztás útján juthat a szervezetbe, aki tehát nem rágcsálja a fa kérgét, termése magját, valamint levelét (esetleg nem főz utóbbiból teát, amint nemrég egy interneten terjedő recept javasolta), tehát úgy jár el, ahogy a városi parklátogatók 99 százaléka, akkor biztonságban van. A tiszafa világszerte parkok, kertek kedvelt fája.

A kisgyerekek és a kutyák viszont kétségkívül veszélyben lehetnek, ezért arra biztatnánk a tájépítészeket, akik indulnak a Városliget parkrehabilitációs tervpályázatán (határidő: március 28.), hogy a játszóterek és a kutyafuttatók közelébe valóban ne tervezzenek túl sok tiszafát. Nem mintha maguktól ezt nem tudnák.

Megfontolandó viszont a Városliget Zrt. ökológiai szempontja is. Nemrég elkészült a Liget első átfogó ökológiai felmérése, ami nem túl fényes képet festett. A Ligetben igen kevés állatfajt és egyedet találtak. Stabil állománya van egyes pókfajoknak, az ászkáknak és levélbogaraknak, de ritkák a nappali lepkék és szarvasbogarak. Vannak mókusok, de számuk várakozás alatti a Liget méretéhez képest, és az élelem hiánya miatt sün is alig van. Több madárfaj is fészkel a parkban, de a projekt célja a madárvilág gazdagítása is. A felmérés arra is rámutatott, hogy nagyon kevés az állatoknak menedéket és táplálékot adó cserjés vadfolt, az aljnövényzet pedig többnyire jellegtelen, gyomos, sokszor csupaszra taposott.

Hogy akkor végül is érdemes-e tiszafákat ültetni? A fene tudja. De legalább nemcsak a Magyar Zene Háza miatt kivágásra ítélt 15 egészséges és 19 beteg fáról beszélünk, hanem egy kicsit arról is, hogy a Liget Budapestnek szerves része egy 6500 – nem kis részben beteg, elöregedett – fából álló facsoport teljes rehabilitációja és ökológiai felfrissítése is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Cirkusz a Szigeten

A Cirque du Sziget programhelyszín már bemutatkozásakor magasra tette a lécet, azóta is minden évben nagyszerű hazai és nemzetközi újcirkuszi produkciókat állít színpadra.

Lukács Sándor: „A Tragédiában sem Ádám voltam, hanem Lucifer”

Nem sírni kell, hanem elfogadni az évek múlását – mondja 70. születésnapja előestéjén Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész, aki hetedik verseskötetét dedikálta a könyvhéten, és akit a friss Heti Válaszban színházról és költészetről is kérdeztünk.

Akár önálló kiállítóhelyet is építhetnek a Seuso-kincsnek

Azért került sokkal többe a Seuso-kincs második fele, mert a jobb tárgyak voltak Lord Northamptonnál. Negyven évvel a megtalálása után a családi ezüst hazakerült, már csak tudni kell úgy bemutatni, hogy csodájára járjanak. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.