heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

http://heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

Fantasztikus árengedmény - A moszkvai ingatlanpanama főszereplői

/ 2011.02.26., szombat 11:17 /
Fantasztikus árengedmény - A moszkvai ingatlanpanama főszereplői

Olcsón venni, drágán eladni - ez az évezredes üzleti törvény érvényesült a maga nyerseségében a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet elvesztegetésekor. Az államnak legalább tízmilliárd forintos kárt okozó ügylet főszereplői az exnagykövettől a Gyurcsány-kormány legmagasabb köreiig.

Mindig is csodálkoztam, hogy ilyen kis ország miért tart fenn ilyen nagy kereskedelmi képviseletet" - nyilatkozta a Moscow Timesnak a múlt héten egy névtelenséget kérő, az orosz-magyar kapcsolatok ismerőjeként említett szakértő. Hát még mennyire elcsodálkozhatott azon, hogy a 17 ezer négyzetméteres moszkvai épületet 2008-ban potom 3,5 milliárd forintért kótyavetyélte el a magyar állam.

Márpedig ez történt azzal az ingatlannal, amely a Népszabadság 2006-os cikke szerint is legalább 8-10 milliárdot ér, s melynek valós áráról 2009 novemberében a Heti Válasz mutatott be először hivatalos értékbecslést. A birtokunkba került irat szerint az értékesítésre felkért orosz ingatlancég 8 és 13,5 milliárd forint közti ajánlatokat kapott - a Gyurcsány-kormány azonban egy offshore vállalkozásnak dobta oda szinte fillérekért az épületet.

Tátrai Miklós

Mivel az egész történetet a visszaélés gyanúja lengte körül, a dokumentumot másfél éve postáztuk a Központi Nyomozó Főügyészségnek. A hatóság aztán úgy gondolta, felvetésünk büntetőjogi eljárást is megalapoz, minek következtében a múlt héten gyanúsítottként lakásukról vitte el és hallgatta ki az államnak legalább ötmilliárd forint kárt okozó ügylet három érintettjét: Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet, Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkárt és Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezérigazgatóját. (Az ügyészség rajtuk kívül mások lefülelését és újabb bizonyítékok bemutatását is kilátásba helyezte.)

A Moscow Times szemléletes szóhasználata szerint a "késői szovjet építészet kiemelkedő darabjaként" ismert szocreál épület 2008-as eladásáig a legnagyobb külföldi magyar ingatlan volt. Az ötemeletes irodaházból és egy hétszintes vendégházból álló együttes a kormányzati negyed tőszomszédságában található a világ egyik legdrágább helyeként ismert orosz fővárosban. Piaci értékére mi sem jobb bizonyíték, mint a Vedomoszty című moszkvai lap múlt heti közlése, mely szerint a jelenlegi tulajdonos Regionális Fejlesztési Minisztérium hétszer annyiért, 21 milliárd forintért vette meg az épületet az offshore cégtől, mint amennyiért a magyar állam egykor eladta. Dmitrij Kozak miniszterelnök-helyettes felháborodásában először semmissé akarta nyilváníttatni a szerződést, majd amikor a próbálkozás kudarcot vallott, abban maradtak, hogy a tervezettnél takarékosabb felújítással igyekeznek legalább részben ellentételezni az ablakon kidobott pénzt.

Most már csak az a kérdés, hogy ki keresett legalább tízmilliárd forintnyi rubelt a bolton, és kiknek róható fel az épület elvesztegetése. Az alábbiakban ezért - anélkül, hogy módunkban állna megelőlegezni a bíróság döntését - a nagyköveti szinttől a kormányzat legfelső köreiig sorra vesszük az ügy főszereplőit, s igyekszünk megállapítani, kit miben terhelhet felelősség. Közben kibontakozik a Gyurcsány-kabinet legkirívóbb, s a büntetőjog eszközeivel leginkább tetten érhető ingatlanpanamájának módszertana is.

Székely Árpád - moszkvai nagykövet - Már 2005-ben szerződéstervezetet készített a kirendeltség eladásáról, hol ott az erre feljogosító kormányhatározat csak 2006-ban született meg. Egy ingatlanbecslő cég ekkor közel négymilliárd forintban állapította meg az épület értékét - csakhogy ekkor az alapterület mindössze harmadát vették figyelembe. Abszurd fordulatként a vevő már hónapokkal azelőtt átutalta a 3,5 milliárd forintos vételárat, hogy a kabinet kihirdette volna az adásvételi folyamat eredményét. Ennek nyomán vizsgálat indult, ám a megismételt eljárásban ugyanaz a cég nyert. Székely a Külügyminisztériumra mutogat, és azt is felemlegeti, hogy Gyurcsány Ferenc utasította őt az eladás kiindulópontja, a moszkvai magyar ingatlanok helyzetének felmérésére. Ahogy a Moscow Times fogalmaz, "több mint érdekes", hogy Székely 2008-tól nagykövetből a TriGránit ingatlanfejlesztő cég oroszországi vezetője lett. Sőt a cég már június 30-án bejelentette a kinevezést, pedig a diplomata csak október elején vált meg posztjától.

