Értik ezt? Most a faültetést kifogásolja a ligetvédő PM-politikus

/ 2016.03.24., csütörtök 19:02 /
Értik ezt? Most a faültetést kifogásolja a ligetvédő PM-politikus

A múlt héten a fakivágás elleni tiltakozástól volt hangos a Városliget, most egészen más jellegű kritikát fogalmazott meg a Liget Budapest projekttel szemben Zugló PM-es alpolgármestere, miután beadta a XIV. kerület fellebbezését a 40 fa kivágásáról szól határozat ellen.

„Szabó Rebeka érdekesnek nevezete, hogy a határozat szerint 7 platánt és 872 oszlopos tiszafát akarnak ültetni a Városligetbe. A tiszafák »kifejezetten lassan nőnek«, »nagyon sokat kell majd őket locsolni« és mérgezőek.”

A Városliget Zrt. válaszul közleményben jelezte, hogy „megütközéssel” értesült Szabó nyilatkozatáról, és valójában nem is csak 872, hanem még több tiszafát kíván elültetni a következő három évben a park rehabilitációja és a zöldfelület növelése érdekében.

„ A tiszafa, amely 2011-ben az Év fája volt Magyarországon, az egyik legkedveltebb, őshonos fafajtánk, most is számos példánya található a parkban. Ez az egykor védettséget élvező faj nem csupán dísze a Városligetnek, hanem magköpenye a madarak és a mókusok egyik kedvenc tápláléka, így a park ökológiai értéke és gazdagsága is növekedni fog” – írta a Liget Budapest projektet kivitelező cég.

De igaz-e, amit Szabó mond? Az Országos Erdészeti Egyesület szerint a tiszafa valóban rendkívül lassú növekedésű faj, élete első tíz évében évi 2-5, s azután is csak 10-25 centimétert nő évente, és hatvan év alatt éri legnagyobb magasságát. Cserébe hosszú életű: élettartama az ezer évet is elérheti, de Németországban él kétezer éves példány is.

 

Nem hazudott Szabó akkor sem, amikor azt mondta, hogy a tiszafa mérgező. A faj nem a folyóról, hanem szláv elnevezéséről kapta mai nevét, korábban méregfának, ördögfának és halálfának is nevezték. Az sem különösebben bizalomgerjesztő, hogy Agatha Christie Egy marék rozs című regényében a gyilkos tiszafa mérgével követi el tettét, mi több, a Harry Potter regényekben tiszafából készült a főgonosz Voldemort varázspálcája.

Attól azonban nem kell félni, hogy tiszafák mellett sétálva hirtelen holtan esünk össze mondjuk a pollentől. A méreg csak fogyasztás útján juthat a szervezetbe, aki tehát nem rágcsálja a fa kérgét, termése magját, valamint levelét (esetleg nem főz utóbbiból teát, amint nemrég egy interneten terjedő recept javasolta), tehát úgy jár el, ahogy a városi parklátogatók 99 százaléka, akkor biztonságban van. A tiszafa világszerte parkok, kertek kedvelt fája.

A kisgyerekek és a kutyák viszont kétségkívül veszélyben lehetnek, ezért arra biztatnánk a tájépítészeket, akik indulnak a Városliget parkrehabilitációs tervpályázatán (határidő: március 28.), hogy a játszóterek és a kutyafuttatók közelébe valóban ne tervezzenek túl sok tiszafát. Nem mintha maguktól ezt nem tudnák.

Megfontolandó viszont a Városliget Zrt. ökológiai szempontja is. Nemrég elkészült a Liget első átfogó ökológiai felmérése, ami nem túl fényes képet festett. A Ligetben igen kevés állatfajt és egyedet találtak. Stabil állománya van egyes pókfajoknak, az ászkáknak és levélbogaraknak, de ritkák a nappali lepkék és szarvasbogarak. Vannak mókusok, de számuk várakozás alatti a Liget méretéhez képest, és az élelem hiánya miatt sün is alig van. Több madárfaj is fészkel a parkban, de a projekt célja a madárvilág gazdagítása is. A felmérés arra is rámutatott, hogy nagyon kevés az állatoknak menedéket és táplálékot adó cserjés vadfolt, az aljnövényzet pedig többnyire jellegtelen, gyomos, sokszor csupaszra taposott.

Hogy akkor végül is érdemes-e tiszafákat ültetni? A fene tudja. De legalább nemcsak a Magyar Zene Háza miatt kivágásra ítélt 15 egészséges és 19 beteg fáról beszélünk, hanem egy kicsit arról is, hogy a Liget Budapestnek szerves része egy 6500 – nem kis részben beteg, elöregedett – fából álló facsoport teljes rehabilitációja és ökológiai felfrissítése is.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.

Paparazzoügy: „Vonának is vannak jogai”

A bulvár végképp a politika eszköze lett – ez a tanulsága a Vona Gábor Jobbik-elnök által elkapott olasz lesifotós esetének. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.