Falun megnyert kétharmad?

/ 2018.04.18., szerda 16:48 /

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is?

A falvakban országszerte magasabb volt a választási részvétel, és a községekben a Fidesz előnye az országosnál is nagyobb volt – ez a politológusi vélemény a választások után bejárta a sajtót. Csakhogy van egy bökkenő: nemcsak a magyar városok nagyon különbözőek, hanem a falvak is. A százezernél népesebb városok közül egyik helyen Kósa Lajos nyer toronymagasan, a másikon pedig az ellenzék közös jelöltje, Mellár Tamás. Ugyanígy egészen másként járultak az urnához a nagyvárosokhoz közel eső, lényegében azok zöldövezeteként viselkedő kistelepülések, és a távoli, leszakadó törpefalvak. Máshogy töltötték ki a szavazólapot ott, ahol magas arányban élnek romák, mint ahol nem.

De hogyan lett a Fidesz a falusiak pártja? Miért szavaztak rájuk elsöprő többséggel a cigányok, holott Orbán Viktor Miskolcon a választások előtt lényegében migránsoknak nevezte őket? Tényleg megfélemlítették a közmunkásokat, mint ahogy a baloldal évekig sulykolta? Kétségtelen, hogy vidéken még erősebben hatott a kabinet migránskampánya és a kormánymédiában felépített alternatív valóság, de a győzelemnek olyan elemei is voltak, amelyek elsősorban a falun élőkre hatottak. Az alábbiakban ezeket vesszük számba.

Kikényszerítették a Fidesz szavazatait?

A kérdés megválaszolásához elég megnézni a legkeletebbi és legnyugatabbi falvakat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Magosliget és Uszka esetében a Fidesz 77, illetve 75 százalékot kapott egyéni jelöltjeire. (Cikkünkben az egyéni képviselőre leadott szavazatokat vizsgáljuk; a kormánypárt eredményénél az országos átlag, amelyhez viszonyítani lehet, 48 százalék.) Ha nyugatra megyünk, akkor a Vas megyei Magyarszombatfán 66 százalékot szerzett a Fidesz, Kercaszomoron 73 százalékot. Pedig ezek a kistelepülések az osztrák határon fekszenek, nyomást gyakorolni a szavazókra nem könnyű, hiszen német nyelvtudás nélkül is jó órabért lehet kapni Ausztriában. Ennek ellenére a legkiszolgáltatottabb, illetve az államtól legkevésbé függő településeken hasonló a Fidesz támogatottsága. Ha a közmunkások akkora függésben lennének a hatalomtól, a keleti és a nyugati országrész viselkedése között jelentős különbség volna.

Tényleg magasabb volt falun a részvétel?

Ez így nem igaz. Százával vannak települések, ahol a részvétel sokkal alacsonyabb volt, mint néhány fővárosi kerületben. A fideszes Gulyás Gergely például 82 százalékos aktivitás mellett nyert Budán, az LMP-s Csárdi Antal 77 százalékosnál a városmagban. A már idézett kelet-magyarországi eredményeket pedig Uszkán 59 százalékos, az országos átlag alatt maradó szavazási hajlandóság mellett érték el – sőt a Miskolchoz közeli Arlón 41 százalék jelent meg a szavazófülkékben. Ugyanakkor az ország nyugati felében találunk 80 százalék feletti falusi részvételi arányokat is. A Csornához közeli Cakóháza ötven lakójának például 95 százaléka járult az urnákhoz, 81 százalékban a Fideszt támogatva. Közkeletű ellenzéki körökben úgy gondolkodni, hogy ezek elöregedett települések, és a nyugdíjasokat Erzsébet-utalványokon vette meg a Fidesz. Cakóházán viszont a lakosság 72 százaléka aktív korú, és egy kivétellel valamennyien kereső emberek, mégis szinte egy emberként a Fideszre szavaztak.

Miért ilyen szélsőségesek a falusi részvételi adatok?