Fekszi Márta - külügyi államtitkár - A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által nyilvánosságra hozott levelezés szerint az ügyben végig tartotta a kapcsolatot a nagykövettel, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel és a Pénzügyminisztériummal. Egyik 2005-ös rejtjeltávirata, melyben kevesli a vételárat, arról tanúskodik, hogy tisztában volt az ingatlan értékével. A Pénzügyminisztériumra, illetve a tárca felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelőre próbálja hárítani a felelősséget.

Tátrai Miklós - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója - A sukorói kaszinóbotrányban elhíresült trükkös ingatlancsere miatt tavaly már meggyanúsított Tátrai 2008 márciusától kivette részét az ügyben folytatott levelezésből. A vonatkozó törvény szerint pedig az állami vagyonért - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács mellett - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felel. Miután vizsgálat indult az első eladási kísérlet miatt, ő kezdeményezte a második, törvénytelen módon szintén zártkörű pályázat útján történő értékesítést.

Göncz Kinga - külügyminiszter - A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint 2006 novemberében tanúsítja, hogy "a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságai felhatalmazták" a nagykövetet az adásvételi szerződés aláírására. Holott tudnia kellett, hogy a jelzett időpontban még a pénzügyminiszter sem döntött az értékesítésről.

Veres János - pénzügyminiszter - "Az egy sumák újság, sumák címlappal, sumák sugalmazásokkal" - fakadt ki 2009-ben, miután, érintettségére utalva, a Heti Válasz usankával a fején volt bátor ábrázolni címoldalán. Be is perelte lapunkat, mert sérelmezte, hogy azt írtuk róla: tudnia kellett a botrányos ügyletről. A pert végül jogerősen elveszítette. A vagyongazdálkodási szervek felügyelőjeként korábban azzal védekezett, hogy az eladásból befolyt pénz alatta volt annak a 10 milliárd forintos értékhatárnak, "amely felett a mindenkori pénzügyminiszternek joga van beavatkozni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő döntési mechanizmusába". Amint a Kehi megállapította, ettől még tudomása volt az ügylet jogellenes voltáról, így erre hivatkozva nem tolhatja el magától a felelősséget.

Gyurcsány Ferenc - miniszterelnök - A Kehi vezetője, Gaál Szabolcs Barna közzétette: az egyik 2008. júniusi kormányülés emlékeztetője szerint a kabinet megtárgyalta az ingatlan sorsát, és tudomásul vette, hogy az kikerült az állami vagyonból. A jelek szerint utasították a külügy- és a pénzügyminisztert, hogy utólag "papírozza le" az ügyet. A mostani eljárás nagy kérdése, hogy a botrányos tranzakcióért büntetőjogi felelősség terheli-e a volt miniszterelnököt is. A képviseletet egyébként egy államközi megállapodás értelmében csak az orosz kormány jóváhagyásával lehetett eladni. A most megvádoltak azzal védekeznek, hogy ez már-már vevőkijelölési vagy elővásárlási joggal ruházta fel az oroszokat, s ez jelentősen csökkenti az ingatlan értékét. Az azóta napvilágra került dokumentumok ezt cáfolni látszanak, s arra a következtetésre engednek jutni, hogy a moszkvai kormány egyetértési joga érdemben nem befolyásolta a képviselet árát.

Viktor Vekszelberg - oligarcha - Bár felmerült a gyanú, hogy magyarországi üzleti és/vagy politikai körök állnak a vevő mögött, Székely Árpád azt mondja, az épületet megvásárló, azóta egyébként felszámolt cég - az offshore paradicsom Kajmán-szigetekig nyúló tulajdonosi hátterű Air Diamond Air S.A.R.L. - egyik tulajdonosa Viktor Vekszelberg. Az oligarcha a Forbes Russia listáján a 16., a Finansz Magazin szerint a 13. leggazdagabb orosz a maga 6-8 milliárd dolláros vagyonával. Portfóliójában hadiipari, energetikai, alumíniumipari érdekeltségeket találunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.