Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

/ 2016.01.14., csütörtök 09:46 /
Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

Bódis András kollégám megírta tegnap, hogy a heti lapszámunk beharangozó Facebook-hirdetését váratlanul letiltották. Érkezett hozzá egy hivatalos magyarázat is: a hirdetést nem áll módjukban elfogadni, mert sértheti a fiatalabb korosztályok érzékenységét. A címlapkép egyáltalán nem volt obszcén vagy erőszakos, viszont egyértelműen utalt rá, hogy Kölnben és más nyugat-európai városokban migráns hátterű bevándorlók tömegesen erőszakoskodtak lányokkal, és ezt a hírt a fősodorbeli német sajtó megpróbálta eltitkolni a nyilvánosság elől. 

A hirdetésünk letiltásának okáról annyit tudhatunk, amit a hivatalos levélben megírtak, minden más csak találgatás. Viszont eszembe jutott egy tavaly őszi hír. Megosztom a kedves olvasókkal, hátha ad egyfajta kontextust az esethez.

Tavaly szeptember 26-án Angela Merkel és Mark Zuckerberg, a világcég vezetője találkoztak egy ENSZ-munkaebéden, és miközben helyet foglaltak az asztalnál, a bekapcsolt mikrofon miatt élő adásban hallhatott az egész világ egy elkapott beszélgetésfoszlányt. A kancellár számon kérte Zuckerbergen, hogy miért nem tesz a Facebook többet a szájton található gyűlölködő posztok ellen.

Van még vele tennivalónk, válaszolta Zuckerberg. Dolgoznak rajta?, kérdezett vissza Merkel. Yeah, felelte a milliárdos.

Mindez már azután történt, hogy a Facebook bejelentette, partnerséget köt egy német civil szervezettel, amely a Voluntary Self-Monitoring of Multimedia Service Providers (vagyis Multimédia-szolgáltatók önkéntes ön-monitoringja) nevet viseli. Ők figyelik a német posztokat, és ha rasszizmust, gyűlöletbeszédet, idegengyűlölő kommentet látnak, értesítik a Facebookot, hogy távolítsa el a tartalmat.

Augusztus 26-án a német igazságügyminiszter, Heiko Maas már levelet küldött a Facebooknak, amiben felrótta, hogy a rasszista és xenofób kijelentéseket nem távolítják el azonnal a szájtról. A minisztériumba rengeteg panasz érkezett a lassú eljárás miatt. A Facebook ígéretet tett, hogy komolyan veszi az ügyet – de egy hónappal később Merkel szükségét látta, hogy személyesen is forszírozza az erőteljesebb fellépést.

Mindez nem légüres térben történt, hanem a menekültkrízis kellős közepén, amikor a több mint egymillió migráns beáramlása miatt Németországban felerősödtek a félelelmek, indulatok. Hogy ebben a helyzetben milyen megnyilvánulásokat neveznek rasszistának és idegengyűlölőnek, arra nehéz lenne pontos zsinórmértéket találni. Gonosz, embertelen kommentekért sehol nem kell a szomszédba menni, de a politikai korrektség hívei hajlamosak az ilyen jelzőket vádként a teljesen legitim aggodalmakra, érvekre is rásütni, ha azok nem felelnek meg az általuk hirdetett világképnek. A fiatalok érzékenysége, amire a Facebook a hirdetésünk esetében hivatkozott, bevett érv az angolszász egyetemeken dúló ideológiai vitákban, amelyekről legutóbb itt írtunk.

A Washington Post nemrég arról cikkezett a kölni támadások után, hogy sok német polgár és közszereplő szerint a kormány azért kötött ősszel egyezséget a Facebookkal, a Google-lal és a Twitterrel a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, hogy kicenzúráztathassa a nem megfelelő véleményeket - elsősorban épp a menekültekkel kapcsolatban. A német Kalózpárt elnöke a cikkben egyenesen lopakodó cenzúráról beszélt.

E vitáknak látszólag semmi köze a mi esetünkhöz, hiszen címlapunkban – legalábbis épeszűen nézve – nem volt semmi rasszista, vagy gyűlöletkeltő. És ilyenkor felmerül, hogy vajon közvetlenül a kölni sajnálatos események után ez a címlap – ami erőszakról, migránsokról, cenzúráról szólt – nem sértett-e bizonyos politikai és ideológiai érzékenységeket. Ugyanazokat, amelyek miatt a német sajtó is napokig hallgatott szilveszter után.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Egy fotósorozat, ami veszélyesebb a Fideszre, mint a Voldemort-ügy

Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor a kvótanépszavazás kampányától a lovagkereszt-ügyön át a migráció ügyében folytatott európai küzdelem állásáig beszélik át az elmúlt hónap fő témáit. Alább egy részlet a csütörtöki Heti Válaszban megjelenő páros interjúból. A kérdés: mennyire veszélyes a Fideszre a Voldermort-ügy?

Hoppá! Tananyag lett Orbán, Bródy és a Heti Válasz

A nyolcadikosok új, állami történelemkönyve most először 2004-ig mutatja be az eseményeket. Benne van Kim Dzsong Un Örömbrigádja és Mága Művész Úr – no és persze a migráció. Részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Szoci őskövületeket hoz helyzetbe a kormány – meg Tiborcz holdudvarát

A külgazdaságban nincs két elit, csak régi és új. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija arról szól, hogy egyre több ősszocialista és bukott SZDSZ-es áll a Fidesz-kormány szolgálatába. Illetve arról, hogy a tavaly Bahreinben tárgyaló Tiborcz István rokoni-üzleti holdudvara amerikai és szaúdi kereskedőházakat alapít állami pénzből.

Budaházy György 5 nagy pillanata

Nyilván sokat lehet vitatkozni arról, hogy a ma első fokon kiszabott 13 év letöltendő sok-e vagy kevés. Addig idézzük fel Budaházy György 5 nagy pillanatát.