Azokban a falvakban mentek el kevesen szavazni, ahol nagy arányban élnek romák. Borsodnádaskán 58 százalékos volt a részvételi arány, tíz százalékkal az országos alatt. Fulókércs onnan lehet ismerős, hogy a falu előző polgármestere annak ellenére sem kérte az ebédet a nyári szünetre a szegény gyerekeknek, hogy nem kellett fizetniük érte. (Több polgármester is így járt el, mert úgy gondolta: ez feszültséget kelt a dolgozó szülők körében, akiknek fizetniük kell a napköziért.) A zömmel romák lakta faluban csak 49 százalék járult az urnákhoz. A szlovák határ mellett fekvő Kovácsvágásról riportot közöltünk, mert brutális rablógyilkosság miatt rettegtek az ott élő idős asszonyok. Most a helyi választók 46 százaléka szavazott.

Nem csak az északkeleten élő romák választási hajlandósága volt alacsony. A baranyai Alszószentmártonban 61 százalék, Gilvánfán 59 százalék voksolt. A valószínű ok: a cigányok zöme nem akart a Jobbikra ikszelni. Az ormánsági Gilvánfán Vona Gábor jelöltje egy szavazatot kapott, Alsószentmártonban hármat. De miért támogatták a Fideszt 88, illetve 79 százalékkal? Vagy 99 százalékkal az óvodavezetőt korábban bruttó félmillió forintért sem találó Tornanádaskán? Az egyik magyarázat szerint ez jórészt a kormánypárt cigánypolitikusa, Farkas Flórián – közpénzekkel megtámogatott – szervezőmunkájának köszönhető. Ennek mértékét nehéz volna megállapítani. Az viszont tény, hogy a kisfalusi cigányok jó része nyomorszinten él, számukra nagyon fontos az államtól származó jövedelmek kiszámíthatósága. Az állam kevés pénzt ad, de azt pontosan fizeti. Márpedig a baloldal győzelme megélhetési válsággal fenyegette volna őket, mert hangoztatták, hogy a közmunkát meg kívánják reformálni. Ilyenkor viszont az állam hónapokig nem szerződik az önkormányzattal a közmunkára, vagyis átmenetileg elveszítik legfőbb jövedelemforrásukat. Alsószentmárton példája jól érzékelteti ennek jelentőségét: itt februárban az aktív korúak 30 százaléka munkanélküli volt, megélhetésüket a közmunka vagy segély adja.

Az ellenzék viszont nem mérte fel, mit üzennek egyszerű emberek százezreinek, akik számára a biztonság a legfontosabb. Tizenkét olyan település szavazati arányait néztük végig, ahol jelentős számban, szegregált körülmények között élnek romák, és mindössze kettőben találtunk országos átlagnál alacsonyabb Fidesz-támogatottságot: Borsodnádaskán és Ricsén. Ám ennek fontos oka, hogy ezeken a helyeken idős, nem cigány lakosság is él, s ők vélhetően zömmel a Jobbikot támogatták.

Miért a falvakban mozgósított a Fidesz?

Láttuk már, hogy nem minden faluban, abból ugyanis sokféle van. A városokhoz közeli községek egy része önálló városrészként működik. Vegyük például a mosonmagyaróvári választási körzetet: itt jelentős számban élnek ipari munkások, ami jó két évtizedig erős baloldalt sejtetett. Ehhez képest a 33 ezres városban most jól működött a taktikai szavazás, egyéniben a baloldali szavazók jelentős része a Jobbikot húzta be, listán pedig a saját pártjára szavazott. De a Fidesz így is minden szavazókörben fölényesen verte az ellenzéket, még a panellakóknál is hozva az 50 százalék körüli országos eredményt. A kormánypárti jelölt, Nagy István mezőgazdasági államtitkár végül a falvak miatt szerzett 55 százalékot, mégpedig Győr Rózsadombjának köszönhetően.

De hogyan kerül az innen 30 kilométerre fekvő nagyváros a képbe? Úgy, hogy a Győr egyik negyedének tekinthető, de közigazgatásilag önálló településnek számító Győrújfalu is Mosonmagyaróvár körzetében szavazott. A villanegyedéről híres településen (itt laknak az Audi vezetői is) nemcsak sokan mentek el választani, de 61 százalékban – a szintén e körbe tartozó Rábcakapin 84 százalékkal – támogatták a Fidesz mosonmagyaróvári jelöltjét.

