Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

/ 2016.01.14., csütörtök 09:46 /
Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

Bódis András kollégám megírta tegnap, hogy a heti lapszámunk beharangozó Facebook-hirdetését váratlanul letiltották. Érkezett hozzá egy hivatalos magyarázat is: a hirdetést nem áll módjukban elfogadni, mert sértheti a fiatalabb korosztályok érzékenységét. A címlapkép egyáltalán nem volt obszcén vagy erőszakos, viszont egyértelműen utalt rá, hogy Kölnben és más nyugat-európai városokban migráns hátterű bevándorlók tömegesen erőszakoskodtak lányokkal, és ezt a hírt a fősodorbeli német sajtó megpróbálta eltitkolni a nyilvánosság elől. 

A hirdetésünk letiltásának okáról annyit tudhatunk, amit a hivatalos levélben megírtak, minden más csak találgatás. Viszont eszembe jutott egy tavaly őszi hír. Megosztom a kedves olvasókkal, hátha ad egyfajta kontextust az esethez.

Tavaly szeptember 26-án Angela Merkel és Mark Zuckerberg, a világcég vezetője találkoztak egy ENSZ-munkaebéden, és miközben helyet foglaltak az asztalnál, a bekapcsolt mikrofon miatt élő adásban hallhatott az egész világ egy elkapott beszélgetésfoszlányt. A kancellár számon kérte Zuckerbergen, hogy miért nem tesz a Facebook többet a szájton található gyűlölködő posztok ellen.

Van még vele tennivalónk, válaszolta Zuckerberg. Dolgoznak rajta?, kérdezett vissza Merkel. Yeah, felelte a milliárdos.

Mindez már azután történt, hogy a Facebook bejelentette, partnerséget köt egy német civil szervezettel, amely a Voluntary Self-Monitoring of Multimedia Service Providers (vagyis Multimédia-szolgáltatók önkéntes ön-monitoringja) nevet viseli. Ők figyelik a német posztokat, és ha rasszizmust, gyűlöletbeszédet, idegengyűlölő kommentet látnak, értesítik a Facebookot, hogy távolítsa el a tartalmat.

Augusztus 26-án a német igazságügyminiszter, Heiko Maas már levelet küldött a Facebooknak, amiben felrótta, hogy a rasszista és xenofób kijelentéseket nem távolítják el azonnal a szájtról. A minisztériumba rengeteg panasz érkezett a lassú eljárás miatt. A Facebook ígéretet tett, hogy komolyan veszi az ügyet – de egy hónappal később Merkel szükségét látta, hogy személyesen is forszírozza az erőteljesebb fellépést.

Mindez nem légüres térben történt, hanem a menekültkrízis kellős közepén, amikor a több mint egymillió migráns beáramlása miatt Németországban felerősödtek a félelelmek, indulatok. Hogy ebben a helyzetben milyen megnyilvánulásokat neveznek rasszistának és idegengyűlölőnek, arra nehéz lenne pontos zsinórmértéket találni. Gonosz, embertelen kommentekért sehol nem kell a szomszédba menni, de a politikai korrektség hívei hajlamosak az ilyen jelzőket vádként a teljesen legitim aggodalmakra, érvekre is rásütni, ha azok nem felelnek meg az általuk hirdetett világképnek. A fiatalok érzékenysége, amire a Facebook a hirdetésünk esetében hivatkozott, bevett érv az angolszász egyetemeken dúló ideológiai vitákban, amelyekről legutóbb itt írtunk.

A Washington Post nemrég arról cikkezett a kölni támadások után, hogy sok német polgár és közszereplő szerint a kormány azért kötött ősszel egyezséget a Facebookkal, a Google-lal és a Twitterrel a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, hogy kicenzúráztathassa a nem megfelelő véleményeket - elsősorban épp a menekültekkel kapcsolatban. A német Kalózpárt elnöke a cikkben egyenesen lopakodó cenzúráról beszélt.

E vitáknak látszólag semmi köze a mi esetünkhöz, hiszen címlapunkban – legalábbis épeszűen nézve – nem volt semmi rasszista, vagy gyűlöletkeltő. És ilyenkor felmerül, hogy vajon közvetlenül a kölni sajnálatos események után ez a címlap – ami erőszakról, migránsokról, cenzúráról szólt – nem sértett-e bizonyos politikai és ideológiai érzékenységeket. Ugyanazokat, amelyek miatt a német sajtó is napokig hallgatott szilveszter után.

Rosta

Dévényi István

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ezért (is) jöhet ki Vizoviczki a börtönből

Negyedmilliárd forint megfizetése esetén szabadlábra kerülhet a társaival 826 millió forint költségvetési csalással gyanúsított Vizoviczki László. Honnan van ennyi pénze? Ez az, amit nem kérdeznek meg tőle.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.

Juliette Binoche a Jameson Cinefesten

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én. Binoche különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.