Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

/ 2016.01.14., csütörtök 09:46 /
Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

Bódis András kollégám megírta tegnap, hogy a heti lapszámunk beharangozó Facebook-hirdetését váratlanul letiltották. Érkezett hozzá egy hivatalos magyarázat is: a hirdetést nem áll módjukban elfogadni, mert sértheti a fiatalabb korosztályok érzékenységét. A címlapkép egyáltalán nem volt obszcén vagy erőszakos, viszont egyértelműen utalt rá, hogy Kölnben és más nyugat-európai városokban migráns hátterű bevándorlók tömegesen erőszakoskodtak lányokkal, és ezt a hírt a fősodorbeli német sajtó megpróbálta eltitkolni a nyilvánosság elől. 

A hirdetésünk letiltásának okáról annyit tudhatunk, amit a hivatalos levélben megírtak, minden más csak találgatás. Viszont eszembe jutott egy tavaly őszi hír. Megosztom a kedves olvasókkal, hátha ad egyfajta kontextust az esethez.

Tavaly szeptember 26-án Angela Merkel és Mark Zuckerberg, a világcég vezetője találkoztak egy ENSZ-munkaebéden, és miközben helyet foglaltak az asztalnál, a bekapcsolt mikrofon miatt élő adásban hallhatott az egész világ egy elkapott beszélgetésfoszlányt. A kancellár számon kérte Zuckerbergen, hogy miért nem tesz a Facebook többet a szájton található gyűlölködő posztok ellen.

Van még vele tennivalónk, válaszolta Zuckerberg. Dolgoznak rajta?, kérdezett vissza Merkel. Yeah, felelte a milliárdos.

Mindez már azután történt, hogy a Facebook bejelentette, partnerséget köt egy német civil szervezettel, amely a Voluntary Self-Monitoring of Multimedia Service Providers (vagyis Multimédia-szolgáltatók önkéntes ön-monitoringja) nevet viseli. Ők figyelik a német posztokat, és ha rasszizmust, gyűlöletbeszédet, idegengyűlölő kommentet látnak, értesítik a Facebookot, hogy távolítsa el a tartalmat.

Augusztus 26-án a német igazságügyminiszter, Heiko Maas már levelet küldött a Facebooknak, amiben felrótta, hogy a rasszista és xenofób kijelentéseket nem távolítják el azonnal a szájtról. A minisztériumba rengeteg panasz érkezett a lassú eljárás miatt. A Facebook ígéretet tett, hogy komolyan veszi az ügyet – de egy hónappal később Merkel szükségét látta, hogy személyesen is forszírozza az erőteljesebb fellépést.

Mindez nem légüres térben történt, hanem a menekültkrízis kellős közepén, amikor a több mint egymillió migráns beáramlása miatt Németországban felerősödtek a félelelmek, indulatok. Hogy ebben a helyzetben milyen megnyilvánulásokat neveznek rasszistának és idegengyűlölőnek, arra nehéz lenne pontos zsinórmértéket találni. Gonosz, embertelen kommentekért sehol nem kell a szomszédba menni, de a politikai korrektség hívei hajlamosak az ilyen jelzőket vádként a teljesen legitim aggodalmakra, érvekre is rásütni, ha azok nem felelnek meg az általuk hirdetett világképnek. A fiatalok érzékenysége, amire a Facebook a hirdetésünk esetében hivatkozott, bevett érv az angolszász egyetemeken dúló ideológiai vitákban, amelyekről legutóbb itt írtunk.

A Washington Post nemrég arról cikkezett a kölni támadások után, hogy sok német polgár és közszereplő szerint a kormány azért kötött ősszel egyezséget a Facebookkal, a Google-lal és a Twitterrel a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, hogy kicenzúráztathassa a nem megfelelő véleményeket - elsősorban épp a menekültekkel kapcsolatban. A német Kalózpárt elnöke a cikkben egyenesen lopakodó cenzúráról beszélt.

E vitáknak látszólag semmi köze a mi esetünkhöz, hiszen címlapunkban – legalábbis épeszűen nézve – nem volt semmi rasszista, vagy gyűlöletkeltő. És ilyenkor felmerül, hogy vajon közvetlenül a kölni sajnálatos események után ez a címlap – ami erőszakról, migránsokról, cenzúráról szólt – nem sértett-e bizonyos politikai és ideológiai érzékenységeket. Ugyanazokat, amelyek miatt a német sajtó is napokig hallgatott szilveszter után.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.