Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

/ 2016.01.14., csütörtök 09:46 /
Facebook-letiltás – Miről is csevegett Zuckerberg és Merkel?

Bódis András kollégám megírta tegnap, hogy a heti lapszámunk beharangozó Facebook-hirdetését váratlanul letiltották. Érkezett hozzá egy hivatalos magyarázat is: a hirdetést nem áll módjukban elfogadni, mert sértheti a fiatalabb korosztályok érzékenységét. A címlapkép egyáltalán nem volt obszcén vagy erőszakos, viszont egyértelműen utalt rá, hogy Kölnben és más nyugat-európai városokban migráns hátterű bevándorlók tömegesen erőszakoskodtak lányokkal, és ezt a hírt a fősodorbeli német sajtó megpróbálta eltitkolni a nyilvánosság elől. 

A hirdetésünk letiltásának okáról annyit tudhatunk, amit a hivatalos levélben megírtak, minden más csak találgatás. Viszont eszembe jutott egy tavaly őszi hír. Megosztom a kedves olvasókkal, hátha ad egyfajta kontextust az esethez.

Tavaly szeptember 26-án Angela Merkel és Mark Zuckerberg, a világcég vezetője találkoztak egy ENSZ-munkaebéden, és miközben helyet foglaltak az asztalnál, a bekapcsolt mikrofon miatt élő adásban hallhatott az egész világ egy elkapott beszélgetésfoszlányt. A kancellár számon kérte Zuckerbergen, hogy miért nem tesz a Facebook többet a szájton található gyűlölködő posztok ellen.

Van még vele tennivalónk, válaszolta Zuckerberg. Dolgoznak rajta?, kérdezett vissza Merkel. Yeah, felelte a milliárdos.

Mindez már azután történt, hogy a Facebook bejelentette, partnerséget köt egy német civil szervezettel, amely a Voluntary Self-Monitoring of Multimedia Service Providers (vagyis Multimédia-szolgáltatók önkéntes ön-monitoringja) nevet viseli. Ők figyelik a német posztokat, és ha rasszizmust, gyűlöletbeszédet, idegengyűlölő kommentet látnak, értesítik a Facebookot, hogy távolítsa el a tartalmat.

Augusztus 26-án a német igazságügyminiszter, Heiko Maas már levelet küldött a Facebooknak, amiben felrótta, hogy a rasszista és xenofób kijelentéseket nem távolítják el azonnal a szájtról. A minisztériumba rengeteg panasz érkezett a lassú eljárás miatt. A Facebook ígéretet tett, hogy komolyan veszi az ügyet – de egy hónappal később Merkel szükségét látta, hogy személyesen is forszírozza az erőteljesebb fellépést.

Mindez nem légüres térben történt, hanem a menekültkrízis kellős közepén, amikor a több mint egymillió migráns beáramlása miatt Németországban felerősödtek a félelelmek, indulatok. Hogy ebben a helyzetben milyen megnyilvánulásokat neveznek rasszistának és idegengyűlölőnek, arra nehéz lenne pontos zsinórmértéket találni. Gonosz, embertelen kommentekért sehol nem kell a szomszédba menni, de a politikai korrektség hívei hajlamosak az ilyen jelzőket vádként a teljesen legitim aggodalmakra, érvekre is rásütni, ha azok nem felelnek meg az általuk hirdetett világképnek. A fiatalok érzékenysége, amire a Facebook a hirdetésünk esetében hivatkozott, bevett érv az angolszász egyetemeken dúló ideológiai vitákban, amelyekről legutóbb itt írtunk.

A Washington Post nemrég arról cikkezett a kölni támadások után, hogy sok német polgár és közszereplő szerint a kormány azért kötött ősszel egyezséget a Facebookkal, a Google-lal és a Twitterrel a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, hogy kicenzúráztathassa a nem megfelelő véleményeket - elsősorban épp a menekültekkel kapcsolatban. A német Kalózpárt elnöke a cikkben egyenesen lopakodó cenzúráról beszélt.

E vitáknak látszólag semmi köze a mi esetünkhöz, hiszen címlapunkban – legalábbis épeszűen nézve – nem volt semmi rasszista, vagy gyűlöletkeltő. És ilyenkor felmerül, hogy vajon közvetlenül a kölni sajnálatos események után ez a címlap – ami erőszakról, migránsokról, cenzúráról szólt – nem sértett-e bizonyos politikai és ideológiai érzékenységeket. Ugyanazokat, amelyek miatt a német sajtó is napokig hallgatott szilveszter után.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Magyar diákok tragédiája Olaszországban

Tizenhat személy halt meg Verona mellett az autópályán, amikor buszuk ismeretlen okból egy betonoszlopnak ütközött. Az olasz sajtó szerint több áldozat is lett volna, ha a testnevelőtanár nem megy vissza kimenteni a gyerekeket az égő buszból.

Nemzeti gyásznap

Hétfőn az egész ország az olaszországi buszbaleset áldozataira emlékezik.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Öt ok, amiért egyedülálló Donald Trump beiktatása

A „történelmi” jelzővel soha nem fukarkodnak az Egyesült Államokban. De a csütörtöki-pénteki ünnepségsorozat, amelynek keretében az ország 45. elnökét, a 70 éves Donald J. Trumpot elnökké iktatják, valóban sok tekintetben egyedülálló.