És hasonló falvaknak egész füzére van a Duna-parton. Míg Mosonmagyaróváron 68 százalékos (országos átlag körüli) volt a részvétel, a közel háromezres Győrzámolyon 76 százalék, Győrladaméron 85 százalék.

Nagy István így is, úgy is nyert. Akkor mi értelme volt a választókerületek átrajzolásának? Az új rendszerben nem elég győzni, az sem mindegy, mennyivel. A Fideszre adott szavazatok egy része ugyanis háromszor is hasznosult a nyertes körzetekben. A falusi szavazók zöme egyszer bejuttatta egyéniben Nagy Istvánt a parlamentbe, másrészt adott egy szavazatot a Fidesz országos listájára, és sokuktól még egy ment ugyanoda. Ez a győzteskompenzáció, vagyis valamennyi olyan győztes szavazat, amely már nem kellett Nagy István mandátumához (az első és második helyezett közti különbség), szintén a Fidesz országos listáját erősítette. De miért szavaztak ennyien a Fideszre? Ez a 300–500 ezer nettót kereső, tehát a helyzetükkel nagyon elégedett munkások térsége. A GKI kutatása szerint a Dunántúl északi részén a lakosság vásárlóereje településenként 30–80 százalékkal nőtt 2009 óta.

A falun múlott a Fidesz többsége?

A győzelme nem, csak a kétharmada. Pécsen például öt falu tartozik ahhoz a körzethez, amelyben Mellár Tamás független jelöltként, a baloldal támogatásával győzni tudott. Ám az öt község közül csak egy helyen kapott több szavazatot, mint a Fidesz jelöltje; a falvak nem tudták megfordítani az eredményt.

A másik ellenzék által bevett várban, Dunaújvárosban 47 szavazókörből 42-t vitt el a Jobbik, a környező településeken viszont 28-ból csak 11-et. Ám a falvak súlya itt nem volt elegendő a Fidesz számára az egyéni győzelemhez.

Veszprémben is lehet mondani, hogy Kész Zoltán független jelölttől a falvak vették el a mandátumot, csak éppen nem volna igaz. Igen, nagyon megverték falun, de kikapott a városban is: az 56 veszprémi szavazókörből csak minden ötödikben kapott több szavazatot ellenfelénél.

Hogyan játszott be a migráció?

A választások kulcskérdése a migráció volt, ebben nincs különbség a nagyvárosi és a falusi fideszesek között, legfeljebb abban, hogy a zárt közösségben élő vidékiek erőteljesebben rezonáltak erre. Viszont a tíz legnagyobb előnnyel nyert fideszes mandátumból hat is az osztrák határ széléhez köthető, itt tehát még erősebben ment át a Fidesz-üzenet. Nyugaton olyan emberek élnek, akik egzisztenciálisan kötődnek az osztrák gazdasághoz, s az ellenzéki győzelem és a déli határ esetlegesen fellazuló (minden kormányzati reklám ezzel rémisztgetett) őrizete erőteljes osztrák válaszlépéssel járhatott volna. Például a határforgalom lassításával, ahogy korábban is történt, ami az Ausztriába ingázók mellett a magyarországi osztrák cégek dolgozóit is érzékenyen érintette volna.

Érdemes-e az ellenzéknek a vidékieket okolni a kétharmadért?

A falu más politikai rajzolatot mutatott ezen a választáson, mint a nagyvárosok, mert itt lényegében megszűnt a baloldal. A jelek szerint a korábbi balos szavazatokat pedig nem az ellenzék, hanem a Fidesz szívta fel. Már csak azért is, mert kire szavaztak volna helyette? Mit üzent az ellenzék a kisvárosiaknak és a falusiaknak? A programokból azt vették ki, hogy bizonytalanságot, pedig az ország legbizonytalanabb egzisztenciájú térségeinek ez hiányzott a legkevésbé. Nem is szólva arról, hogy az ellenzéki pártok sok faluba még kampányolni sem jutottak el. A Fidesz ezért tarolt a városoktól távoli falvakban is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.