valasz.hu/itthon/kuss-a-bulinegyednek-van-erv-a-funyiroelv-mellett-is-127461

http://valasz.hu/itthon/kuss-a-bulinegyednek-van-erv-a-funyiroelv-mellett-is-127461

Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

/ 2016.01.14., csütörtök 09:46 /
Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

Bódis András kollégám megírta tegnap, hogy a heti lapszámunk beharangozó Facebook-hirdetését váratlanul letiltották. Érkezett hozzá egy hivatalos magyarázat is: a hirdetést nem áll módjukban elfogadni, mert sértheti a fiatalabb korosztályok érzékenységét. A címlapkép egyáltalán nem volt obszcén vagy erőszakos, viszont egyértelműen utalt rá, hogy Kölnben és más nyugat-európai városokban migráns hátterű bevándorlók tömegesen erőszakoskodtak lányokkal, és ezt a hírt a fősodorbeli német sajtó megpróbálta eltitkolni a nyilvánosság elől. 

A hirdetésünk letiltásának okáról annyit tudhatunk, amit a hivatalos levélben megírtak, minden más csak találgatás. Viszont eszembe jutott egy tavaly őszi hír. Megosztom a kedves olvasókkal, hátha ad egyfajta kontextust az esethez.

Tavaly szeptember 26-án Angela Merkel és Mark Zuckerberg, a világcég vezetője találkoztak egy ENSZ-munkaebéden, és miközben helyet foglaltak az asztalnál, a bekapcsolt mikrofon miatt élő adásban hallhatott az egész világ egy elkapott beszélgetésfoszlányt. A kancellár számon kérte Zuckerbergen, hogy miért nem tesz a Facebook többet a szájton található gyűlölködő posztok ellen.

Van még vele tennivalónk, válaszolta Zuckerberg. Dolgoznak rajta?, kérdezett vissza Merkel. Yeah, felelte a milliárdos.

Mindez már azután történt, hogy a Facebook bejelentette, partnerséget köt egy német civil szervezettel, amely a Voluntary Self-Monitoring of Multimedia Service Providers (vagyis Multimédia-szolgáltatók önkéntes ön-monitoringja) nevet viseli. Ők figyelik a német posztokat, és ha rasszizmust, gyűlöletbeszédet, idegengyűlölő kommentet látnak, értesítik a Facebookot, hogy távolítsa el a tartalmat.

Augusztus 26-án a német igazságügyminiszter, Heiko Maas már levelet küldött a Facebooknak, amiben felrótta, hogy a rasszista és xenofób kijelentéseket nem távolítják el azonnal a szájtról. A minisztériumba rengeteg panasz érkezett a lassú eljárás miatt. A Facebook ígéretet tett, hogy komolyan veszi az ügyet – de egy hónappal később Merkel szükségét látta, hogy személyesen is forszírozza az erőteljesebb fellépést.

Mindez nem légüres térben történt, hanem a menekültkrízis kellős közepén, amikor a több mint egymillió migráns beáramlása miatt Németországban felerősödtek a félelelmek, indulatok. Hogy ebben a helyzetben milyen megnyilvánulásokat neveznek rasszistának és idegengyűlölőnek, arra nehéz lenne pontos zsinórmértéket találni. Gonosz, embertelen kommentekért sehol nem kell a szomszédba menni, de a politikai korrektség hívei hajlamosak az ilyen jelzőket vádként a teljesen legitim aggodalmakra, érvekre is rásütni, ha azok nem felelnek meg az általuk hirdetett világképnek. A fiatalok érzékenysége, amire a Facebook a hirdetésünk esetében hivatkozott, bevett érv az angolszász egyetemeken dúló ideológiai vitákban, amelyekről legutóbb itt írtunk.

A Washington Post nemrég arról cikkezett a kölni támadások után, hogy sok német polgár és közszereplő szerint a kormány azért kötött ősszel egyezséget a Facebookkal, a Google-lal és a Twitterrel a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, hogy kicenzúráztathassa a nem megfelelő véleményeket - elsősorban épp a menekültekkel kapcsolatban. A német Kalózpárt elnöke a cikkben egyenesen lopakodó cenzúráról beszélt.

E vitáknak látszólag semmi köze a mi esetünkhöz, hiszen címlapunkban – legalábbis épeszűen nézve – nem volt semmi rasszista, vagy gyűlöletkeltő. És ilyenkor felmerül, hogy vajon közvetlenül a kölni sajnálatos események után ez a címlap – ami erőszakról, migránsokról, cenzúráról szólt – nem sértett-e bizonyos politikai és ideológiai érzékenységeket. Ugyanazokat, amelyek miatt a német sajtó is napokig hallgatott szilveszter után.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Ez most már Lázár–Tiborcz-ügy

Minél több részlet derül ki, annál érthetőbb, miért próbálta eldugni a kormány az Elios csalásgyanús közvilágítás-korszerűsítési beruházásairól szóló OLAF-jelentést.

A Fidesz és a totális képviselet kockázata

„A hatalom, a pénz, a döntések mindig hordozzák a megosztás veszélyét. Előbb-utóbb lesznek, akikhez a hatalmon lévőknek muszáj mást szólni, valamivel indokolni, hogy miért nincs más értelmes választás, mint ők.”

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.